Lázár János: Mindenki higgadjon le

Kormányinfo. Kovács Zoltán és Lázár János (Fotó: Hegedüs Róbert)

Politikai hisztériakeltésnek nevezte a CEU-t, illetve a hazánkban működő külföldi egyetemeket érintő módosítási tervek nyomán indult tiltakozásokat Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter, s úgy fogalmazott: „mindenki higgadjon le”. A tegnapi Kormányinfón megerősítette, huszonnyolc vizsgált intézményből huszonhétnél találtak szabálytalanságot az Oktatási Hivatal ötévente esedékes, jogszerű és alapos ellenőrzése során, s ez „siralmas”. Ezért ezt a helyzetet rendezni kell, s a tapasztalatok nyomán törvénymódosító javaslat született, amelyről azonban még tárgyalnak. A cél az, hogy átláthatóbb és kiszámíthatóbb legyen a szabályozás. Megjegyezte, nem hiszi, hogy a javaslatban megfogalmazott feltételek teljesítése a CEU-nak valós gondot jelentenének, ha mégis, az „szegénységi bizonyítvány”.

Kiemelte, a külföldi egyetemek sem csaphatják be a diákokat, nem élhetnek vissza helyzetükkel, hiszen ha nincs külföldi anyaintézményük, és mégis kiadhatnak külföldön is érvényes diplomát, az kvázi versenyelőnyt jelent számukra a magyar intézményekkel szemben. Márpedig nekik is vállalniuk kell a magyar törvények betartását. Kifejtette, a javaslat értelmében csak olyan külföldi egyetem lehetne Magyarországon, amelynek működését a származási ország és Magyarország közötti nemzetközi szerződés biztosítja, illetve amely a származási helyen is államilag elismert egyetem, és valós felsőoktatási tevékenységet folytat. A részletek kidolgozására egy év áll rendelkezésre az érintettek számára, s ennek elégnek kell lennie. A vita előtt nem vonnak vissza semmit, de minden érvet meghallgatnak – tisztázta. Kitért a vizsgált egyetemek közül a szintén amerikai McDaniel College-re, amely egyedüliként megfelelt a feltételeknek, mondván, ha a „kormánynak bárkivel politikai problémája lenne, akkor egy szimbolikus liberális egyetemet nem hagyna boldogulni”.

A miniszter szerint a kormány arra számít, hogy a következő időszakban komoly nyomásgyakorlásra kell felkészülnie az unió irányából a kötelező betelepítési kvóta elfogadása, a határvédelem feladása céljából, ebben az Európai Bizottság, a strasbourgi emberi jogi bíróság és egyes civil szervezetek is részt vesznek. Úgy tudja, hamarosan kitűzik a tárgyalást a hazánk által az Európai Bíróság előtt kezdeményezett, úgynevezett kvótaperben, de a strasbourgi bíróság részéről is várhatók elmarasztaló döntések. Szerinte ebben partnerre találtak a Magyar Helsinki Bizottságban, amely jogvédőből politikai szervezetté vált. A minap az képviselte a magyar állammal szemben Strasbourgban pert nyert két bangladesi migránst. Lá­zár pedig azt javasolta, hogy a részükre megítélt perköltséget, a 2,7 millió forintot ajánlják fel a határon dolgozó karitatív szervezeteknek, a Magyar Ökumenikus Segélyszervezetnek és a Magyar Máltai Szeretetszolgálatnak. Már, ha ez „valóban elvi ügy, s nem a pénzről, az ott dolgozó jogászok egzisztenciájáról szól”.

Felvetésünkre, hogy a Helsinki Bizottság a minap közölte, nyolc gyereket és egy terhes nőt a strasbourgi bíróság nem engedett a tranzitzónába szállítani egy menekülttáborból, Lá­zár azt felelte, nem tudni, kikről lehet szó, mivel a bevándorlási hivatal ilyen intézkedést nem hozott.

A kedden hatályba lépett jogi határzár kapcsán is számít további vitákra a kormány, ám áll minden uniós vizsgálat elé. Egyelőre munkacsoport vizsgálja a jogszabályt, illetve a végrehajtást három hónapig. Az eddigi tapasztalatokról szólva, tudatta, szerda óta nyolc menedékkérőnek már a határon kell megvárnia kérelme elbírálását, s jelenleg száz embert tud befogadni a tranzitzóna, de azt készek bővíteni.

Közölte azt is, hogy jelenleg ötszázhúsz bevándorló van az országban, és minden nemzetközi mérce szerinti ellátást megkap. Mivel március 28-tól nem lépnek be új migránsok Magyarország területére, a táborok várha­tóan kiürülnek, mert az érintettek vagy elhagyják az országot, vagy elszállítják őket a tranzitzónába. Így a befogadó állomásokat bezárhatják.

Röviden
„Harminc év legdurvább kampánya jön, amely nem a Fideszen múlik”

- Lázár János üdvözölte az Igazi Csíki sör és a Heineken közötti megegyezést, köszönetet mondva a csíki székelyeknek, akik a legtöbbet tették ezért. Az ügy tanulsága az, hogyha képesek vagyunk összefogni, és van bennünk bátorság, akkor meg lehet oldani nehéz ügyeket is – tette hozzá a nemzeti érdek­érvényesítés egy szimbolikus állomásának nevezve a megállapodást. Előrevetítette: mindenki, aki magyar vállalkozásokat támad meg, arra számíthat, hogy a kormány megvédi ezeket a vállalkozásokat. Az önkényuralmi jelképek kereskedelmi felhasználásáról szóló törvényjavaslattal kapcsolatban megerősítette, hogy nem vonják vissza azt, hanem elküldték Brüsszelbe, mert szeretnék tisztázni, hogy megfelel-e az uniós jogi feltételeknek. Az indítvány akkor kerül vissza az Országgyűlés elé, ha megkapja az EU támogatását – tette hozzá.

- A kettős minőség ügyében lefolytatott Nébih-vizsgálatról elmondta: kilencvenhat termék átfogó vizsgálatát végezték el, Ausztriában és Olaszországban is forgalmazott élelmiszerekkel kapcsolatban. A vizsgált termékek hetven százaléka más volt Magyarországon, mint a másik két országban. Az esetek többségében más alapanyagokat és rosszabb minőségű adalékanyagokat használtak fel. Példaként említette, hogy hét vizsgált sörből öt esetében volt minőségi különbség. Lázár jelezte: a Nébih a jövőben kötelező jelleggel fog ilyen vizsgálatokat folytatni. „Attól akarjuk megvédeni a fogyasztókat, hogy a nagy multinacionális élelmiszergyártók visszaéljenek a hatalmukkal” – magyarázta a miniszter, s közölte, hogy a V4-es partnerekkel azért küzdenek, hogy első körben a termékek címkéin szerepeljen világos tájékoztatás az eltérésekről.

- A reklámadót firtató kérdésre azt felelte: az Európai Bizottság döntésének végrehajtásáról van szó, amely szerint egységes adókulcsot kell alkalmazni százmillió forint felett. Ennek értelmében 2017. július 1-jétől 5,3 százalék lesz az idei kulcs, az eddigi befizetésekből pedig húszmilliárd forintot kapnak vissza a szereplők. Az adónem jövőjével összefüggésben közölte, az a 2018-as költségvetés és adótörvények tárgyalásakor dől el.

- A miniszter az uniós forrásokról elmondta: a kormány tartotta a szavát, mára az összes, 8921 milliárd forintnyi fejlesztési forrás pályázatának kiírása megtörtént. Ez öt évvel gyorsabb, mint ahogy a szocialisták intézték ezeket az ügyeket a korábbi uniós ciklusban – jegyezte meg. Eddig 124 ezer pályázat érkezett, 4400 milliárd forintot kötöttek már le, húszezer győztes pályázónak.

- Az elmúlt harminc év legdurvább kampánya jön, amely nem a Fideszen múlik – mondta egy kérdésre a jövő évi választások kapcsán Lázár.

- A tárcavezető arról is beszámolt, hogy a kormány áprilisban megkezdi a jövő évi költségvetés előkészítését, s a törvény­javaslatról májusban kezdődik vita a parlamentben.

- A miniszter közölte: a rendőrség, a honvédség, a katasztrófavédelem, valamint a NAV mintegy negyvenötmilliárd forint értékben szerezhet be gépjárműveket 2020-ig.

- Az vizes világbajnokság balatonfüredi beruházásairól elmondta: a város kiváló adottságokkal rendelkezik a világversenyhez, amely óriási bemutatkozási lehetőség a vidék számára. Minden beruházás jól halad, és a költségkereten belül marad – tette hozzá a miniszter. (BR)