Belföld
MSZP: kis vagy középpárt, ez itt a kérdés
Hétértékelő. Küszöbön áll a kelet-közép-európai egység Fodor Csaba szerint
A német belpolitika – lassú tankerhajóként – óvatosan fordul bevándorlásügyben, Angela Merkelt lépéskényszerbe hozta a rendkívüli bevándorlási nyomás – mondta lapunknak az előző hét eseményeit elemezve Fodor Csaba, a Nézőpont Intézet ügyvezetője. Szerinte ilyen mértékű – egyre kezelhetetlenebb – tömegre a munkaerő-hiányos német gazdaságnak sincs szüksége. Ráadásul a várható kitoloncolások miatt még agresszívebbé válhatnak a bevándorlók: legutóbb egy dán rendőrt szúrt le egy kiutasított bevándorló.
Fodor Csaba úgy látja, hogy a támogatottságából veszítő, saját pártján belül is feszültséggel szembesülő Merkel végre felismerte: a probléma megoldásának kulcsa egyfelől a törökökkel való megállapodás. A görög határok védelmében viszont továbbra sincs egyezség. Mindenesetre, ha a jobbközép nyeri a közelgő horvát parlamenti választást, teljes körű egység formálódhat Kelet-Közép-Európában: a V4-ek és az észak-balkáni országok közösen zárhatják le a határokat – tette hozzá.
A belpolitikai események, így az MSZP-s belviszályok kapcsán az elemző úgy látja: a párt számára a következő évek kérdése könnyen lehet, hogy a „kispárti” vagy „középpárti” berendezkedés közti választás lesz. Mindennek hátterében az MSZP megújítására tett kísérletek sorozatos kudarca, a pártingatlanok eladása és a bevándorlási válság kapcsán elhibázott retorika áll.
Az ügyvezető szerint fontos kérdésként került napirendre az állami földek eladása is. A kormányzat szándéka világos: a cél, hogy kizárólag azok jussanak földhöz, akik helyben gazdálkodnak és a földből élnek. Ezek az emberek a rendszerváltás zavaros – sokszor a külföldi földszerzésnek megágyazó – privatizációját igazságtalan lépésként élték meg. A földek eladása kapcsán az ellenzék a jól ismert korrupciós retorikát helyezi előtérbe – mondta Fodor Csaba, hozzátéve, hogy ebben legfeljebb a Jobbik érhetne el sikereket, a baloldal részéről ez hiteltelennek hat. A Jobbik viszont nincs jó állapotban, a bevándorlási krízis során a napirendformálás esélye is kicsúszott a „jófiú” szerepét magára erőltető párt kezei közül.
A tavaly ősszel aktív belpolitikai szerepet vállaló Egyesült Államok viszont a közeljövőben ismét felhasználhatja a korrupciós kártyát a mostani kormánypártokkal szemben – ezért is kell a kormányzatnak most is mindent megtennie a pályáztatás tisztaságáért – hívta fel a figyelmet az elemző. Az elhúzódó ukrán válság és a Balkán lassú – Amerika- és NATO-barát – geopolitikai átrendeződése ugyanis tartósan ide vonzza az amerikaiak „vigyázó szemeit”.