Belföld

„Lélegzethez jutnak” az intézmények

A tartozások újratermelését megakadályozó program a mostani konszolidáció lényeges eleme – véli a Kórházszövetség volt elnöke

Ebben az évben a kórházi tartozások növekedési üteme lassult, öt- helyett 3,5 milliárd forinttal emelkedett havonta, ami mindenképpen eredményként könyvelhető el – mondta lapunknak Rácz Jenő, a Magyar Kórházszövetség korábbi elnöke. Jelezte ugyanakkor, a minap bejelentett hetvenmilliárdos konszolidáció nem oldja meg az adósságok újratermelődésének gondját, amelynek finanszírozási, strukturális és tervezési okai vannak.

kórház 20161229
Változhat a kórházak finanszírozása (képünk illusztráció) (Fotó: Nagy Balázs)

A kórházi intézményrendszer működési költségeinek előre tervezése mindig olcsóbb, mint az utólagos konszolidáció – mondta lapunknak Rácz Jenő, a Magyar Kórházszövetség (MKSZ) korábbi elnöke, akit az év végén kiosztott, adósságrendezésre szánt hetvenmilliárd forintos központi forrás kapcsán kérdeztünk. Közölte, a többlet mindenképpen üdvözlendő és a fenntartáshoz is szükséges volt, mivel a folyósítást megelőzően a kórházak össztartozása hatvanmilliárdot tett ki, amelyből negyvenötmilliárdnyi volt a harminc napon túli, lejárt tartozás – ezt rendezte a konszolidáció egy részéből a kormány.

Ezenfelül Rácz Jenő lényeges elemnek nevezte a pályázati úton elnyerhető tizenötmilliárd forintos keretet, amelyre egyébként minden kórház valamilyen formában jelentkezett. Az összeget olyan programokkal lehetett elnyerni, amelyek megakadályozhatják az adott intézményben a tartozások újratermelődését. A gyógyító-megelőző kassza plusz tízmilliárd forintjával pedig ezek a többletek összességében – folytatta – „lélegzetvételnyi szünethez” juttatták a kórházvezetőket. A korábbi elnök azonban rámutatott, önmagában az intézkedés nem képes megszüntetni az adósságok újratermelődését, noha azok havi növekedési mértéke ötről 3,5 milliárd forintra csökkent, ami „mindenképpen eredményként könyvelhető el”.  „Az ok nem egyedi, hanem rendszerszintű probléma, ami az intézmények háromnegyedét érinti, és 1996, vagyis a teljesítményalapú finanszírozás kialakítása óta fennáll. Ezt kimondta minden részletes szakmai és gazdasági elemzés, illetve maga az MKSZ is” – taglalta Rácz Jenő, aki a problémákat három csoportba, finanszírozási, strukturális és tervezési halmazokba sorolta. 

A finanszírozási gond egyszerű: a szakmai szabályok szerinti eljárásrendek végzéséhez nem elég az Egészségbiztosítási Alap által meghatározott évi forráshalmaz. A korábbi elnök értékelése szerint azonban a strukturális okok már sokrétűek: egyrészt igen nagy a szórás a kórházak közötti működési költségek tekintetében, amit egyelőre nem hangoltak össze, tehát a modernebb kórházak ugyanannyi pénzből gazdálkodnak, mint az elavultabb, például pavilonrendszerben működő ellátók. 

Szintén ide sorolható – folytatta –, hogy nem történt meg az intézmények közötti profiltisztítás, ami annyit jelent, hogy jelenleg szinte mindenhol végeznek mindenféle ellátást, holott erre nem lenne szükség. Probléma az is, hogy még mindig rengeteg a párhuzamos ellátás, vagyis hogy egymástól tíz kilométerre lévő kórházak végeznek pontosan ugyanolyan beavatkozásokat, ami szintén fölösleges többletköltség.  

Rácz Jenő harmadik okként a tervezhetőségi problémákat jelölte meg, vagyis azt, hogy egy alultervezett éves költségvetést mindig csak utólag konszolidálnak. „Ennek több folyománya van, például az, hogy késedelmi kamatot kell fizetni. A mostani, negyvenötmilliárdos befizetésből ez kétmilliárd forintot tett ki. Szintén következménye az utólagos fizetésnek, hogy egy idő után a kórház már a hivatalos beszállítójától a tartozás miatt nem tud vásárolni, ezért olyan szolgáltatót keres majd, ahol kiszolgálják, függetlenül attól, hogy drágábban kapja az eszközöket” – részletezte. Kiemelte továbbá azt is, a kórházi kancellári rendszer abban a formában, ahogyan be akarták vezetni, nem jelentett volna megoldást, ezért nem értett vele egyet a Kórházszövetség. Amennyiben – folytatta – a rendszerszintű gondokat nem szüntetik meg, semmilyen külső kancellár vagy kincstári biztos nem tudja majd megoldani a problémákat.

Ónodi-Szűcs Zoltán államtitkár a lapunknak adott interjúban nemrég arról beszélt, a lényeg az, hogy a kórházak szolgáltatási palettáját a betegek igényei szerint kellene átalakítani. „Azt az elvet vallom, hogy ha a feleslegesen végzett feladatokat lenullázzuk, akkor a maradék átcsoportosítható úgy, hogy hatékonyan működjön a rendszer” – fogalmazott az államtitkár.


Skarlátos gyermekek vidéki óvodákban

Több óvodában is felütötte fejét a skarlát: decemberben csaknem két tucat gyermek fertőződött meg Hódmezővásárhelyen és Szegeden – írta a Délmagyarország. Megfogalmazták azonban, hogy az adat nem kiugró, az előző évben is ugyanennyit regisztráltak, az idén pedig Csongrád megyében összesen százhuszonhárom megbetegedést jelentettek, ami eggyel kevesebb, mint az előző év azonos időszakában.
A legtöbb megbetegedésről Szegeden számoltak be, összesen kilencvenről, amelyből tíz decemberre jutott. Hódmezővásárhelyen az idei huszonhét gyermekből tizenhét ebben a hónapban kapta el a kórt, Szentesen pedig hat skarlátos esetet regisztráltak. A lap szerint egy internetes szülői csoportban hetek óta faggatják az anyukák egymást, mely intézményekben van skarlát. Négy szegedi óvodát és egy bölcsődét emlegettek, ahol voltak beteg gyerekek. A fertőzéssel kapcsolatosan nagy volt a riadalom – írta a Délmagyar –, de a Csongrád Megyei Kormányhivatal sajtószolgálata a lapnak azt nyilatkozta, tömeges megbetegedésről egyelőre szó sincs.

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom