Belföld

Még az idén újra teljessé válhat a Gripen-flottánk

A honvédség képes kiképezni az egy hónapos önkéntes szolgálatra jelentkező fiatalokat

Sokan jelentkeznek pilótának, hiszen ez különleges szakma, ám csak kevesen tudnak megfelelni a szigorú egészségügyi és fizikai követelményeknek – mondta a lapunknak adott interjúban Benkő Tibor. A honvéd vezérkar főnöke szerint az idén is Európa legjelentősebb problémái között lesz a migráció, a terrorizmus és a közel-keleti helyzet. Beszélt arról is, elengedhetetlen szükség van katonai helikopterekre, s bízik abban, hogy beszerzésükről hamarosan megszületik a döntés.

Benkő Tibor 20160118
Érezhető az új illetményrendszer hatása, nőtt a jelentkezők száma – mondta Benkő Tibor (Fotó: Csudai Sándor)

– Mikor lesz teljes a Gripen-flotta?

– Remélem, még az idén újra teljessé válik a flotta. Megszületett a döntés a Csehországban balesetet szenvedett gép pótlásáról, a Kecskeméten félig zárt orrfutóval leszállt repülő javítását pedig a gyártó végzi el. Fontos megjegyezni, hogy a cseh légikikötőben túlfutott Gripen nagyon csúnyán mutat a fényképeken, ez azonban nem azt jelenti, hogy valamennyi alkatrésze selejt. Sok mindent ki lehet belőle nyerni, majd máshol felhasználni. Ezt persze nem úgy kell elképzelni, hogy „A” egységet kiszerelve kritika nélkül beteszik egy jó gépbe, hanem előtte rendkívül alapos vizsgálatoknak vetik alá, és lehet, hogy csak részelemeit hasznosítják.

– Sokat lehet így spórolni?

– Konkrétumot nem tudok mondani, de ha úgy nézzük, hogy egy gép több milliárd forintba kerül, akkor belátható, hogy minden apróság számít.

– Akad elég utánpótlás pilótából?

– Ez különleges szakma, és egyben hivatás, amelyre mindig bőven van jelentkező. Gondot okoz ugyanakkor, hogy az erre a pályára vágyó fiatalok közül csak nagyon kevesen képesek megfelelni a szigorú elvárásoknak és követelményeknek. A képzés több fázisból áll, s ezek bizonyos elemei a jövőben sem változnak. A jelentkezők, ha nem volt még katonai előéletük, alapkiképzésen esnek át, majd a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen nyelvi és elméleti képzés következik. Ezt követi az ejtőernyős és túlélő, majd a repülő gyakorlati alapképzés. Az NFTC program keretein belül képzettek ezt követően Kanadába, repülőharcászati gyakorlati képzésre utaznak.

– Pilótából tehát van utánpótlás, de vajon igaz ez az állítás például a BTR–80-as sofőrökre is?

– A Magyar Honvédségben rendszeresített kerekes és lánctalpas harcjárművek igénybevételük jellege és kialakításuk okán speciális kezelési ismereteket is igényelnek. Mivel össztömegük meghaladja a háromezer-ötszáz kilogrammot, az érvényes KRESZ alapján csak C kategóriás jogosítvánnyal irányíthatók. Az utóbbi években célzott toborzást folytattunk a polgári szférából, olyan embereket kerestünk, akik a katonai alapkiképzésen túl szakkiképzés keretén belül típusátképzésen vettek részt az anyaalakulatuknál, hogy megszerezzék a harcjármű-vezetői jogosítványt. Emellett katonákat is képeztettünk civil, polgári cégekkel C kategóriás jogosítvány megszerzésére.

– Ez így elegendő?

– Sajnos nem, mert 2014-re – kiemelten a missziók és a leszerelések révén – olyan szintre süllyedt a harcjárművezetők létszáma, hogy szükségessé vált egy új, alternatív kiképzési forma kialakítása.

– Ez alatt mit értsünk?

– Tavalytól a jelentkezés feltétele a B kategóriás járművezetői engedély. A B + H kategóriás harcjármű-vezetői tanfolyam elméleti és gyakorlati képzésből áll, és osztályos fokozat megszerzésével zárul. Tavaly kiképeztük a honvédség keretén belül az oktatói állományt, amely aztán mintegy hatvan harcjárművezetőt képzett ki a múlt évben. Az idén a tervek szerint további hatvan főt iskolázunk be. Fontos megemlíteni, hogy ez egyben az előmenetel része. Gondoljuk végig, egy BTR-ben ott ülnek a lövészek, a híradó, a toronylövész, a harcjárművezető és a parancsnok. Ha egy lövész feljebb szeretne lépni, azaz magasabb rendfokozatra és több fizetésre vágyik, akkor tanulnia kell. Ha megszerzi a jogosítványt, máris közelebb került céljaihoz.

– A létszámhiány terén nem vár javulást az illetményemeléstől?

– Feltétlenül számítok erre. A tavaly július elsejével bevezetett új illetményrendszer hatása már most érezhető. Jelentősen nőtt a legénységi beosztásokra jelentkezők száma, s az utolsó negyedévben több mint kétszázhatvanan kezdték meg katonai pályafutásukat. Ezzel párhuzamosan egyre kevesebben hagyják el a hadsereget, így örömteli módon a második fél évben, hosszú évek óta először, pozitívan változott minden állománykategória létszáma.

– Megkerülhetetlen kérdés: miként látja a honvédség költségvetését?

– A 2016-os esztendő költségvetési szempontból még nehéz lesz, annak ellenére is, hogy az idén csaknem ötvenmilliárd forinttal több pénzből gazdálkodhat a honvédség.

– Belefér ebbe a helikopter­beszerzés?

– Ez olyan, több tucat milliárd forintos tétel, amelyet itt és most semmiképpen nem tudnánk kigazdálkodni a költségvetésünkből. S azt sem szabad elfeledni, hogy még a 2010-ben meghirdetett, a katonák új, korszerű ruházattal és modern egyéni felszereléssel történő ellátása is várat magára, de további területeken is van mit pótolnunk. Persze ettől még igaz az állítás, miszerint elengedhetetlen szükség van a katonai helikopterekre. Bízunk benne, hogy a beszerzésükről szóló kormánydöntés hamarosan megszületik.

– De ha ötvenmilliárddal több jut az idén önöknek, az pontosan a korábban a helikoptertender kapcsán emlegetett százmilliárdos keretnek a fele. Ebből nem futja, még részletfizetéssel sem?

– Százmilliárdról mi sosem beszéltünk. Pontos típus és darabszám nélkül nem is lehet. Ugyanakkor egy katonai tendert nem úgy kell elképzelni, hogy ma kiírom, és a jövő héten már szállítják is az áhított terméket. Egy olyan bonyolult harci eszköz esetében, mint a helikopter, ha – teszem fel – az idén kihirdetjük a kívánságainkat, az a legjobb esetben is csak egy-három év elteltével realizálódhat. Ha így nézzük, akkor a kérdésre természetesen lehet olyan feleletet adni, hogy a jövőben a honvédség már képes lesz egyedül is kigazdálkodni egy flotta árát, hiszen 2019-ig törvényben rögzítetten a GDP egytized százalékával folyamatosan növekedni fog a büdzsénk. Persze még ekkor sem teljes összegben, hiszen, amint említettem, másra is szüksége van a honvédségnek, többek között a szárazföldi csapatoknak.

– A helikopterek hiánya nem csorbítja hazánk védelmi képességét?

– Az, hogy venni kell, nem egyenlő azzal, hogy nincsenek helikoptereink. Hogy ez mire elégséges, az más kérdés.

– Mint a Honvéd Vezérkar főnöke, miben látja a legnagyobb kihívást az idén?

– Európának borítékolhatóan a migráció és a közel-keleti helyzet lesz az egyik meghatározó gondja még az idén is. A Párizsban történtek vagy a szilveszterkor Kölnben tapasztalt tömeges, nők elleni erőszak rengeteg polgár számára hozta testközelbe a fenyegetettség érzetét. Mindez jelzi, hogy számolni kell a terrorveszéllyel, s az sem elhanyagolható szempont, hogy e veszélyt csak fokozza, ha azonosítás és kontroll nélkül özönlenek be a migránsok az Óvilágba.

– Rajtunk segített a határzár?

– A tapasztalat azt jelzi, az ideiglenes biztonsági határzár elkészülte és annak folyamatos, a rendőrség és honvédség által is biztosított közös élőerős védelme bizonyos megoldást jelent. Megoldást, hiszen ellenőrizhető mederbe tereli a migrációt. Azonban ez önmagában nem elégséges. Hazánk és a magyar emberek is abban érdekeltek, hogy az Európai Unió megtalálja a közös védelem lehetőségét. Fontos, hogy a népvándorlás okozta valós probléma ne szűkítse az Európai Unión belüli szabad mozgást és más szabadságjogokat, ezért rendkívül égető kérdés a külső határok védelme.

– Rálelhet Európa vezetése a közös megoldásra?

– Katonai szempontból az unió bizottságában már több mint két éve a migráció és a közel-keleti helyzet az egyik fő téma. Azt azonban látni kell, hogy a megoldás – akár a katonai része is – a közös politikai szándékon, akaraton múlik. A Magyar Honvédség valamennyi missziójában azon dolgozik, hogy élhetőbb világot próbáljunk teremteni a válság vagy háború sújtotta térségekben. Amennyiben sikerrel járunk, azzal elejét vehetjük a tömeges bevándorlásnak is.

– A miniszter a minap azt nyilatkozta, hogy hamarosan bevezethetik az egy hónapos önkéntes katonai szolgálatot. Képesek fogadni és kiképezni a jelentkezőket?

– Igen, el tudjuk látni az ezzel kapcsolatban ránk váró feladatokat.

– A korábbi példánál maradva: ha valaki BTR-t szeretne vezetni, akkor tárt karokkal fogadják?

– Nem csak őket, hanem minden, a haza védelmét magáénak érző fiatalt. Ha van jó jogosítványa, akkor igen, ha nincs, akkor is, csak előbb kiképezzük. Persze ez nem azt jelenti, hogy ezentúl bárki csak úgy beülhet egy harcjármű kormánya mögé. De ha az orvosi és egyéb vizsgálatokon és vizsgákon eredményesen megfelel, akkor nyitva lesz előtte a pálya. S azzal, hogy megtudjuk, személy szerint ki mire képes, az egyénen túl végső soron a nemzet jár jól. Lesz ugyanis egy bázis, amelyhez nyúlhatunk, ha netán nehéz helyzetbe kerülünk.