Legutóbb a vizitdíj, a kórházi napidíj és a tandíj is elbukott

Összesen öt országos népszavazást tartottak Magyarországon a demokráciára való 1990-es áttérés óta, ám az első referendumra még a szabad választások előtt, 1989-ben került sor. Az ellenzéki pártok (Fidesz, MSZDP, FKGP, SZDSZ) által kezdeményezett úgynevezett „négyigenes” népszavazáson arról kellett dönte­niük az állampolgároknak, hogy csak a választások után kerüljön-e sor a köztársasági elnök megválasztására, kivonuljanak-e a pártszervek a munkahelyekről, kötelezzék-e a vagyonával való elszámolásra az MSZMP-t és hogy feloszlassák-e a Munkásőrséget. Miután az utolsó három kérdést az Országgyűlés még a referendum előtt rendezte, csak az államfő-választásról szóló kérdésnek maradt tétje. Ezt jól jelzi, hogy az 58 százalékos részvételi aránnyal megtartott népszavazáson a már rendezett témákban 94-95 százalékos volt az igenek aránya, az államfőválasztásra vonatkozóban csak 50,7 százalékkal győztek az igenek.

A következő országos népszavazásra nem kellett sokat várni, a választásokon súlyos vereséget szenvedő MSZP által kezdeményezett referendumot 1990. július 29-én tartották meg. A szocialisták még mindig szerették volna elérni, hogy a köztársasági elnököt közvetlenül a nép válassza, ám az ezt célzó referendum ugyanolyan csúfos kudarccal végződött számukra, mint az országgyűlési választás. A szavazók mindössze tizennégy százaléka járult az urnák elé a nyár közepén, így a népszavazás érvénytelen lett.

Hazánk NATO-csatlakozásáról 1997. november 16-án kellett dönteniük a szavazópolgároknak. A választásra jogosultak 49 százaléka voksolt, és döntő többségük (85 százalék) a katonai szövetségbe való belépést támogatta. A referendum azért lehetett érvényes és eredményes, mert a népszavazás előtt az Országgyűlés, módosította a vonatkozó törvényt, így elég lett volna, ha a választók 25 százaléka egyféleképpen szavaz.

Hat évvel később, az Európai Uniós csatlakozásról kellett szavazni. A választók 45,6 százaléka vett részt a népszavazáson, és 83,7 százalék voksolt a belépés mellett.

Rendkívül kemény politikai kampány végén került sor 2004. december 5-én a kettős állampolgárságról szóló népszavazásra. A Magyarok Világszövetsége azt szerette volna elérni egy országos referendum útján, hogy a határon túli honfitársaink kedvezményes magyar állampolgársághoz jussanak. A választóknak egyben dönteni kellett a Munkáspárt kérdéséről is, amely kórházak állami kézben tartásáról szólt. A népszavazáson a választók 37,4 százaléka vett csak részt, így az eredménytelenül végződött. A kedvezményes honosításról szóló kérdésre egyébként a választók 51,5 százaléka válaszolt igennel, míg a kórházak állami tulajdonban tartását 65 százaléka támogatta.

Legutóbb 2008. március 9-én tartottak országos népszavazást Magyarországon a Fidesz–KDNP kezdeményezése nyomán. Az akkor még ellenzékben lévő pártok a Gyurcsány-kormány által bevezetett tandíj, vizitdíj és kórházi napidíj eltörlését szerették volna elérni a referendummal. A népszavazáson a választók 50,51 százaléka vett részt, az eredmény pedig elsöprő győzelmet hozott a kezdeményezők számára. A kórházi napidíjat 84, a vizitdíjat 82,4, míg a tandíjat 82,2 százalékban utasították el a szavazók, így el kellett törölni a bevezetett díjakat.