Belföld
Már Brüsszellel is elégedetlenek a magyarországi Soros-civilek
Kevés a Liberties nevű szerveződésnek a hazánk ellen indított kötelezettségszegési eljárás
Szokatlan vitába keveredett a Soros által évi 1,4 millió euróval támogatott Liberties, azaz az európai szabadságjogi unió (Civil Liberties Union for Europe) az Európai Bizottsággal (EB). Megírtuk, a volt TASZ-os Dénes Balázs által vezetett, berlini székhelyű „civil” szerveződés levélben fordult Frans Timmermanshoz, a brüsszeli testület hazánkat különösebben nem szívelő alelnökéhez, hogy több eljárást is indítsanak Magyarország ellen. Pár nappal a levél után az egyik kérésük teljesült is: az EB részéről bejelentették, a civiltörvény szigorítása miatt kötelezettségszegési eljárást indítanak.
Nem teljesült azonban a Liberties azon igénye, hogy az „atombombaként” emlegetett, az uniós tagság felfüggesztését eredményező jogállamisági keretrendszert is hozzák működésbe, illetve annak a felszólításnak sem engedelmeskedett az EB, hogy tegyen lépéseket az „Európai Unió alapvető értékeinek, tehát a demokráciának, az alapvető jogoknak és a jogállamiságnak az érvényesüléséért küzdő civil szervezetek védelmének megerősítése érdekében”, erre külön testületet hozzanak létre.
Kapronczay Stefánia, a Társaság a Szabadságjogokért, azaz a TASZ ügyvezető igazgatója szerint a bizottság „nem látja át, mennyire súlyos a helyzet Magyarországon”. Az EB részéről például kijelentették, az úgynevezett keretrendszer csakis akkor hozható működésbe, ha a jogállamiságot védeni hivatott nemzeti mechanizmusok, mint az Alkotmánybíróság (AB), nem tudják ténylegesen megvédeni a jogállamiságot. „A bizottság szerint tehát az AB továbbra is képes ellátni ezt a feladatot. Ezzel szemben az az igazság, hogy Magyarország Alkotmánybírósága már nem független szervezet” – magyarázta Kapronczay. De a Libertiesnek más gondja is van Brüsszellel. Egyfajta önleleplező meglátásként közölték: a bizottság módszere a civil szervezetek nemzeti szintű támogatására ellentétes hatásokat válthat ki, és „inkább afféle alvállalkozókként, semmint a demokráciának a szabad sajtóhoz vagy a független bíróságokhoz hasonlítható alappillérei gyanánt kezeli őket”.
Az EB levelében mindenesetre sietett megnyugtatni a Soros-szervezetet, hogy a továbbiakban is figyelemmel kíséri a magyarországi fejleményeket, megteszi a szükséges lépéseket is, ha kell, miközben „hisz” a folyamatos és rendszeres párbeszédben az érintett szervezetekkel.
Kritikusok sokszor összeesküvés-elméletek gyártásával vádolják azokat, akik a nemzetközi emberi jogi fundamentalista szervezetek koncepciózus hálózatosodásáról beszélnek, pedig a Liberties és más hasonló entitások tevékenysége a bizonyíték minderre – nyilatkozta lapunknak korábban Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ igazgatója.
Szerinte a szakirodalom jurisztokradizálódásnak nevezi a jelenséget, amikor a demokratikus legitimációval nem rendelkező „jogvédő” szervezetek és nemzetközi bíróságok megpróbálják kiszervezni a döntéshozatalt a választott állami vezetők hatásköréből. Teszik mindezt úgy, s nem titkoltan ezt fogja csinálni a Liberties is, hogy az emberi jogok védelmének álcája mögött globális, nemzetállamok fölötti alkotmányréteget igyekeznek kialakítani.
Nem teljesült azonban a Liberties azon igénye, hogy az „atombombaként” emlegetett, az uniós tagság felfüggesztését eredményező jogállamisági keretrendszert is hozzák működésbe, illetve annak a felszólításnak sem engedelmeskedett az EB, hogy tegyen lépéseket az „Európai Unió alapvető értékeinek, tehát a demokráciának, az alapvető jogoknak és a jogállamiságnak az érvényesüléséért küzdő civil szervezetek védelmének megerősítése érdekében”, erre külön testületet hozzanak létre.
Kapronczay Stefánia, a Társaság a Szabadságjogokért, azaz a TASZ ügyvezető igazgatója szerint a bizottság „nem látja át, mennyire súlyos a helyzet Magyarországon”. Az EB részéről például kijelentették, az úgynevezett keretrendszer csakis akkor hozható működésbe, ha a jogállamiságot védeni hivatott nemzeti mechanizmusok, mint az Alkotmánybíróság (AB), nem tudják ténylegesen megvédeni a jogállamiságot. „A bizottság szerint tehát az AB továbbra is képes ellátni ezt a feladatot. Ezzel szemben az az igazság, hogy Magyarország Alkotmánybírósága már nem független szervezet” – magyarázta Kapronczay. De a Libertiesnek más gondja is van Brüsszellel. Egyfajta önleleplező meglátásként közölték: a bizottság módszere a civil szervezetek nemzeti szintű támogatására ellentétes hatásokat válthat ki, és „inkább afféle alvállalkozókként, semmint a demokráciának a szabad sajtóhoz vagy a független bíróságokhoz hasonlítható alappillérei gyanánt kezeli őket”.
Az EB levelében mindenesetre sietett megnyugtatni a Soros-szervezetet, hogy a továbbiakban is figyelemmel kíséri a magyarországi fejleményeket, megteszi a szükséges lépéseket is, ha kell, miközben „hisz” a folyamatos és rendszeres párbeszédben az érintett szervezetekkel.
Kritikusok sokszor összeesküvés-elméletek gyártásával vádolják azokat, akik a nemzetközi emberi jogi fundamentalista szervezetek koncepciózus hálózatosodásáról beszélnek, pedig a Liberties és más hasonló entitások tevékenysége a bizonyíték minderre – nyilatkozta lapunknak korábban Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ igazgatója.
Szerinte a szakirodalom jurisztokradizálódásnak nevezi a jelenséget, amikor a demokratikus legitimációval nem rendelkező „jogvédő” szervezetek és nemzetközi bíróságok megpróbálják kiszervezni a döntéshozatalt a választott állami vezetők hatásköréből. Teszik mindezt úgy, s nem titkoltan ezt fogja csinálni a Liberties is, hogy az emberi jogok védelmének álcája mögött globális, nemzetállamok fölötti alkotmányréteget igyekeznek kialakítani.