Belföld
Máig tart a vörös méreg utóhatása
Magyarország és a földkerekség egyik legnagyobb ipari katasztrófája volt az öt éve, 2010. október 4-én bekövetkezett iszapömlés
A kormánynak harmincnyolcmilliárd forintba került a vörösiszap-katasztrófát követő rehabilitáció, ebből huszonegymilliárdot a környezeti elemek helyreállítása emésztett fel. Az abban az évben felállt második Orbán-kormány azonnal határozott intézkedéseket hozott –, így kaptak új otthonokat az érintettek. Az ügyben egy nagy és számos kisebb per kezdődött, s ezek többsége még ma is tart.
Nem túlzás, gyásznapként vonult be a magyar történelembe 2010. október 4. E napon, dél után nem sokkal átszakadt a Magyar Alumínium-termelő Zrt. (Mal) Ajkai Timföldgyára X-es zagytározójának északnyugati sarka, és az első körben, alig negyedóra alatt kiömlő, csaknem hat-hétszázezernyi köbméter, hét-nyolc százalékos iszaptartalmú, súlyosan mérgező és rendkívül maró hatású lúg tíz négyzetkilométernyi területet borított be. Az áradat útjába eső települések közül a katasztrófa leginkább Kolontárt – a falu felét – és Devecser egyharmadát érintette, és károkat okozott Somlóvásárhelyen is.
Fekete leltár
A szertefutó zagylé a táj fizikai adottságai miatt néhol két méter magasra torlódott. A lúg belekerült a Torna-patakba – amelynek élővilága szó szerint azonnal elpusztult –, majd a Marcalba, s azon keresztül eljutott a Rábába, onnan a Mosoni-, majd a Nagy-Dunába. Az áradat erejére jellemző, hogy a kolontári, rendkívül masszív betongerendákból rótt átkelőt könnyedén arrébb tolta, a mellette futó vasúti töltést pedig több száz méteren olyannyira elmosta, hogy azt alapjaiból kellett újjáépíteni.
A katasztrófában tíz ember halt meg, és mintegy százhúsz kórházba került, s mindezen túl több száz ház vált lakhatatlanná. Az egyik áldozatot – aki terepjárójával igyekezett menteni bajba jutott embertársait – autójával együtt sodorta több ezer méteren át az ömlés. A fekete leltár szerint a legtöbb sérült a lúgtól első- vagy másodfokú égési sérülést szenvedett, s volt, akinek testfelülete közel hetven százalékban égett meg.
Lúg, fekély, fájdalom
Első körben négy áldozatra leltek rá, majd október 8-án, hajnalban emelkedett ötre az áldozatok száma, miután a veszprémi kórházban belehalt sérüléseibe egy 81 éves férfi. Ugyanezen a napon, délután megtaláltak két újabb, korábban eltűntté nyilvánított áldozatot. Október 11-én bukkantak rá az utolsó, eltűntként nyilvántartott ember holttestére. Október 13-án és november 5-én egy-egy sérült hunyt el a kórházban, így emelkedett tízre az áldozatok száma. Az erős nátronlúg, a bőrre vagy nyálkahártyára jutva, szó szerint beette magát az emberbe. A károsított szövetek begyulladtak, majd idővel rendkívüli fájdalmakat okozva elhaltak, s a helyükön fekély keletkezett. Akadt olyan érintett, akinek szabályosan leestek a helyükről a körmei, a mellbimbói.
A Mal vezetése és tulajdonosi köre az első pillanattól kezdve igyekezett bagatellizálni a történteket. Emlékezetes marad Bakonyi Zoltán vezető nyilatkozata, aki szerint „a vörösiszap nem veszélyes, abban nincsenek egészségre veszélyes szabad gyökök, ártalmatlan anyagról van szó”. Minderre válaszul Pintér Sándor belügyminiszter azt ajánlotta a cégvezetőknek, hogy ha szerintük nem veszélyes az anyag, akkor fürödjenek meg benne. Ugyanezen logika mentén érthető meg az is, hogy a katasztrófa helyszínére elsőként kiérkező tűzoltókat sem tájékoztatta a Mal, hogy valójában mivel is állnak szemben.
Október 5-én Illés Zoltán akkori környezetvédelmi államtitkár azonnali hatállyal felfüggesztette a Mal Zrt. termelő tevékenységét, egyúttal utasította a kiömlött mérgező iszap tulajdonosát az ajkai térségben megsérült tározó helyreállítására. Orbán Viktor miniszterelnök azt nyilatkozta, hogy emberi mulasztás történhetett, amelyet kivizsgálnak. „Nem ismerünk olyan jelet, amely szerint természeti okai lennének a katasztrófának. Élünk a gyanúperrel, hogy itt emberi mulasztásról van szó. Az egész ország tudni szeretné, hogy ez a tragédia kinek a felelőssége” – fogalmazott akkor a miniszterelnök.
Csökkent a lélekszám
Ugyancsak Orbán Viktor október 11-én, napirend előtti felszólalásában bejelentette, hogy őrizetbe vették a Mal Zrt. vezérigazgatóját, a vállalatot pedig állami irányítás alá vonják. Bakondi György katasztrófavédelmi biztosként átvette a a Mal Zrt. vezetését. Az Országgyűlés még azon a napon elfogadta a sajtóban csak „lex-Mal”-ként emlegetett jogszabályt, amely a honvédelmi törvény módosításával lehetővé tette, hogy az állam katasztrófahelyzetekben átvehesse a magáncégek vezetését.
A bajbajutottak segítségére a hazai lakosság mellett a nemzetközi szervezetek is azonnal megmozdultak, ám a kabinet világossá tette, az újjáépítést ő koordinálja. Ennek jegyében létesült rekordidő alatt teljesen új, minden igényt kielégítő lakópark Kolontáron és Devecseren.
Mindent összevetve összesen harmincnyolcmilliárd forintba került a vörösiszap-katasztrófát követő károk több éven keresztül tartó helyreállítása.
A katasztrófa hatására elsősorban Devecser és Kolontár, kisebb részben pedig Somlóvásárhely lakosságának száma jelentősen csökkent, ugyanakkor mérhetően emelkedett a magas vérnyomással, az immunrendszerrel és viselkedészavarokkal kapcsolatban kórházba kerültek, ápolásra szorulók száma.
Nem érvényesül a szennyező fizet elve
Az Európai Parlament (EP) környezetvédelmi bizottsága csütörtökön úgy döntött, hogy szülessen többpárti parlamenti határozat az öt évvel ezelőtt történt vörösiszap-katasztrófa tanulságairól – közölte Hölvényi György kereszténydemokrata EP-képviselő. A néppárti politikus emlékeztetett arra, hogy az unióban még mindig nem érvényesül a szennyező fizet elve. Hölvényi egyben sürgette az európai katasztrófabiztosítási rendszer létrehozását is. A képviselő szerint Magyarország legnagyobb ipari-környezeti katasztrófája azt példázza, hogy a szennyező vállalat többnyire nem képes az általa okozott károkat megtéríteni, helyette a polgároknak kell viselniük a terheket, amelyek gyakran egy-egy tagállam költségvetését is próbára tehetik. A politikus emlékeztetett arra, Áder János köztársasági elnök még EP-képviselőként javasolta az uniós katasztrófabiztosítási rendszer létrehozását.
Végtelen pereskedés, felelős máig nincs
Az országos rendőrfőkapitány döntése szerint a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) vette át a kolontári tragédia ügyében indított nyomozást. Hatala József az ügy kiemelt súlyára és összetettségére tekintettel halált okozó, foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés gyanúja miatt rendelt el nyomozást, amelyet 2010. október 7-én halálos tömegszerencsétlenséget okozó, foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetésre minősítettek át. A károsultak perközösséget alakítottak. Több mint három esztendeje, 2012 januárjában a Veszprémi Törvényszéken halált előidéző gondatlan közveszélyokozás vétsége, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó közveszélyokozás bűntette, gondatlanságból elkövetett környezetkárosítás és természetkárosítás vétsége, továbbá hulladékgazdálkodás rendje megsértésének bűntette miatt emeltek vádat tizenöt emberrel szemben. A vádlottak között van a Mal Zrt. vezérigazgatója, a műszaki és a kereskedelmi igazgató, az üzemvezető, a környezetvédelmi felelős és a diszpécser. A per 2012. szeptember 24-én kezdődött el a Veszprémi Törvényszéken. Az ügy nagyságát jól jellemzik ezek az adatok: a beidézni kívánt sértettek száma több mint kétszázra, a tanúké csaknem másfél százra, a károsultaké félezerre rúg. A per többszöri leállás és újrakezdés után még mindig tart, és előreláthatólag nem is lesz vége egyhamar. Időközben, 2013 februárjában a Mal jogerősen kártérítési pert vesztett, ezért elrendelték a felszámolását.