„Lesz béremelés az egészségügyben"

Elkötelezettek vagyunk abban, hogy jövőre az egészségügyi dolgozók „szabad szemmel jól látható" béremelést kapjanak, ami a jelenlegi állapothoz képest „óriási előrelépés lesz", bár az angliai fizetéseket nem éri majd el, és az ellenzék biztosan kevesellni fogja – közölte Ónodi-Szűcs Zoltán egy sajtóbeszélgetésen, amelyen a kinevezésekor célként megjelölt öt pontjának aktuális állását ismertette.

 Az egészségügyért felelős államtitkár kijelentette, lesz béremelés az egészségügyben, viszont, hogy milyen mértékű, konkrét adatokat nem mondott arra hivatkozva, hogy „még formálódik a jövő évi költségvetés", az ágazati szereplőkkel pedig folyamatosan zajlanak a bértárgyalások. Hangsúlyozta, az államtitkárság „nem a munkavállalók ellen dolgozik", ám az egyeztetéseken részt vevő érdekképviseleti szervek sem tartják reálisnak, hogy egy lépésben négy-ötszörös fizetésemeléseket adjanak. Az államtitkár leszögezte, alacsonyak az egészségügyi bérek, a jövő évi költségvetésben azonban látható lesz azok „többszörös elmozdulása". Újságírói kérdésre jelezte, hozzá még nem jutott el az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) esetleges megszüntetéséről szóló döntés.

Mészáros János helyettes államtitkár arról tájékoztatott, az egészségügyi és szociális ellátás szétválasztásáról elindultak az egyeztetések és a jogszabályi háttér kidolgozása, ami egyelőre biztos, hogy „nem adnak át ágyakat és feladatokat", ehelyett egyfajta emelt szintű gondozási formát dolgoznak ki. Ónodi-Szűcs Zoltán ezzel kapcsolatban megjegyezte, a téma „folyamatos céltáblát jelent az ellenzéknek", ennek ellenére látni kell, hogy „néhány éven belül olyan terhelést kap az ellátórendszer", amilyet sem infrastrukturálisan, sem munkaerő szempontból nem bír majd el. Éppen ezért – folytatta –, másfél két év alatt nagy kapacitású ápolási rendszert építenek ki.

Az alapellátás helyzetéről Beneda Attila beszélt. Arról tájékoztatott, felmérést készítenek a háziorvosi praxisokban, amely egyrészt kitér a körzetekben dolgozók szakmai lehetőségeire – vagyis, hogy adott orvos milyen asszisztenciával, szakemberekkel dolgozik együtt –, másrészt vizsgálja az infrastrukturális hátteret is. Az egészségpolitikáért felelős helyettes államtitkár szerint mindezek ismeretében májusra megfelelő intézkedéseket tudnak hozni annak érdekében, hogy minél több beteget az alapellátásban kezeljenek a szakellátás helyett. Kijelentette azt is, az alapellátásnak szánt idei plusz tízmilliárd forintos támogatásról néhány hét múlva születik kormánydöntés, azt követően pedig már lehet folyósítani az összegeket.

A kancelláriarendszerrel kapcsolatban Németh László, az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK) főigazgatója beszélt, aki ismertette, az elképzelések szerint egy kancellár nyolc-tíz kórházat fogna össze, ám elsősorban a gazdasági ügyekért felel majd, a szakmai irányítás a kórházvezetők hatáskörében marad.

A budapesti „szuperkórházzal" összefüggésben Cserháti Péter, a fővárosi egészségügyi ellátás megújításával megbízott miniszteri biztos arról tájékoztatott, több elképzelés született az elmúlt hónapokban: az egyik, hogy egy új, fővárosi, ezerötszáz-ezerhétszáz ágyas intézményt alakítanának ki, körülbelül kétszázmilliárd forintos zöldmezős beruházás keretében. A másik verzió szerint a meglévő kórházakat újítanák fel, s erre – különböző uniós források felhasználásával – száznyolcvanmilliárd forintot költenének.