Belföld
Másutt is épülhet még kerítés
Munkacsoport dolgozza ki a déli határzár megvalósításának részleteit
Semmilyen EU-s jogszabály alkalmazásának felfüggesztéséről nincs szó, ilyen döntés nem született – szögezte le a tegnapi kormányülés szünetében Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter. Az illegális bevándorlók számának növekedése ugyanakkor súlyos technikai és kapacitásbeli gondokat okoz, miközben az összes uniós aspektusnak minden erőnkkel igyekszünk megfelelni. A kormány arról értesült, Ausztria és tíz másik tagállam illegális bevándorlókat kíván visszaküldeni Magyarországra. „Mi ezzel nem értünk egyet”, mert ezek a bevándorlók nem hazánknál, hanem Görögországban léptek be az EU területére, így oda kell visszaküldeni őket.
Ezért a kabinet utasította Trócsányi László igazságügyi minisztert, kezdeményezzen konzultációt az Európai Bizottság első alelnökével a Dublin III. rendelettel kapcsolatos jogalkalmazási kérdésekről, Szijjártónak pedig a testület külügyi főképviselőjével kell egyeztetnie a nyugat-balkáni nyomás kezeléséhez szükséges lépésekről.
A magyar–szerb határszakaszon létesítendő ideiglenes biztonsági határzár megépítéséhez, az anyagbeszerzéshez 6,5 milliárd forint elkülönítéséről döntött a kormány. A cél, hogy az állam ezt maga építse meg, ezért a kivitelezésre a rendőrség, a büntetés-végrehajtás és a honvédelmi tárca képviselőiből munkacsoport jön létre, s a mérnöki előkészítés már folyamatban van. A szükséges törvénymódosítások ügyében a kormány arra kérte a Fidesz-KDNP-frakciót, alakítson ki „parlamenti egyetértést” a jogszabály-módosítások mihamarabbi megtárgyalása érdekében. Szijjártó szólt arról is, hogy minden határszakaszon, ahol a törvénysértő migráció megakadályozására nincs más hatékony mód, az „ideiglenes biztonsági határzár felépítésének eszközét fogjuk alkalmazni”.
A miniszter úgy fogalmazott, a déli határzár nem kétoldalú kérdés, az nem Szerbiáról szól. „Magyarország és Szerbia együttműködése és kapcsolatai soha nem voltak olyan jók, kiegyensúlyozottak és hatékonyak, mint most” – hangsúlyozta, megerősítve, a jövő szerdai közös kormányzati csúcstalálkozón ez a kérdés is szerepelni fog, de a szükséges tájékoztatást telefonon már előbb megadja szerb kollégájának.
5 perces interjú: Gálik Zoltán külpolitikai szakértő
– A minap azt hallottuk, hazánk felfüggesztette a Dublin III. nevű rendelet végrehajtását, tegnap viszont Szijjártó Péter már azt mondta, minden uniós jogszabályt betartunk. Mi történt?
– Az említett, 2013-as, rendeletként létrehozott uniós jogszabály hosszas vitákat követően született meg, szabályozva a menekültügyi eljárásokat. Lényege, hogy az unió területén elfogott, nemzetközi védelemért folyamodó menekültet abba az országba kell visszatéríteni, ahol regisztrálták. A schengeni övezetre vonatkozó rendelkezésekkel ellentétben ennek végrehajtását az érintett államok nem függeszthetik fel ideiglenesen sem, ám indokolt esetben bizonyos lépéseket tehetnek. Ha nem hajtjuk végre a rendeletet, kötelezettségszegési eljárás is indulhat ellenünk. Megjegyzem, a belügyminisztériumi közlemény úgy fogalmaz, kérjük a tagállamokat, ne küldjenek hozzánk vissza menekülteket.
– Mi a helyzet a biztonságos országok kijelölésével?
– Nem uniós ország esetében erre van lehetőségünk, természetesen a nemzetközi jog szabályai mentén. Nincs egységes gyakorlat az unióban, Németországnak is van ilyen listája.A tagállamok egymást biztonságos országnak tekintik, de dönthetnek máshogy, és az eljárások lefolytatása során akár hazánkat is tekinthetik nem biztonságosnak az eljáró tagállamok. Görögország esetében volt már példa hasonlóra.
– A határzárral sem sért uniós szabályt a kormány?
– Alapvetően nem, hiszen a mi oldalunkon lesz a kerítés. Viszont be kell tartani a belépési pontok kialakítására és működtetésére vonatkozó szabályozást.
5 perces interjú: Nógrádi György biztonságpolitikai szakértő
– Kiderült, hogy nem függesztettük fel a dublini rendeletet, csak türelmet kértünk. De hogyan tudjuk megoldani a helyzetet?
– Ezt az Európai Uniónak kellene megoldania, ellátva az alapvető feladatait. Hírszerzési segítséggel felderíteni, honnan indulnak és hova érkeznek a bevándorlók hajói, megsemmisíteni az embercsempészek hajóit, és rendet tenni Líbiában.
– Ön szerint meddig tarthat az általunk kért türelmi idő?
– Nem tudom, erre a Külügyminisztérium tudna válaszolni.
– Hazánk kezdeményezhetné a dublini rendelet felülvizsgálatát?
– Minden olyan tagállam, amely aláírta a rendeletet, megteheti ezt, így Magyarország is.
– Felvetődött, hogy nem csak a szerb–magyar határra építhetünk kerítést. Indokolt lehet ez?
– Emlékeztetnék a korábban említett példákra, a spanyol enklávékra, a francia–olasz határzárra, vagy hogy a németek hermetikusan lezárták a G7-es csúcstalálkozó környékét. Hazánk is tehet ilyen lépéseket, ha szükséges.
– Hol lenne a leghatásosabb határzár az Európát elözönlő bevándorlás megakadályozására? Sokan a szerb–macedón határ lezárását sürgetik.
– Hogy a szerbek hogyan zárják a macedón határt, az az ő dolguk, de egy fizikai határzár valóban jó megoldás lenne ezen a határszakaszon, mert megakadályozná, hogy Magyarország felé induljanak az illegális bevándorlók.
– Jogos az a felvetés, hogy mivel a hazánkba érkező menekültek szinte mindegyike Görögországban éri el az Európai Unió területét, oda is kellene visszatoloncolni őket?
– Nem, mert Görögország nem írt alá ezzel kapcsolatos egyezményeket.
BR
Röviden. Gőgös a külhoni magyarokért aggódik
• Hatvanezer menedékjog iránti kérelmet nyújtottak be az idén Magyarországon, a külföldiek többsége a szerb–magyar határon keresztül érkezett – közölte a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal.
• Magyarország arról tájékoztatta a tagállamokat és az unió szerveit, hogy – éppen a közösségi jogra hivatkozva – részben felfüggeszti a menekültek visszafogadását. Azt, hogy ez a lépés sérti-e az uniós jogot, csak a bíróság döntheti el – közölte az Alapjogokért Központ. Elemzése szerint a rendelet alapján hazánk dönthet úgy is, hogy a válságkezelési mechanizmus keretében olyan intézkedéseket hoz, amelyekkel enyhíteni lehet a menekültügyi rendszerre nehezedő nyomást.
• Azonnali válaszokat vár a Jobbik a kormánytól arra, el akar-e érni legalább átmeneti technikai mentességet a dublini rendelet végrehajtása alól. Z. Kárpát Dániel frakcióvezető-helyettes bírálta a kabinetet, amiért tegnap „az előző napitól eltérő, más tartalmú nyilatkozattal állt elő” a migránsok visszafogadásával kapcsolatban.
P Gőgös Zoltán, az MSZP elnökhelyettese felszólította a kormányt, fejezze be a bevándorlással kapcsolatos gyűlöletpolitikáját, mert az veszélyezteti a külföldön élő magyarok egzisztenciáját. Az MSZP szerint a migráció gondját nem oldja meg a kerítés, a párt a rendőrség megerősítésével fokozná a határvédelmet, és akár tizenöt évre szigorítaná az embercsempészet büntethetőségét.
• Szó sincs a Dublin III. felfüggesztéséről – hangoztatta tegnap nemzetközi sajtótájékoztatóján Györkös Péter uniós nagykövet, hazánk állandó képviselője. Kijelentette, Magyarország részéről semmilyen jogilag értelmezhető döntés nem született.
• Szanyi Tibor MSZP-s EP-képviselő szerint Orbán Viktor miniszterelnök valójában Vlagyimir Putyin orosz elnök érdekeit szolgálja, amikor belülről „veri szét az európai építményt” azzal, hogy nem tartja magát az EU célkitűzéseihez.
• Megtagadta a Nemzeti Választási Bizottság azoknak a népszavazási kérdéseknek a hitelesítését, amelyeket Pápa Levente, az Együtt – a Korszakváltók Pártja alelnöke nyújtott be a bevándorlásról és a terrorizmusról szóló nemzeti konzultációban szereplő kérdések alapján.