Látványos belviták előtt a baloldal

A 4-es metróról szóló OLAF-csomag nyilvánossá tételével egyértelművé vált, hogy mindaz, amit a kormányoldal az elmúlt hetekben az ügy kapcsán elmondott, egyezik a jelentésben foglaltakkal – mondta lapunknak Deák Dániel politológus a múlt hét eseményeit értékelve. A Nézőpont Intézet elemzője kifejtette, ezt azért fontos hangsúlyozni, mert Ujhelyi István és több szocialista politikus a „legjobb védekezés a támadás” elvet alkalmazva ahelyett, hogy önvizsgálatot tartott volna, teljes erőből hazugsággal vádolta a kormányoldalt az ügyben. A rövidlátó stratégia azonban hamar visszaütött a baloldali politikusokra: mára bizonyossá vált, hogy az elmúlt évtizedek egyik legnagyobb korrupciós botrányában igenis felelőssége van a 2010 előtti vezetésnek. Mivel már nyomoznak, az ügy hamarosan bíróság elé kerülhet, tehát az MSZP–SZDSZ-kormányokhoz köthető botránynak komoly következményei lehetnek – véli Deák. Ráadásul tavasszal elindul a pártok 2018-as választási kampánya, amelynek egyik központi témája – 2014-hez hasonlóan – ismét az lehet, hogy a balliberális politikusok, egykori kormányfők és miniszterek, magyarázkodni kényszerülnek korrupciógyanús ügyeik miatt.

Gyurcsány Ferenc szombati évértékelőjében egyértelművé tette, meghatározó szerepet szán magának és pártjának a baloldali összefogásban – mutatott rá. Növeli a DK súlyát, hogy míg 2014-ben nem jutott volna be önállóan az Országgyűlésbe, mára stabilan öt százalék feletti pártnak számít. Így lényegesen nagyobb zsarolási potenciállal rendelkezik az MSZP-vel szemben, amit a legfrissebb kutatás is alátámaszt (lásd keretes írásunkat). Mindez elhúzódó és látványos vitákat eredményezhet a baloldalon, amelyek erodálhatják Botka László személyét. Gyurcsány ugyanis korábban már megmutatta, ha érdeke úgy kívánja, képes „belerúgni” volt pártjába, az MSZP-be.

Szerinte tovább gyengítheti az MSZP-t – bár e mögött a párton kívül álló külső átrendezési kísérlet is állhat –, hogy egyes képviselői kétségbe vonják 2018-as győzelmi szándékukat. Nemrég a pártból is kilépő Demeter Márta, majd Harangozó Tamás is erről beszélt. Különös, hogy a baloldal megosztásának és gyengítésének, így a Jobbik baloldali fordulatának, Demeter megszólaltatásának és a Momentum Mozgalomnak is nagy teret biztosít Simicska Lajos médiabirodalma – jegyezte meg. Mindennek ellenére a legvalószínűbb forgatókönyv az, hogy a két párt közötti küzdelem csak 2018 után indul meg, addig ugyanis egymásra vannak utalva az egy-két százalékos törpepártok elleni harcban.

A belpolitika mellett külpolitikai téren is sűrű hetet tudhatunk magunk mögött – értékelt az elemző. Úgy látja, mind a máltai EU-csúcs, mind az Orbán–Putyin-találkozó Magyarország nemzetközi szerepének erősödését jelezte. Az orosz elnök látogatása annak a külpolitikai doktrínának a része, amelynek keretében hazánk a többszereplőssé vált világrendben jóval szorosabbra fűzte kapcsolatait minden vezető nagyhatalommal. Ennek idei betetőzése – hangsúlyozta - egy Orbán–Trump-találkozó lehet, de napirenden van egy találkozó a kínai államfővel is. Az EU-n belül is megnőtt régiónk – így hazánk – befolyása, amit jól mutat, hogy többéves munkával sikerült meggyőznünk a tagállami vezetők egy részét arról, hogy Európán kívül, Afrikában és a Közel-Keleten kell kezelni a migrációs válságot.

Együtt előznék a balos pártok a Jobbikot

A baloldali pártok együttes támogatottsága nagyobb, mint a Jobbiké – olvasható a Nézőpont Intézet közvélemény-kutatásában. A kormánypártokat januárban a teljes felnőtt népesség harmincnégy százaléka támogatta, a Jobbikkal tizenegy, az MSZP-vel hét, a DK-val négy, az Együtt-tel és a Liberálisokkal egy-egy, az LMP-vel három, míg a Kétfarkú Kutya Párttal két százalék szimpatizál. A legvalószínűbb listás eredményeket nézve, azaz a pártválasztók körében a Fidesz-KDNP negyvenhét százalékon áll, míg a Jobbik tizennyolc, az MSZP tizennégy, a DK hét, az Együtt és a Liberálisok két-két, a Párbeszéd egy, az LMP öt, a Kétfarkú Kutya Párt három százalékon. (KD)