„Le kell rántani a leplet az unió elhibázott migránspolitikájáról”

Pelczné Gáll Ildikó (Fotó: MH)

– Milyen álláspontot képviselnek a kvótával kapcsolatban az Európai Parlament frakciói?

– Az Európai Parlament számos frakciójában éles ellenállásba ütközik a kényszerbetelepítések ötlete, különösen a befogadásuk elutasítása esetén fejenként fizetendő 250 ezer eurós büntetés. Mindenki óvatosan, kis lépésekben próbál eljutni a megoldáshoz, a tagállamokban történt esetek azonban magukért beszélnek, a képviselők is egyre inkább érzik, hogy az uniós polgárok nem elégedettek az eddigi iránnyal, az eredménytelen válságkezeléssel. Mindenki egyetért, hogy sürgősen meg kellene oldani a kérdést, de a kényszerbetelepítések kapcsán a megosztottság akkora, hogy tagállami és pártállás szerinti logika sem tud érvényesülni.

– Hogyan fogadták az EP-ben a kvótareferendum meghirdetését?

- Magyarországnak számos alkalommal felrótták, hogy figyelmen kívül hagyja az európai jogszabályokat, pedig a magyar kormány kezdettől fogva a schengeni rendszer fenntartásáról beszélt, a meglévő szabályok betartatását sürgette. Nézzük a tényeket: százhatvanezer migráns egyszeri elosztásáról döntött tavaly az EU – négy ország, köztük hazánk tiltakozása ellenére. Magyarország és Szlovákia emiatt panasszal fordult az Európai Bírósághoz. De akik támogatták a döntést, azok sem hajtják végre az áttelepítést, nagyvonalúságuk megmaradt a szavak szintjén. A legtöbb országban akkorát fordult a közhangulat, hogy ők meg sem mernék kérdezi állampolgáraikat. Volt néhány kritikus hang a magyar népszavazás kapcsán, de saját politikai számításaik miatt ezúttal nem csináltak látványos akciókat az EP-ben.

– Miért ellenzik az uniós vezetők, köztük Martin Schulz, az Európai Parlament elnöke a referendumot?

– Bizonyos frakciók tartanak a kvótareferendumtól, mert tudják, hogy a politikájuk nem találkozik a polgárok elvárásaival. Az EP szocia­lista elnöke továbbá már számtalanszor bizonyította előítéletességét Magyarország viszonyában. Emellett egy elitista álláspontra helyezkedett: szerinte a kidolgozott kvótarendszer igazságos, de túl bonyolult ahhoz, hogy az európai polgárok megértsék. Érdemes ezen a ponton megjegyezni: az az álláspont, amit ő és a német szocialisták képviselnek bevándorlásügyben, történelmi mélységbe sodorta megítélésüket.

– Milyen folyamatokat indíthat el a magyar népszavazás?

– A menekültválság megrengetheti az EU alapjait, de józanító hatása is van. A népszavazás nem új folyamatot fog elindítani, hanem az eddigi elhibázott politikáról rántja le a leplet és vethet neki véget. Ennek jeleit már most is látjuk. Nincs még egységes álláspont, s bár vannak uniós szintű döntések, azokat nem hajtották végre, mert nem jók. Közben Orbán Viktor javaslataiból egyre több köszön vissza a bizottsági papírokban. Közösen kell vállalni a terheket, de ezt nem csak a migránsok elosztására kellene érteni. Az Európai Néppárt olyan rendszert szeretne látni, amelyben azok erőfeszítéseit is elismerik, akik máshogy, például a schengeni határok védelmével járulnak hozzá a megoldáshoz. Ez pragmatikus és felelős hozzáállás, bízom benne, hogy elmozdulunk ebbe az irányba.