„Már hatástalan a hisztériakeltés”

Kifulladóban vannak a George Soros szervezetei által életre hívott tiltakozó megmozdulások, azok már a balliberális sajtó példa nélküli toborzókampánya ellenére sem tudnak jelentős tömegeket utcára hívni. A szombati, Szabadság téri tiltakozás esetében egyértelművé vált, egyre hatástalanabb a hisztériakeltés a CEU-ügy kapcsán – mondta az elmúlt hét eseményeit értékelve lapunknak Deák Dániel politológus. A Nézőpont Intézet elemzője hozzátette, nem véletlen, hogy egyre kisebb befogadóképességű tereken rendezik meg ezeket az eseményeket. Mindez lehetővé teszi, hogy a milliárdos üzletemberhez köthető szervezetek és sajtó dezinformációs kampánya által felkorbácsolt indulatok csillapodjanak, és végre a tényekről lehessen beszélni a CEU és a külföldi érdekeket szolgáló nem kormányzati szervek működése kapcsán. Mindez azért fontos, mert a Soros-hálózat jó nemzetközi beágyazottsága révén az a hamis információ terjedt szét szerte a világban, hogy a magyar kormány a Közé-európai Egyetem bezárására és a „civilek” megbélyegzésére készül, miközben valójában erről szó sincsen. Leszögezte: ugyanezek a politikai érdekcsoportok a 2015-ös migrációs válság során hasonló módon hergelték a magyar és a nemzetközi közvéleményt. Azóta bebizonyosodott, már Európa-szerte hálásak azért a gyors fellépésért, amelyet Magyarország tanúsított abban az időszakban. Ez is igazolja, hogy a kezdeti nyomásgyakorlások ellenére hosszú távon a magyar álláspont bizonyul helytállónak – vélekedett.

Deák Dániel úgy fogalmazott, a mostani helyzetben is arra van szükség, hogy a kormány a tényekre támaszkodva rávilágítson, semmilyen valóságalapja nincsen annak, amit a Soros-intézmények állítanak. Hasonlóan ahhoz, ahogy minden ország szabályozza a területén működő külföldi egyetemek és nem kormányzati szervek tevékenységét, ehhez Magyarországnak is joga van. Főként annak fényében, hogy a mostani módosítások csupán a több nyugati demokráciákban évtizedek óta bevett gyakorlatot szeretnék meghonosítani hazánkban is – jegyezte meg az elemző.

Rámutatott, érdekes módon keveset lehet hallani arról, hogy a Soros-egyetem jelenlegi formájában Németország számos tartományában és több európai országban sem működhetne, míg a Soros-féle – magukat civilnek nevező – szervezeteket érintő új törvény sokkal enyhébb, mint ami az Egyesült Államokban vagy Izraelben vonatkozna rájuk. Ezekhez az országokhoz hasonlóan Magyarországnak is joga van ahhoz, hogy megtudja, az egyes politikai kampányok, tüntetések vagy tanulmányok mögött milyen érdekek azonosíthatók. A tavalyi tiltakozásokhoz hasonlóan egyáltalán nem lehet arról beszélni – mondta az elemző - , hogy a mostani események érdemben gyengítenék a kormánypárti tábor egységét. Az ellenzéki pártok helyzetén pedig nem fognak segíteni, hiszen ők ezeknek a megmozdulásoknak csupán szemlélői, szerepüket átvette a balliberális sajtó. Ráadásul a CEU-ügy lefolyása is könnyen az lehet, hogy a tiltakozók szűk magja bejelenti: politikai ambíciókat dédelget, ezzel pedig tovább osztódhat a széttöredezett balliberális oldal. Ennek jeleit láthatjuk Gulyás Márton politikai aktivista esetében is, aki választási mozgalmat hirdetett – tette hozzá.