Belföld
Magyarország ma stabil pont ebben a folyton változó világban”
Nemzeti büszkeségre buzdított Áder János államfő
Küldetésben. Száznégy tisztjelölt tett esküt augusztus 20-án (Fotó: Nagy Balázs)
Katonai tiszteletadás mellett, Áder János köztársasági elnök jelenlétében vonták fel szombat reggel a nemzeti lobogót az Országház előtt, a Kossuth Lajos téren, ezzel kezdődtek az augusztus 20-i nemzeti ünnep központi rendezvényei. Ezt követően került sor a hagyományos tisztavatásra, amelyen az idén száznégy honvédtisztjelölt tette le katonai esküjét. Ennek részeként, folytatva a 2011-ben újraindított ludovikás hagyományt, fogadalmukat kardrántással, „a hazáért, mindhalálig!” felkiáltással erősítették meg. Az ünnepségen Áder János mellett Kövér László, az Országgyűlés elnöke, Simicskó István honvédelmi miniszter, Benkő Tibor vezérkari főnök, valamint a kormányzati, állami és katonai szervezetek, a diplomáciai testületek képviselői és több száz családtag és érdeklődő jelent meg.
Az esküt követően Áder János arra intette a felavatottakat, hogy legyenek büszkék magyarságukra, a magyarok eredményeire, a magyar találmányokra és a magyarok találékonyságára. „Mi ma is Szent István népe vagyunk, egy sokszínű nemzet, amely oly sokszor a maga erejéből forgatta a történelem kerekét” – fogalmazott, a távirati iroda beszámolója szerint. Szólt arról is, hogy a magyar a forradalmak, neves és névtelen hősök népe, a meghurcoltaké, a kitaszítottaké, az üldözötteké, de a csökönyös újrakezdőké, a hittel teli újjáépítőké, a szabadságukhoz mindenáron ragaszkodóké is. Kiemelte, a „hazaszeretetet nem temettük el a múlt nagyjaival együtt súlyos márványtömbök alá, és a hősiesség nincs szobrokba dermesztve, mert hősiesnek lenni nemcsak a történelmi cselekedetek révén lehet, hanem becsületes munkával, kitartó szorgalommal, tiszteletreméltó teljesítménnyel is”.
Áder szerint a magyaroknál senki nem tudja jobban, milyen a balsors, de a magyarokban volt annyi tehetség, küzdeni tudás, kitartás, hit és szorgalom, hogy bárhonnan visszakapaszkodjanak, hogy újra önmaguk lehessenek. „És valóban, ma is tőlünk, csakis tőlünk függ, hogy tudunk-e élni lehetőségeinkkel, hogy a legjobb arcunkat mutatjuk-e a világnak” – hangsúlyozta az államfő, hozzátéve, ha a magyarok tudnak örülni egymás sikerének, és a nehéz időkben is kitartanak egymás mellett, akkor az összetartozás élménye velünk marad az ünnep után, a hétköznapokban, a győzelmek után, a megpróbáltatások idején, az elbukás után, az újrakezdéskor.
A magyar állam stabil pont a változó világban – erről már Simicskó István honvédelmi miniszter beszélt az esküt követő beszédében. Kiemelte, a honvédelem „valós nemzeti ügyünk”, lévén kultúránk, nyelvünk, nemzeti értékeink, identitásunk, államunk megőrzése mindannyiunk feladata. Utalt rá, a történelemre visszatekintve egyetlen állandó, ugyanolyan küldetéssel bíró feladat van, s ez a katonai hivatás, amely mindenkor a magyar emberek védelméről, a haza biztonságáról szól. Simicskó megköszönte a frissen avatott honvédtisztek pályaválasztását, helytállását, amelyet most nemcsak egyetemi vizsgáikon, hanem az elmúlt egy évben Magyarország határainak védelmében való közreműködésükkor is bizonyítottak. A tárcavezető egyebek mellett aláhúzta, a világban számos új biztonsági kihívás jelent meg, amelyek közül csak az egyik a tömeges bevándorlás vagy a terrorcselekmények növekvő száma. Emellett az információs hadviselés korszakát éljük. Szólt arról is, hogy Magyarország együttműködésre törekszik, megbízható barát és szövetséges, ezzel együtt a legfontosabb a magyar emberek biztonságának garantálása. Ehhez elengedhetetlen a Magyar Honvédség megerősítése.
Simicskó István ennek kapcsán kiemelte, hogy a következő években több mint kétszeresére fog emelkedni a honvédelmi költségvetés, továbbá újraélesztik a hadiipart, új alapokra helyezve, a civil társadalom bevonásával fejlesztik az Önkéntes Tartalékos Rendszert, megerősítik a katonai hírszerzést és a katonai rendészetet, és folytatják nemzetközi missziós szerepvállalásaikat is. Hozzátette, a katonák megbecsülésének jeleként a megkezdett illetményemelést is folytatni fogják.
Röviden
„A magyarságot mindennap újra kell teremteni, ez a feladat”
- Szent István Magyarországa a kis közösségek Magyarországa – hangoztatta Trócsányi László igazságügyi miniszter Petőfiszálláson. Hozzáfűzte, azt szeretnék, ha az unió nemcsak az intézmények, hanem a közösségek Európáját valósítaná meg. Szólt arról is, a globalizáció önmagában nem rossz, ám időnként pusztító hullámokat is vet. Nemcsak az esélyek, a kereskedelem, a kulturális csere, hanem az erőszak és a gyűlölet is terjedhet általa
- Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter szerint augusztus 20. Szent István mellett a magyar gazdák ünnepe is. Kunszentmártonban, a Magyarok Kenyere program rendezvényén úgy fogalmazott, az egész országnak meg kell becsülnie, hogy a magyar gazdák több mint ezer éve termelik a búzát az ország kenyeréhez.
- Meg kell védeni Szent István örökségét, mindazt, ami magyarrá teszi az országot – mondta Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára Gyöngyösön. Nem adták ingyen a mögöttünk hagyott ezer évet, és a következő ezret sem fogják. Meg kell érte küzdenünk október 2-án is – utalt a kvótanépszavazásra. Csak mi dönthetünk a jövőnket meghatározó kérdésekben – szögezte le.
- Az ország függetlenségének és szabadságának Szent István-i és keresztény alapokon nyugvó védelme szolgálhatja hosszú távon Magyarország boldogulását, mutatott rá Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára. Kiskunfélegyházán tartott beszéde után az MTI-nek azt mondta, Szent István törvényekre alapította az országot, és elvárta azok betartását, így tette modern keresztény királysággá a korábbi törzsszövetségi országot.
- Újra válaszúthoz ért Magyarország – mondta Hoppál Péter kulturális államtitkár Komlón. Arra buzdított, „legyünk mi Szent István örökösei, kincseink őrzői a Nyugat-Európában megbukott multikulturalizmussal szemben”. A történelem küzdelmes eseményeit sorolva kitért arra is, nehéz időkben sem hagytuk, hogy nemzeti értékeink elvesszenek.
- „A legfontosabb az, hogy ezt a országot meg tudjuk tartani, építeni, és gyermekeinknek, unokáinknak továbbadjuk” – mondta Potápi Árpád, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára Nagymányokon.
- Akkor vagyunk méltóak erre az ünnepre, ha mindig új tartalommal tudjuk megtölteni a magyar államiságot. A magyarságot mindennap újra kell teremteni – vélekedett a nemzetgazdasági miniszter Karcagon. Varga Mihály úgy fogalmazott, mindennap hozzá kell tenni valamit a magyarság megmaradásához, ez a feladat. Nemes példának nevezte Bibó Istvánt, aki 1956. november 4-én – miközben már tudta, hogy az orosz csapatok megszállják Magyarországot – beült a hivatalába, és elkezdte aznapi munkáját. Az MTI beszámolója szerint kiemelte: ilyen emberek ezreire, millióira van szüksége a magyarságnak ahhoz, hogy egyről a kettőre tudjon jutni. Az elmúlt évek közös eredményei bizonyítják, van értelme az aprómunkának is.
- Ma Magyarország olyan hely, ahol az állam folyamatosan képes teljesíteni az emberek iránti kötelességét: hogy minden erejével megvédje polgárait – ezt Szájer József fideszes EP-képviselő hangoztatta Ópusztaszeren. Kiemelte: az alaptörvény az állam mindennapi működésének alapjául szolgáló biztos szabályrendszer, méltó folytatása a Szent István-i egységes állameszmének. Sok olyan külföldi politikus is köszörülte a nyelvét alaptörvényünkön, akinek országa ma feltett, ha nem kitárt kézzel figyeli az őket elözönlő emberáradatot, ahol nem ritkán törvényen kívüli, önálló joghatóságú zárványok működnek.
- A magyar–cigány együttélés nehézségeiről, az úgynevezett érpataki modell kiterjesztéséről értekezett Volner János, a Jobbik alelnöke a Városligetben. Pártja választási felkészüléséről szólva elmondta, mind a százhat választókerületi elnököt és más tisztségviselőt komoly képzésben akarják részesíteni, s ahol van náluk alkalmasabb ember a kulcspozíciókra, ott cserék lesznek. Kitért arra is, hogy a baloldal kiüresedett, megfertőződött a liberalizmussal, mondanivalója pedig lejárt szavatosságú.
- Százezrek vettek részt az augusztus 20-i ünnepi programokon – közölte szombaton, késő este a HM Nemzeti Rendezvényszervező Hivatal, kiemelve, rendben, a biztonsági terveknek megfelelően zajlottak a rendezvények. A tűzijáték is a tervek szerint zajlott, sem a rendőrség, sem a mentőszolgálat nem számolt be rendkívüli eseményről.