Magyar Gripenek a Baltikum egén

Ismerkedő repülést hajtott végre Észtország légterében a magyar légierő két Gripen típusú vadászgépe a napokban. Az akcióra azért került sor, hogy a honvédségi pilóták felkészülhessenek balti országok légvédelmét célzó, 2015-ben induló NATO-küldetésre. Mint azt az észt hadsereg vezérkari főnöksége Tallinnban közölte, Magyarország négy Gripen vadászgéppel és csaknem százfős kitelepülő állománnyal látja majd el a Baltikumban vállalt légtérrendészeti feladatait. Hazánk helsinki nagykövete, Forrai Kristóf személyesen is jelen volt a gyakorló repülésen, amely az észt fővároshoz, Tallinnhoz közeli Ämari légibázison zajlott le. A diplomata a helyszínen úgy nyilatkozott, a Magyar Honvédség alakulata a legjobb tudása szerint készül a feladatra.

Mint azt többször megírtuk, honfitársaink a litvániai zokniai támaszpontra települnek. Az éles bevetések 2015 második felében indulnak. A balti NATO-tagállamok nem rendelkeznek járőrözésre alkalmas harci repülőgépekkel, ezért az észak-atlanti szervezethez történt 2004. áprilisi csatlakozásuk óta légterük védelmét rotációs alapon a NATO-országok látják el.

Litván támaszponton

Az atlanti szervezet erői a litvániai zokniai támaszponton állomásoznak, de ez év közepétől egy részüket az észt Ämari mellett helyezik el. Északi szövetségeseink légterének oltalmazását jelenleg a német légierő Eurofighter vadászgépei, továbbá portugál F–16-os, kanadai CF–18 Hornet és a Lengyelországban állomásozó holland F–16-os harci gépek látják el. Érdemes felidézni, a Honvédelmi Minisztérium novemberben úgy nyilatkozott, országunk a jövőben hatékonyabban vesz részt a NATO integrált légvédelmi rendszerében. Mindez annyit tesz, a jövőben honvédség is telepíthet légierőket és földi kiszolgáló személyzetet a szövetséges államokba.

A bevetés kapcsán fontos megjegyezni, Gripenjeink igen forró helyre mennek szolgálni. Idén már több légi határincidens történt északon, s ezek száma a szakértők szerint vélhetően szaporodni fog. Ezt látszik igazolni, hogy alig egy hete az észak-lengyelországi Malborkban a Baltic Air Force program keretében állomásozó két holland gép két orosz Szu–34-es vadászgépet tartóztatott fel. Pénteki hír volt, hogy az Orosz Föderáció kalinyingrádi enklávéjában állomásozó balti flotta és légierő előzmény nélküli aktivitását észlelte a lengyel hadsereg. A jelentések szerint egyebek mellett majdnem két tucat hadihajót és több vadászgépet láttak a radarképernyőkön. A nem várt mozgolódás kapcsán a NATO bejelentette, sürgős válaszlépésen gondolkodik.

„Nem féltjük a honvédeket, annak ellenére sem, hogy Oroszország közelében bizonyos szempontok végett meredekebb szolgálni, mint mondjuk az ugyancsak forró helyszínnek számító Afganisztánban” – tájékoztatta lapunkat egy honvédségi forrás. Utalt rá, a politikai és katonai döntéshozók igyekeztek fölmérni minden lehetséges veszélyt, s a felkészítést ennek figyelembevételével hajtották, hajtják végre. Kár lenne tagadni, ebben a környezetben és a jelenlegi kiélezett helyzetben elegendő egy rossz mozdulat, félreérthető cselekedet, s súlyos világpolitikai következményekkel nézhetünk szembe – húzta alá forrásunk. Hozzátette, pilótáink tisztában vannak felelősségük súlyával.

Ugyancsak a honvédség berkeiből származó hír, hogy sikeresnek értékelték a Feltöltés 2014 elnevezésű országos hadkiegészítési gyakorlatot. Mint az értékelésnél kiderült, a honvédelmi, rendvédelmi szervek, kórházak, kormányhivatalok, iskolák, s számos további intézmény kiválóan együttműködött az akció során.

Toborzó

A Magyar Honvédség Hadkiegészítő és Központi Nyilvántartó Parancsnokság vezetője, Vanyur Tibor ezredes elmondta, a sorkatonaság megszüntetésével a katonai toborzás szakmáját gyakorlatilag kiradírozták a szaknévsorból, így a hadkiegészítési rendszer teljesen átalakult. Ezért is volt kiemelt fontosságú a legutóbbi akció, amely során a Magyar Honvédség és az érintett szervek a rendkívüli jogrendben bevezetendő hadkötelezettség sorozási feladataira koncentráltak országszerte. Az ezredes elmondta, kiemelt céljuk, hogy a lakosság, de különösen a fiatalok jobban megismerjék a honvédelem ügyét, a társadalom ez irányú kötelezettségeit.

A Feltöltés 2014-en 617 középfokú, illetve felsőoktatásban tanuló fiatal vett részt, s végrehajtásában a katonai alakulatok mellett huszonöt rendőri, 136 civil szerv és 849 posta működött közre. Mindemellett számos kórházzal kötöttek együttműködési megállapodást. Kiderült az is, több hatósági helyszíni szemlét is tartottak, és tizennyolc, szükségkórháznak jelölt ingatlant tekintettek meg. Vanyur Tibor hozzátette, a felhasználható ingóságok és ingatlanok felmérését a jövőben fokozni szeretné. A gyakorlatot 2015-ben megismétlik.

Segítik a hozzátartozókat

Szintén minapi hír, hogy december 18-án délelőtt tartották az árvák karácsonyát. Az eseményen a Honvédelmi Minisztérium és a Magyar Honvédség hagyományosan a szolgálatteljesítés közben elhunyt katonák gyermekeit látja vendégül a Stefánia-palota – Honvéd Kulturális Központban.

Hende Csaba miniszter az eseményen arról beszélt, egy nagy család, egy nagy közösség a honvédség, amelynek tagjai arra szövetkeztek, hogy szeretetben, barátságban, bajtársi együttlétben szolgálják az országot. Kifejtette, a honvéd arra tette föl szolgálatát, hogy védje a hazát az ellenségtől, és segítsen mindenkin, aki bajba kerül, legyen az árvíz, hóvihar, ónos eső, mint legutóbb, vagy éppen egy ipari katasztrófa. „E közösség tagjai vagytok ti is, és ez a közösség gondol rátok. Ezt fejezi ki a mai közös ünneplés minden pillanata. Hálás vagyok, hogy eljöttetek, és hálás vagyok, hogy én is itt lehetek” – mondta a miniszter.

A honvédség az ünnepek időszaka mellett év közben sem engedi el a tragikus sorsú katonacsaládok kezét, és igyekszik minden lehetséges módon segíteni azokat, akik elveszítették legközelebbi hozzátartozójukat. A Pápáról érkezett Mizsei Andrea férje, Mizsei Mihály 1995-ben, 27 éves korában vesztette életét egy MiG–23-as repülőgép balesetében. Nagyobbik fiuk, Dávid akkor hároméves volt, öccse, Mihály pedig még meg sem született. „Az árvák karácsonya a szomorúság ellenére is nagyon kellemes élmény, hiszen ilyenkor mindig találkozhatunk olyanokkal, akikkel közös a sorsunk, közösek a gondjaink, a problémáink, tudunk beszélni a gyerekekről, a gyereknevelésről” – mondta el kérdésünkre Andrea, aki hozzátette, a haderő vezetése a tragédia óta a hétköznapokban is minden rendelkezésre álló eszközzel enyhíteni igyekezett úgy a lelki fájdalmakat, mint az anyagi terheket.