Belföld
Magyar Bálint és a nyílt társadalom eszméje
Kérdezze csak meg nyugodtan, igen, én is drogoztam fiatalkoromban – ezt mondta Friderikusznak
A hazai liberalizmus egyik utolsó mohikánja, Soros György magyarországi helytartója, Magyar Bálint sosem beszél előadásain nagy vívmányairól. A kakaóbiztos számítógépek ügyéről, a PPP-beruházásokról, s arról sem, amit egy Friderikusz-interjúban mondott: „Igen, én is drogoztam fiatalkoromban!” Az SZDSZ egykori ügyvivője, aki kétszer volt az oktatási tárca irányítója, már évek óta csak a „maffiaállamot” kutatja, és Soros György lelkes támogatásával az amerikai egyetemeket járja, hogy bemutassa a világra leselkedő új veszélyforrást, az „orbáni diktatúrát”.
Azt hittük, a globális pénzügyi és politikai elit üdvöskéje, Magyar Bálint befejezi a nyílt társadalom eszméjének terjesztését, az Európai Egyesült Államok igéjének hirdetését, s miután ultraliberális pártja, a Szabad Demokraták Szövetsége – az adófizetőkre hagyományozva több mint félmilliárd forintos adósságát – 2010-ben az örök vadászmezőkre távozott, maga is megpihen. Esetleg emlékiratok írásába fog, mint volt párttársa, Demszky Gábor, és politikailag korrekten támogatja a szexuális másságot, a melegházasságot, a Pride-felvonulásokat, és az egyéb, rendkívül haladó szabadságeszményeket. De nem. Magyar Bálint ma is feltűnik a liberalizmus égboltján. Legutóbb a hatmilliárdos költségvetési csalással gyanúsított Czeglédy Csabát védte az ATV-n, s ha már ott volt, visszatekintett „maffiaállamos” elméletére is.
Az ultraliberális véleményvezér, akitől még Soros György is tanult, átvéve az említett szófordulatot, az előző, 2014-es parlamenti választási kampányban vetette magát ismét a küzdelembe. Első kötete, A magyar polip – A posztkommunista maffiaállam címmel 2013-ban indult világhódító útjára, aztán jött még két újabb kiadás is, 2016-ban pedig angol nyelven is megjelent három kötetének summázata. Ennek bemutatóját az Európai Parlamentben tartották, később azonban az Újvilágba is eljutott a híre. Ott Magyar először a Columbia Egyetemen tartott könyvbemutatót, s beszélt Orbán maffiaállamáról. Mentora, Soros segítségével aztán más campusokon is bemutathatta a világra leselkedő új veszélyforrást, ami – megfogalmazása szerint – romlásba döntheti egész Kelet-Európát.
Kakaóbiztos számítógépek
Magyar Bálint gondolatmenete szerint a mai maffiaállamokban a kulcsfontosságú döntéseket a kormány által kreált nem hivatalos csatornák útján hozzák meg. Úgy véli, a bűnös országok, mint a magyar is, kiiktatták a szakértő politikusokat, likvidálták a demokráciát, sóval hintették be a jogállamot. Előadásai során azonban arról nem szokott beszélni, miért szűnt meg 2010-ben szeretett pártja, az SZDSZ, amelynek mindvégig meghatározó politikusa volt. Ő az egyik utolsó szabad demokrata mohikán. Ennek bizonysága, hogy Magyar Bálintot választották be 2009-ben az Európai Unió kutatás-fejlesztési bizottságának igazgatótanácsába, de hogy ki ajánlotta, azt még a Magyar Tudományos Akadémián sem tudta senki.
A hazai liberalizmus bástyája előadásain sosem beszél nagy „vívmányairól”. Ezek egyike második oktatási miniszterségének időszakához fűződik, amelyet uniós csatlakozásunkat követően, 2005-ben vitt véghez az oktatást modernizáló informatikai eszközök közbeszerzésével. A kakaóbiztos számítógépek nagy vihart kavaró ügyéről van szó. Ezek darabjáért több mint egymillió forintot fizetett ki az állam, holott a piaci ár a négyszázezret sem érte el.
Az állam rossz gazda
Hol volt akkor az OLAF, az Európai Csalás Elleni Hivatal? Az Állami Számvevőszék mindenesetre azt állapította meg: „fennáll a kockázata annak, hogy a beszerzést nem optimális áron valósították meg”. Szintén Magyar Bálint volt a szellemi atyja az oktatásban a PPP-konstrukcióknak (PPP: Public Private Partnership), a köz- és magánszféra együttműködésében megvalósuló beruházásoknak. Elegendő Magyar kollégiumépítési programjára gondolnunk, amellyel végképp sikerült igazolni, amit a szabad madarak és fő szövetségesük, a szocialisták három ciklusban kifogástalanul alátámasztottak: az állam a legrosszabb gazda. Már ha azt ők irányítják. Magyar miniszter a PPP tekintetében olyannyira nem ismert tréfát, hogy az egyik egyetem rektorát úgy zsarolta meg: vagy PPP-konstrukcióban pályáznak, vagy nem kapnak felújításra pénzt. Az ebben a formában megvalósult autópálya-beruházások (M6-os, Völgyhíd hetvenkétmilliárdért!) például éves szinten százmilliárd forinttal terhelték a költségvetést, amikor a Fidesz–KDNP 2010-ben átvette a kormányrudat.
Soros György magyarországi helytartója amerikai egyetemi előadáskörútján azokról a daliás időkről sem szokott beszélni, amikor a szomszédos Ausztriában kirobbant az ottani liberálisokhoz kötődő pártfinanszírozási botrány, amelynek magyar szálai miatt a Szabad Demokraták Szövetségét idehaza csak Strabag Demokraták Szövetségeként emlegették. Úgyszintén nem szokott beszámolni arról sem, hogy a Gyurcsány által, ám az SZDSZ mérvadó köreinek támogatásával megpuccsolt Medgyessy Péter, a szocialisták miniszterelnöke úgy értékelte pártját: „az SZDSZ tele van korrupciós ügyekkel”. És akkor még nem ejtettünk szót az Európai Csalás Elleni Hivatal megállapításai szerint a balliberális oldal legsúlyosabb korrupciós ügyéről, amely Demszky Gábor liberális főpolgármester munkálkodása idején történt, s ami kiérdemelte volna – Magyar után szabadon – a maffiafőváros vagy a maffiametró címet.
Persze Magyar Bálint első oktatási minisztersége (1996–98) sem fáklyás felvonulás. Egyik színfoltja anyák napjára esik, ekkor a Kendermag Egyesület tüntetett a szelíd drogok legalizálása mellett. Friderikusz Sándor egy interjúban azt kérdezte a minisztertől: drogoztak-e a résztvevők fiatalkorukban. (Juhász Péterhez akkor még nem volt szerencsénk – a szerk.) Friderikusz hozzátette: „Öntől, miniszter úr, természetesen nem kérdezem meg”, mire Magyar Bálint a szavába vágott: „Kérdezze csak meg nyugodtan, igen, én is drogoztam fiatalkoromban!” Ez jelentette a mérföldkövet az oktatásban, bár emléktábla nem őrzi a miniszter nevét. Mindazonáltal a gyermekjogokra hivatkozva az osztályfőnök többé nem szólhatott a szülőnek, ha annak a fiacskája hétfőnként rengeteg vizet ivott, a padra borulva aludt.
Szétvert oktatás
Szintén Magyar Bálint nevéhez fűződik az osztályzás kiiktatása az általános iskola alsó tagozatán, ő vezette be, hogy az első két évfolyamon tilos buktatni, ő szűkítette a természettudományi tárgyak oktatását, a matematika óraszáma az ő idejében csökkent heti ötről háromra – ugyanakkor az érettségi követelmény nem változott. A legnagyobb baj éppen ebből származott, nem maradt elég idő a gyakorlásra, a készségek fejlesztésére, a logikai gondolkodás elősegítésére. Mindezek hiánya jelent meg a többi természettudományos tárgy – fizika, kémia, földrajz – tanításában is. Rossz nyelvek szerint Magyar Bálint gyermeke utálta a fizikát, ez is közrejátszhatott abban, hogy a középiskolában négy helyett csak három évig kellett a tárgyat tanulni. A PISA-tesztek szomorú eredményeit – amelyeket a jelenlegi kormány oktatáspolitikájának tulajdonít a balliberális média – valójában éppen a Magyar Bálint nevével fémjelzett döntéseknek köszönhetjük. Magyar „érdeme” az is, hogy a kémia középiskolai oktatása háromról két évre mérséklődött. Ide vezethető vissza, hogy a műszaki egyetemeken a felvett diákoknak kénytelenek felzárkóztató foglalkozásokat tartani – jelezte egy egyetemi forrásunk. Szintúgy Magyar miniszterségéhez kapcsolódik az azóta is kaotikus helyzetet előidéző kétszintű érettségi, amelyet 2005-ben vezettek be. Ugyanekkor lépett életbe a felsőoktatásban a bolognai rendszer, amelyről a pedagógusok körében sokan ma is úgy vélekednek, hogy óriási hiba volt.
Ez Magyar Bálint dicső liberális múltja. Jelenéről Fricz Tamás politológus azt írta: „A globális hálózaton végigfutó Magyar-féle könyv minden bizonnyal mély benyomást tett az európai uniós politikusokra, képviselőkre, az amerikai és európai egyetemi és tudományos közegre. Különösen azokra, akik eddig is így gondolkodtak az Orbán-kormányról, de most egy Magyarországról jött volt politikus ad az eleve meglévő nézeteikhez újabb, megerősítő muníciókat. Magyar Bálint tehát jó fiú a globális elit számára, örülnek neki a Bilderberg-csoportban, a Külkapcsolatok Tanácsában, a Külkapcsolatok Európai Tanácsában, s örül neki maga Soros György is. Jó fiú, nekünk dolgozik a hazájával szemben, kap tehát cukorkát, sokat, sokat. És Soros György a szolidaritásban odáig megy, hogy ő maga is maffiaállamnak nevezi az Orbán-kormányt.”
Annak, hogy Magyar Bálint Soros magyarországi helytartója, sok más történés mellett bizonyítéka az is, hogy neki tulajdonítják, hogy a Spinoza Ház vendége lehetett Vona Gábor, a Jobbik elnöke. A bevándorlást akadályozó orbáni rendszer lebontása érdekében azonban minden megengedett. Az ördöggel is össze kell fogni.