Magára maradó buborékértelmiség

A magyar társadalom elsöprő többsége a szigorúbb fellépés oldalán van menekültügyben, hiába próbálja ennek ellenkezőjét éreztetni egy szűk, liberális kisebbség, amely még az Orbán-kormány válaszaival egyre inkább egyező, Nyugat-Európai hangsúlyváltozásokat sem hajlandó figyelembe venni. Sőt, ez a „buborékértelmiség” továbbra is a nyugati értékrend kizárólagos hazai letéteményesének szerepében tetszeleg – nyilatkozta lapunknak az elmúlt hetet, illetve a bevándorlással kapcsolatos fejleményeket értékelve Kiszelly Zoltán politológus. Kiemelte, a déli kerítés építése zajlik, bár időközben kiderült, a tényleges határzár csak novemberre készül el, ugyanakkor a szigorúbb eljárást lehetővé tevő jogszabályi változások nemrég életbe léptek. Most ezek gyakorlati megvalósítása következik, vagyis egy lassú változás már elindult.

Tulajdonképpen igaz ez az Európai Unióra is, ahol egyre markánsabb politikai nyilatkozatok látnak napvilágot. Kiszelly ezek közül kiemelte a német, valamint az osztrák bejelentéseket arra vonatkozóan, hogy hamarosan visszatoloncolnák felénk különösen a balkáni bevándorlókat úgy, hogy közben a gazdaságilag „hasznos” személyeket megtartanák. Ez hamarosan újabb kihívást jelent Magyarország számára.
A szakértő szerint csupán látszat, hogy a magyar társadalom szívesen látja a migránsokat, a befogadás mérlegelése mellett legfeljebb tizenöt-húsz százalék állhat, erre utal a Tárki minapi felmérése is. Akik - úgymond - támogatják a bevándorlást, jellemzően magasabban képzettek, vagyis nem kell félteniük a munkájukat a jobb megélhetés reményében útra kelt tömegektől. Szintén ezen az állásponton vannak, akik maguk is e célból utaznának nyugatabbra, s ha nem lennének elnézőek a bevándorlókkal, magukkal kerülnének ellentmondásba. Kiszelly kitért arra is, fontos körülmény, hogy immár Nagy-Britannia és Franciaország belügyminisztere is közösen követeli a menekültáradat feltartóztatását, illetve azt, amit Orbán Viktor kormányfő már korábban szorgalmazott: a migránsok ügyét az unión kívül kellene elbírálni, illetve megoldani.

Ugyancsak az elmúlt időszak változása, hogy egyre több ország, így például Ausztria is egyre kevésbé szeretne vonzó célállomásnak tűnni, ennek érdekében pedig radikális intézkedéseket is foganatosítanak mostanában.

Az elmúlt hét kapcsán a politológus szólt a Jobbikkal kapcsolatos legújabb botrányokról is. Ismeretes, Kiss Róbertet, a párthoz kötődő Új Magyar Gárda egykori főkapitányát embercsempészet gyanújával vették elő a hatóságok, míg Szász Istvánt, a Jobbik egykori nyékládházi elnökét társával együtt pénzhamisítás gyanújával helyezték előzetes letartóztatásba. Kiszelly úgy véli, ezek egyelőre csak „hullámtörések”, ám mindenképp magyarázkodásra kényszerítik a Vona Gábor vezette erőt, amely egyébként a tisztaság, az új remény jelszavával próbálja bővíteni táborát. Fontos, hogy mind a baloldali, mind a kormánypárti média - érthető módon - erősen foglalkozik ezekkel a botrányokkal, ami nem könnyíti meg a Jobbik helyzetét.