Belföld
Kvótaügyi alaptörvény-értelmezés
Az uniós jogi aktusokat is vizsgálhatná és elutasíthatná a taláros testület
Trócsányi László igazságügy-miniszter és a kormány szerint a kötelező betelepítési kvóta elleni fellépés szempontjából nagy jelentősége lesz, hogyan dönt az Alkotmánybíróság Székely László alapjogi biztos beadványáról – derült ki a tegnapi Kormányinfón. A sikertelen népszavazás után Trócsányit kérték fel, értékelje a kialakult helyzetet, hogy milyen jogi lehetősége van az országnak ebben az ügyben.
Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ igazgatója lapunknak azt mondta, három tényező nyújthat támpontot a vitás kérdések eldöntéséhez. Először is a magyar kormány által a tavaly szeptemberi európai tanácsi kvótahatározatok kapcsán indított per az Európai Unió Bíróságán, s ebben az ügyben azonban valószínűleg csak a tavasszal lesz döntés. Szánthó szerint is meghatározó lehet majd az Alkotmánybíróság álláspontja Székely László alapjogi biztos beadványáról, amelyet jövő kedden ismét napirendre tűz a testület – ez tisztázhatja az EU-jog és az alaptörvény egymáshoz való viszonyát is. Még érdekesebb lenne, ha az AB kimondaná, hogy hatásköre kiterjed az uniós jogszabályokra is. Ebből a szempontból lényeges kérdés annak eldöntése, mi tartozik a jogszabály fogalmába. A jogszabályok alapvetően általánosan kötelező magatartási szabályokat állapítanak meg. Kérdés azonban, hogy az ilyen jellegzetességgel rendelkező uniós jogi aktusokat is annak tekinti-e a testület. Ha igen, és az AB kiterjesztően értelmezné hatáskörét, akkor egy adott beadvány alapján vizsgálhatná az uniós rendelkezéseket, és akár ki is mondhatná azok alkalmazhatatlanságát. Ebből a szempontból támpontot nyújthat egy nyári AB-határozathoz fűzött párhuzamos indokolás, amely kimondta: a Magyarországot akarata ellenére tömeges bevándorlás eltűrésére kényszerítő egyetlen uniós szabály vagy eseti döntés sem egyeztethető össze az alaptörvénnyel.
Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ igazgatója lapunknak azt mondta, három tényező nyújthat támpontot a vitás kérdések eldöntéséhez. Először is a magyar kormány által a tavaly szeptemberi európai tanácsi kvótahatározatok kapcsán indított per az Európai Unió Bíróságán, s ebben az ügyben azonban valószínűleg csak a tavasszal lesz döntés. Szánthó szerint is meghatározó lehet majd az Alkotmánybíróság álláspontja Székely László alapjogi biztos beadványáról, amelyet jövő kedden ismét napirendre tűz a testület – ez tisztázhatja az EU-jog és az alaptörvény egymáshoz való viszonyát is. Még érdekesebb lenne, ha az AB kimondaná, hogy hatásköre kiterjed az uniós jogszabályokra is. Ebből a szempontból lényeges kérdés annak eldöntése, mi tartozik a jogszabály fogalmába. A jogszabályok alapvetően általánosan kötelező magatartási szabályokat állapítanak meg. Kérdés azonban, hogy az ilyen jellegzetességgel rendelkező uniós jogi aktusokat is annak tekinti-e a testület. Ha igen, és az AB kiterjesztően értelmezné hatáskörét, akkor egy adott beadvány alapján vizsgálhatná az uniós rendelkezéseket, és akár ki is mondhatná azok alkalmazhatatlanságát. Ebből a szempontból támpontot nyújthat egy nyári AB-határozathoz fűzött párhuzamos indokolás, amely kimondta: a Magyarországot akarata ellenére tömeges bevándorlás eltűrésére kényszerítő egyetlen uniós szabály vagy eseti döntés sem egyeztethető össze az alaptörvénnyel.