Belföld
Lázár János: A magyar jogrendszer nem hagyja annyiban a gyűlöletkeltést
Megvalósul a zsinagógák felújítása
A legutóbbi, szeptemberi alkalom után tegnap ismét összeült a Zsidó Közösségi Kerekasztal, melyen a zsidó szervezetek és a kormányzat képviselői mellett ezúttal részt vett a Legfőbb Ügyészség, a Kúria, az Országos Bírósági Hivatal, a Belügyminisztérium és az Országos Rendőr-főkapitányság vezetése is. Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter a tanácskozást követően leszögezte: aki gyűlöletet kelt, az arra számíthat, hogy a magyar jogrendszer nem hagyja annyiban tettét. Kifejtette, Magyarországon megfelelő jogszabályok vannak a különböző antiszemita jellegű bűncselekmények megakadályozása, megtorlása érdekében, ám a jog alkalmazásában a rendőrségnek és az ügyészségnek még van tennivalója. Éppen ezért Trócsányi László igazságügyi miniszter és kollégái kaptak némi kritikát – ám pozitív kezdeményezéseket is.
Lázár kitért arra, az antiszemita jellegű bűncselekmények száma hazánkban stagnál, de „nem a szám a fontos, hanem az, hogy azok egy közösség nyugalmát képesek veszélyeztetni”. Heisler András, a Mazsihisz elnöke szerint tapasztalnak visszásságokat ilyen ügyekben, melyek a feljelentések után megakadnak, de ennek vizsgálatára ígéretet kaptak.
A miniszter – kérdésre válaszolva – kitért arra is, szeretné, ha Zoltai Gusztáv, a Mazsihisz „több évtizedes vezetői, szervezői tapasztalattal” bíró egykori ügyvezető igazgatója továbbra is folytatná tanácsadói munkáját, megjegyezve, mind a Fideszen belülről, mind a külső környezetből érkező kritikákat „érdeklődéssel hallgatja”.
Latorcai Csaba kiemelt társadalmi ügyekért felelős helyettes államtitkár szerint téma volt az is, hogy hazánk 2015. márciusa és 2016. márciusa között a Nemzetközi Holokauszt Emlékbizottság soros elnökségét látja el, amelyet a résztvevők bevonásával szeretnének megvalósítani. A kormány döntött továbbá a politikai üldözöttek nyugdíjszerű ellátásának növeléséről, ez november 1-ig visszamenőlegesen 9,9 százalékos, január 1-jétől pedig 2,4 százalékos lesz. E támogatásnak meg kell haladnia az átlagnyugdíjat – magyarázta.
Heisler szerint megerősítést kaptak, lesz lehetőség zsinagógák rekonstrukciójára, melynek kapcsán komoly viták voltak a hitközségi szinten az elmúlt hetekben. Jövőre három épület felújításával számolnak.
Elhangzott, egyelőre „nyugvópontra” jutott a Sorsok háza korábban ellenállást kiváltó megvalósítása – úgy tudjuk, elképzelhető, a megnyitóra csak 2016-ban kerül majd sor.