Ma szabad a kormány ellen tüntetni

Gulyás Gergely (balra), Paczolay Péter és Péterfalvi Attila is előadást tartott a konferencián (Fotó: Kövesdi Andrea)

Az emberi jogok világnapja alkalmából Szabadság és felelősség címmel rendeztek tegnap konferenciát, amelyen előadást tartott az Országgyűlés alelnöke, Gulyás Gergely is. Beszédében elsősorban azt emelte ki, hogy a huszonöt éve lezajlott rendszerváltás minden csalódása ellenére értékelni kell, hogy azóta szabadságban élhet az ország, és 1990 óta az alaptörvény szerint is folyamatos Magyarországon a demokrácia – a közéletben viszont szükség lenne kompromisszumra és dialóguskészségre.

A fideszes politikus szerint az elmúlt több mint két évtized azonban inkább a szabadság gyakorlásáról és kevésbé a felelősségről szólt, dacára annak, hogy vannak kötelezettségek, amelyek teljesítését az állam joggal várná el a polgáraitól. Kiemelte, hogy senki nem akar szakítani a 19. századi liberalizmus által megfogalmazott alapvető szabadságjogokkal, hiszen „az emberi méltóság vagy a véleménynyilvánítás szabadsága azt is megilleti, aki semmilyen állampolgári kötelezettségének nem tesz eleget”. Gulyás rámutatott, hogy az új alkotmány megszilárdította a közjogi berendezkedést, az intézményrendszer stabil maradt, és csak kisebb módosításokat hajtottak végre rajta. Az Alkotmánybíróság költségvetési kérdésekkel kapcsolatos hatáskörének korlátozása vitatható megoldás volt, jogos igény ennek megszüntetése.

Beszélt arról is, hogy 2006 őszének kivételével súlyosabb alapjogsértésre nem volt példa, akkor viszont a jogállami intézményrendszer egésze csődöt mondott. A nyolc évvel ezelőtti eseményekkel szemben ma már lehet kormányellenes tüntetést tartani – mondta.

Paczolay Péter, az Alkotmánybíróság elnöke előadásában arról beszélt, hogy az utóbbi időben a testület a legtöbb alapjog tekintetében megerősítette korábban lefektetett elveit. Ennek ellenére, „tudna olyan határozatokat említeni, amelyek nem részesítik olyan védelemben az alapjogokat, amennyire szeretné”, de szerinte ez természetes, hiszen a világon mindenhol lehet eltérő az alkotmánybírák véleménye. „A jogállami alkotmányvédelemben nem lehet új alapot kezdeni, kívánom, hogy ez a jövőben is így legyen” – mondta Paczolay, aki olyan konkrét tendenciákat is említett az általa vezetett testület gyakorlatából, amelyek kifejezetten védik az alapjogokat. Beszélt a szólás- és sajtószabadságról, aminek fokozott erősítését a tavaly márciusi alkotmánybírósági döntéssel összhangban álló büntetőtörvénykönyv-módosítással támasztotta alá, ami az önkényuralmi jelképek használatát a korábbi, általános tilalomnál szűkebben állapítja meg. Kiemelte a vallásszabadság védelméről szóló döntésüket is, amikor alaptörvény-ellenesnek minősítették, hogy az Országgyűlés döntse el, mely vallási közösségeket ismer el egyházként, és melyeket nem.

Aktivisták zavarták meg a rendezvényt

Aktivisták zavarták meg Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere záróbeszé­dét a konferencián, és az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány petí­cióját olvasták fel. A biztonsági őrök először ki akarták kísérni az aktivistákat, de Balog Zoltán felhívta őket a pódiumra, hogy mondják el véleményüket. Mivel beszéddel nem készültek, végigolvasták a CFCF petícióját, amelyben a nyíregyházi görög katolikus iskolában történt szegregációt tiltó bírósági ítéletet méltatták. Az aktivisták lemondásra szólították fel a minisztert, majd tábláikkal végighallgatták Balog beszédét. (MH)