Más ország is tiltja a betelepítést

Nézőpont kérdése, hogy kinek mikor van igaza az uniós és a tagállami jog elsőbbségének vitájában – nyilatkozta lapunknak Tóth Norbert nemzetközi jogász, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense. A szakember kifejtette: az Európai Unió Bíróságának esetjoga azt képviseli, hogy az uniós jognak a tagállami alkotmányokkal szemben is érvényesülnie kell. Bár olyan ügy nem volt még, ahol ezt konkrét alkotmánnyal kapcsolatban kimondta volna. Az alapálláspont alól azonban van egy kivétel: a köznyelvben alkotmányos, a szaknyelvben inkább nemzeti identitás kérdése. Az Európai Unióról szóló szerződés egyik cikke ugyanis kimondja, hogy az Európai Unió tiszteletben tartja a tagállamok nemzeti identitását. Hogy adott esetben ez a kivétel érvényesül-e, azt a bíróság dönti el – fűzte hozzá a nemzetközi jogász. Mint folytatta, vitás ügyben az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indíthat egy tagállam ellen, a bíróság pedig eldönti, hogy történt-e jogsértés, vagy egy adott döntés valóban az említett kivétel alá esik. Az elmúlt évtizedekben a tagállamok alkotmánybíróságai vagy legfelsőbb bíróságai is elkezdtek foglalkozni ezzel a kérdéssel, kimondva, hogy a tagállami alkotmányoknak lehetnek olyan pontjai, amelyek elsőbbséget élveznek az uniós joggal szemben – hívta fel a figyelmet Tóth Norbert.

A nemzetközi jogász nem tartja feltétlenül az uniós joggal ellentétesnek a magyar alaptörvény tervezett módosítását. Kifejtette: ebből a szempontból a változtatás egyik legkényesebb eleme nyilván az a tétel, amely kimondaná, hogy Magyarországra nem lehet idegen népességet betelepíteni. Ez egyébként például a román alkotmányban is szerepel, de hasonló kitételeket más államoknál is találunk – mondta a jogász, hozzátéve, hogy ezért azonban még senkit nem marasztaltak el. A kérdés, hogy mi történik akkor, ha az Európai Tanács elfogad egy rendeletmódosítást az állandó kötelező kvótáról, és hazánk ezt nem hajtja végre. Ez a már említett kötelezettségszegési eljárást vonhatja maga után, amelynek végén akár meg is bírságolhatják hazánkat. Elmarasztalás esetén az egyik lehetséges eszközünk, hogy kezdeményezzük az uniós alapító szerződések módosítását. Ez rendes vagy egyszerűsített eljárásban valósulhat meg. Utóbbi rövidebb procedúra, de a módosításhoz az Európai Tanács egyhangú határozata kell, azaz mindenkinek el kell fogadnia. A rendes eljárásban az Európai Tanács dönthet arról, hogy összehívja-e a tagállami kormányok és parlamentjeinek, valamint az Európai Parlament és az Európai Bizottság küldötteinek részvételével ülésező konventet, amely szintén egyhangú döntéssel tehet javaslatot a módosításra.

Röviden
Soltész Miklós: Erkölcsi és hitbéli vákuum alakult ki Európában

- Magyarország szerint az illegális bevándorlásra az egyetlen megoldást az jelentheti, ha megtaláljuk a baj gyökerét – mondta az egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkár tegnap a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa által szervezett konferencián. Soltész Miklós beszámolt arról is, hogy a kormány rendszeresen találkozik közel-keleti keresztény vezetőkkel, akikkel mindig egyetértenek abban, hogy helyben kell segíteni, és nem szabad Európába csábítani az ottani keresztényeket, mert akkor eltűnik onnan a kétezer éve jelen lévő népesség. Mint fogalmazott, Európában „hatalmas erkölcsi és hitbéli vákuum” alakult ki, amely nyugatról a liberális világ genderelméletét hozza, keletről pedig az iszlámot.

- Brüsszel nem tett le a kötelező betelepítési kvóta bevezetéséről, csak „sebességet váltott” – vélte a Fidesz frakcióvezetője Nyíregyházán. Kósa Lajos szerint Brüsszelben fellélegeztek amiatt, hogy nem lett érvényes a népszavazás, de azt „pontosan tudják”, hogy alaptörvény-módosítás esetén a kvóta „teljes mértékben” lehetetlenné válik.

- A Police.hu-n közzétett adatok szerint október 10-én két, 11-én nyolc, 12-én pedig ismét két illegális migránst fogtak el.

- Folyamatosan járőröznek a V4-tagállamok határrendészeti együttműködésének keretében érkezett lengyel rendőrök és határőrök a szerb–magyar határon. A huszonöt lengyel rendőr és huszonnégy határőr feladata a gyalogos, gépkocsizó járőrszolgálat és figyelőszolgálat ellátása.