Kvázi elégtétel Matolcsynak

„Tudja, nem a Nemzeti Bankot támadjuk, elnök úr, hanem önt és az ön intézkedéseit, és ez óriási különbség. Ugyanis nem a Nemzeti Bank munkatársai vagy általában a Nemzeti Bank lopta el a közpénzt, hanem ön és az ön környezete, és az ön családja. Ezt tudom csak mondani, semmi blöff nincs ebben, elnök úr. Sajnos azt tudom mondani, hogy a tények ezek” – ezt mondta 2016. május 17-én a parlamentben Bárándy Gergely szocialista képviselő Matolcsy Györgynek. A Magyar Nemzeti Bank elnöke a jó hírnév védelméhez fűződő személyiségi joga megsértése miatt polgári peres eljárást kezdeményezett Bárándy Gergellyel szemben, a jogsértés megállapítása mellett egymillió forint sérelemdíj kiszabását is kérte a Fővárosi Törvényszéktől.

A polgári perben Bárándy Gergely álláspontja jelentős fordulatot vett. A szocialista képviselő ugyanis úgy interpretálta saját szavait, hogy nem vádolta bűncselekmény elkövetésével a jegybankelnököt, csupán erkölcsileg minősítette tevékenységét. Ügyvédje, Schiffer András pedig azt fejtette ki, Bárándy kijelentései egy elhúzódó parlamenti vita részét képezték, a szocialista politikus a törvénymódosítás folyamatában arról mondott véleményt, hogy „az MNB alapítványaihoz rendelt vagyon elveszítette közpénz jellegét”. Ezt minősítette úgy okszerűen Bárándy Gergely, hogy lopás történt – érvelt az ügyvéd. Schiffer felidézte a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságának (EJEB) 1992-es ítéletét, abban a perben, ami azért indult, mert Jörg Haidert, az Osztrák Szabadságpárt elnökét „idiótának” nevezték. Ám miután Haider is hasonló jelzőkkel minősítette politikai ellenfeleit, nem adtak helyt indítványának – mondta az ügyvéd.

Matolcsy György jogi képviselője, Buczkó Péter úgy fogalmazott, a strasbourgi ítélet nem analóg a magyar parlamentben történtekkel, Matolcsy ugyanis semmi olyat nem mondott, ami elfogadhatóvá tenné Bárándy szavait, aki tényszerű bizonyítékok nélkül bűncselekmény elkövetésével vádolta meg őt. És ezt – mármint a lopást – ebben a perben sem tudták semmivel alátámasztani – hangsúlyozta. Bárándy kijelentése ezért „öncélú és önkényes” volt, „sárdobálása” túllépett az arányosság és célszerűség kritériumain a közpénzek ellenőrzése kapcsán. „Nem az számít, hogy Bárándy maga hogyan minősíti saját mondatait – fogalmazott a jogi képviselő – , hanem az, hogy a társadalom miként értékeli ezt, s Bárándy szavai kapcsán egyértelműen bűncselekményre gondol.” Vagyis a lopást tényállításként fogalmazta meg.

A Fővárosi Törvényszék elsőfokú ítéletében elutasította Matolcsy keresetét, Bárándy Gergely kijelentését „tényállításban megfogalmazott véleményként” értékelte. Az elsőfokú bíróság indoklása szerint Bárándy nem lépte túl az Alaptörvényben meghatározott véleményszabadság határait.

Buczkó Péter, Matolcsy György jogi képviselője az ítélethirdetés után lapunk kérdésére azt mondta, bár ügyfelének közszereplőként többet kell tűrnie, álláspontja szerint az emberi méltóság védelme az Alaptörvényben a véleményszabadság mellett szintén alkotmányos védelem alatt áll, ezért azt nem lehet relativizálni. A véleménynyilvánítási jog sem korlátlan vagy korlátozhatatlan, a valótlan tényközlésekre nem terjed ki a véleménynyilvánítási szabadság – vélekedett Buczkó Péter, hozzátéve, a jegybankelnöknek az ítélet kézhezvétele után tizenöt napja lesz arra, hogy döntsön a fellebbezésről.