Maradnak a jelenlegi választójogi szabályok

Kósa Lajos: Nem lehetne megtartani a kvótareferendumot (Fotó: Hegedüs Róbert)

Ötpárti egyeztetést és rendkívüli parlamenti ülést kezdeményezett a Jobbik a külföldön élő magyarok szavazásának megkönnyítése érdekében. Az ügyben tartott tegnapi megbeszélésen az MSZP és a KDNP nem vett részt, az LMP támogatta a felvetést, a Fidesz viszont nem. Kósa Lajos, a Fidesz frakcióvezetője indoklásként elmondta: a jelenlegi szabályozás koherens, és kiállta minden nemzetközi jogi szervezet – például az Emberi Jogok Euró­pai Bírósága és a Velencei Bizottság – vizsgálatát.

Kósa hangsúlyozta, hogy egy esetleges módosítás miatt nem lehetne lebonyolítani az október 2-ra kitűzött kvótareferendumot a törvényalkotási folyamat és az esetleges jogorvoslatok miatt, a Nemzeti Választási Iroda nem tudná ugyanis kiküldeni az értesítőket. Alkotmányellenes lenne, ha elmaradna az államfő által kitűzött népszavazás, amelyet a parlament is elfogadott – tette hozzá. A frakcióvezető azt kérte az érintett választóktól, hogy aki voksolni akar, az jöjjön haza a szavazás napjára vagy menjen el az adott külképviseletre, és ott mondjon nemet a kényszerbetelepítésre. Kósa Lajos megjegyezte, nem látja okát rendkívüli parlamenti ülés összehívásának, és szerinte ebben az ellenzék sem egységes.

Dúró Dóra, a Jobbik frakcióvezető-helyettese az egyeztetés után azt mondta: kitartanak amellett, hogy az Országgyűlés augusztusban rendkívüli ülésen biztosítsa, hogy a külföl­dön dolgozó, de magyar lakcímmel rendelkezők is levélben szavazhassanak, ahogy a határon túli magyarok. Kifejtette, a magyar államnak biztosítania kellene, hogy a „nagyrészt kényszerből külföldre vándorolt” magyaroknak minél több kapcsolatuk maradjon hazájukkal. Ezzel a szándékkal azonban szerinte teljesen ellentétes a jelenlegi választójogi törvény szellemisége, amely külföldi állandó lakcím létesítésére ösztönzi a külföldön élőket, akik csak így élhetnek a levélben szavazás lehetőségével.

Hadházy Ákos, az LMP társelnöke is a levélben szavazás kiterjesztése mellett foglalt állást, ugyanakkor ismételten érdektelennek nevezte az októberi kvótareferendumot, mivel az szerinte nem oldja meg a bevándorlás problémáit. Az LMP emellett illegitimnek is tartja majd a népszavazást, mivel azon két választói csoport, a külföldön dolgozók és a határon túli magyarok teljesen eltérő módon adhatják le szavazatukat – tette hozzá.

Szeptember 1-jén kezdi meg a kvótareferendummal kapcsolatos kampányát az MSZP – jelentette be az ellenzéki párt elnöke Nyíregyházán. Országjáró körútjának nyírségi állomásán Molnár Gyula elmondta, arra buzdítják a választókat, ne vegyenek részt a voksoláson. „Szándékosan nem használjuk a bojkott szót, a népszavazás intézményét elfogadjuk, tudomásul vesszük, hogy ez a demokrácia egyik fontos eszköze” –hangoztatta az MSZP elnöke. Hozzátette, részt akarnak venni a voksolás ellenőrzésében, így a szavazatszámláló és a választási bizottságok munkájában.

Molnár Gyula nyilatkozatából jól látszik, hogy a szocialisták továbbra sem hajlandók egyenes választ adni arra az egyszerű kérdésre, hogy igennel vagy nemmel szavaznak a kényszerbetelepítésre – reagált Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára. Szerinte az MSZP hozzáállása azt bizonyítja, hogy a baloldal továbbra is bevándorláspárti álláspontot képvisel.

Hiába próbálkozik az ellenzék

Először a baloldal, most pedig a Jobbik állt elő a választási szabályok módosításának ötletével, pedig az Alkotmánybíróság (AB) sem találta alaptörvény-ellenesnek, hogy a magyarországi lakhellyel rendelkező, de a választás napján külföldön tartózkodó állampolgárok levélben nem, csak személyesen adhatják le voksaikat. Az AB-döntés rámutatott: ha a jogalkotó garantálja a választójogot mint alapjogot, akkor annak gyakorlása kapcsán a technikai-eljárási szabályokat az alkotmányos keretek között szabadon állapíthatja meg. Az Alapjogokért Központ is azt hangsúlyozta elemzésében, hogy éppen akkor alakulna ki alkotmányellenes helyzet, ha az érintett csoportnak is biztosítanák a levélben szavazás lehetőségét. Ebben az esetben ugyanis a szavazás napján belföldön tartózkodó, lakcímmel rendelkező magyarokkal szemben valósulna meg jogellenes diszkrimináció, akik szintén nem szavazhatnak levélben. A kormányoldal ráadásul többször jelezte, hogy csak az Alkotmánybíróság elmarasztaló döntése esetén kezdeményezné a választási szabályok módosítását.