MSZP-jövő: váltópárt vagy zuhanás

A Tóbiás József pártelnök irányította új vezetés az MSZP-ben nem kiegyezett, hanem megegyezett a régivel abban, hogy folytatja azt a politikát, amit már Mesterházyék elkezdtek, csakhogy ezt sokkal kevésbé tudják megtenni az erő pozíciójából – mondta lapunknak Kiszelly Zoltán. Ugyanakkor – tette hozzá a politológus – sokkal izgalmasabb kérdés az, kik nem kerültek be az elnökségbe, a párt nagy öregjei közül Kovács László, Szekeres Imre és Juhász Ferenc is kimaradt, a tisztújításon „nem tudtak labdába rúgni”.

A régi és az új elnök közötti megegyezést az is jelzi, hogy Mesterházy Attila emberei közül fontos pozícióhoz jutott Lukács Zoltán, aki alelnök lett vagy például Kunhalmi Ágnes, aki a budapesti szervezetet vezetheti. Ez a megegyezés az elemző szerint arról szól, hogy a szocialisták meg akarják őrizni a baloldalon a váltópárt szerepét, jelenleg ugyanis – a parlamenti és az EP-választások eredménye alapján – nagy a veszélye annak, hogy az MSZP csak Budapesten marad nagy párt, országosan visszazuhan a középpárti státusba.
Kiszelly Zoltán szerint ennek a stratégiai célnak, a váltópárti szerep megőrzésének rendelik alá az MSZP-ben a rövid távú szövetség kötéseket is a baloldal pártjaival, ezért van szüksége az MSZP-nek például Miskolcon Pásztor Albertre és a választási szövetségesekre. A politológus úgy véli, a szocialista pártnak a 2010-es súlyos választási vereség után azért nem sikerült megújulnia, mert nem tudott elszakadni a Gyurcsány-féle liberalizmustól és a neoliberális gazdaságpolitikától, a Bajnai-féle megszorítócsomagok támogatása pedig visszaütött rájuk, hiteltelenítette megszólalásaikat.
Ugyanakkor – jegyezte meg Kiszelly – a pártvezetés teljes megújulása esélyt is kínál, elválik, hogy az új arcok közül kik tudnak betörni az országos politikába. A politológus szerint aggályos az MSZP számára, hogy az önkormányzati kampányig már rövid az idő, s erősen kérdéses, a párt szervezeti átalakítását, a választókerületekhez történő igazodást, s az ehhez szükséges alapszabály-módosítást meg lehet-e csinálni a kampányig. Kiszelly szerint az önkormányzati választáson elért eredmény ugyanis alapjaiban határozhatja meg a párt jövőjét, az önállósodó baloldali politikát.

Boros Bánk Levente szerint az MSZP kongresszusa egy „pillanatfelvételt” tükrözött, a politológus úgy véli, sem a párt jövőjét illetően, sem a közeljövőt, az önkormányzati választásokat tekintve nem lettünk okosabbak. Az új elnök, Tóbiás József ugyanis a megújulás szlogenje alatt lényegében csak ugyanazt képviselte, amit elődje, Mesterházy is mondott, a célok nem változtak, ám váltani kellett, mert a korábbi pártvezetés nem találta meg a célok eléréséhez szükséges eszközöket. Az új elnökség összetétele azt mutatja – tette hozzá a szakértő –, hogy Mesterházy korábbi stábja is meggyengült, míg a Lendvai Ildikó vezette Deák Ferenc Kör alig jutott szerephez a párt jövőjének formálásában. „Tartalmi kérdésekről alig esett szó a kongresszuson, az utóbbi időkben hangoztatott megújulás lényegéről szinte semmit nem tudhattunk meg” – vélekedett. Boros Bánk szerint a baloldali pártokkal történő együttműködés elvei sem tisztázódtak.