Belföld
Külszolgálatban is a hazánkat védik
Hende Csaba: A nemzetközi katonai missziókban való részvétel fontos szerepet játszik a Magyar Honvédség tagjainak felkészítésében

Fontosak a honvédségnek a nemzetközi külszolgálatok – mondta tegnap a parlamentben tartott beszédében Hende Csaba. A honvédelmi miniszter az Országgyűlésben több katonai misszióban való részvételről beszámolva úgy értékelte, hogy ezek eszközt is adnak a mindenkori magyar diplomácia kezébe az ország nemzetközi mozgásterének bővítéséhez, megőrzéséhez. Minden háborús konfliktus, legyen a Föld bármely pontján, kockázati tényező Magyarországnak is, elég a határokra érkező menekültekre gondolni – hangoztatta a tárcavezető.
A szakminiszter jelezte, a külszolgálatok kiváló lehetőséget kínálnak a honvédek számára, hiszen a kiemelt kereseteken túl a szakmai fejlődés is jelentős motiváció az abban való részvételre. Az Európai Unió szomáliai biztonsági erők kiképzésére irányuló missziójáról (EUTM Szomália) közölte, a március 31-ig szóló mandátum kitolását készíti elő az unió, annak függvényében hosszabbít majd Magyarország is. A műveletben legfeljebb tíz magyar katona vehet részt. Kiderült, az unió mali kiképző műveletében 2016. május 18-ig hárman szolgálnak, majd létszámuk ötre nő. Afganisztánban egy 2014. decemberi kormányhatározat alapján a különleges műveleti kontingensben félszáz, a légi kiképzés-támogató csoportban tizenhárom, a nemzeti támogató elemben harminc, a biztosító szakaszban szintén harminc magyar katona vehet részt.
Az Országgyűlés tegnap tárgyalt a szlovén, a magyar és az olasz kormány közötti többnemzeti szárazföldi kötelékről kötött megállapodás kihirdetéséről szóló törvényjavaslatról is. Expozéjában Hende Csaba emlékeztetett, hogy a többnemzeti szárazföldi köteléket 1998-ban hozták létre humanitárius és kutató-mentő, békefenntartó és válságkezelési műveletekben előforduló harci feladatok végrehajtására. Időközben szükségessé vált az együttműködést szabályozó megállapodás modernizálása, a törvényjavaslat tárgya a kormányközi megállapodás új változata. Utalt rá, a többnemzeti szárazföldi kötelékhez más államok is csatlakozhatnak, és lehetőség lesz arra, hogy harmadik nemzetek egyes aktivitásokban ad hoc részt vegyenek.
Vélemények. „Mintha a marsról érkeztek volna”
Kósa Lajos, a Fidesz vezérszónoka, a honvédelmi bizottság elnöke hangsúlyozta, hogy a nemzetközi katonai missziókban való magyar honvédségi részvétel érzékelhetően erősíti Magyarország pozícióját a NATO-ban és az Európai Unióban. Beszélt arról is, hogy mindig megdöbbenti az a szocialista magatartás, amikor úgy beszélnek egyes témákról, mintha semmiről nem tehetnének, és most érkeztek volna a Marsról. Kitért a szocialista kormányok idején hozott intézkedésekre, és azt mondta, egy sor rendkívül fontos képességtől egész egyszerűen megfosztották a Magyar Honvédséget.
Demeter Márta, az MSZP vezérszónoka közölte, pártja támogatja a parlament előtt fekvő honvédelmi beszámolókat, ahogyan a missziókat is kivétel nélkül támogatta. Fontosnak nevezte a Hende Csaba által említett nemzetközi katonai együttműködéseket, és jelezte, hogy pártja helyesli annak elmélyítését is.
Gyöngyösi Márton, a Jobbik vezérszónoka az afgán műveletről szólva azt mondta, Magyarország a kivonulás helyett bent ragadt Afganisztánban, és így továbbra is részese egy szerinte teljesen értelmetlen, teljes csőd felé vezető missziónak. Összegzése szerint Magyarország többet veszít a NATO-tagsággal, mint amennyit nyer vele.
Angol nyelven folyik a kiképzés és a számonkérés
Sikeres volt a felkészítés
Befejeződött a Magyar Honvédség február 16-án indult külszolgálati felkészítő oktatása Szolnokon. A Miszsziós Törzstiszti Alaptanfolyamon harminchat tiszt- és altiszt vett részt. Mint kiderült, hadseregünk nemzetközi szerepvállalásának egyik kiemelt hadszínterére, azaz Koszovóba és Bosznia-Hercegovinába tizennyolc honfitársunk kerül a nemzetközi törzsek egyéni beosztásaiba. Ugyancsak ennyien mennek Afganisztánba a 2015 januárjában indult Eltökélt Támogatás (Resolute Support Mission – RSM) misszióba. A felkészülők a honvédség tizenhét különböző alakulatától érkeztek a Tisza-parti laktanyába.
Mint azt a tanfolyam elnevezése is jelzi, a katonák olyan elméleti és gyakorlati foglalkozásokon vettek részt, amelyek általános ismeretanyagot adtak a nemzetközi törzsekbe tervezettek számára – függetlenül attól, hogy a világ melyik részébe kerülnek majd. Az előadások között szerepeltek katonaföldrajzi, műszaki kiképzési, katonai döntéshozatali, CIMIC (azaz civil-katonai együttműködési) ismeretek, továbbá ön- és kölcsönös segítségnyújtás, vegyi védelmi kiképzés, híradóhasználat és még számos más tárgykör. Emellett szó volt NATO-jelek és -jelzések rendszeréről is.
A tanárok súlyt fektettek az idegennyelv-tudásra is, hiszen a tisztek- és altisztek mindegyike többnemzeti környezetben teljesíti majd szolgálatát. Így például a béketámogató műveletek alapjait vagy a rádiós hírváltás szabályait, illetve azokat az úgynevezett előadói ismereteket is angol nyelven hallgatták, amelyek az említett törzsekben elengedhetetlenek a napi-heti jelentések összeállításához. A résztvevőket minderre úgy trenírozták, hogy a katonák a tanfolyam utolsó napjaiban már angol nyelven tartottak előadásokat egymásnak különböző témákban. Cél, hogy a jövőben minél több foglalkozást vezessenek le angol nyelven.
Hősi halottak, hadisírok, példamutatás
A hősök tisztelete, a katonatemetők és a sírok gondozása elemi kötelessége a nemzetnek – mondta egy tegnap tartott konferencián Maruzs Roland alezredes, a HM Katonai Hagyományőrző és Háborús Kegyeleti Osztály osztályvezetője. A Civil Kapcsolatok a Hadisírgondozásban című rendezvényen egyebek mellett arról beszélt, rendkívül fontos, hogy a szakterületen óriási munkát végző civilszervezetek képviselői megismerjék egymást.
Különös hangsúlyt ad munkájuknak az első világháború centenáriuma. Az alezredes felidézte, a hajdani honvédek példamutató, gyakorta önfeláldozó magatartását az utókornak be kell mutatni és átadni. A Lukács János, Illésfalvi Péter és általa jegyzett Hősök naptára nem csak a világhálón olvasható, hanem élő szóban, a Kossuth rádióban is hallható minden nap több alkalommal. Beszélt arról is, a közelmúltban sikerült a hadisírgondozásban eddig fehér foltnak számító Fehéroroszországgal egyezségre jutni, így várható, hogy ott is nyílik egy önálló, a német sírkertbe tagozódó magyar hősi temető.
Amerikaiak látogatása Pápa ügyében
A pápai bázisrepülőtér fejlesztési terveiről egyeztetett tegnap Hende Csaba honvédelmi miniszter és Thomas P. Bostick altábornagy, az Egyesült Államok Szárazföldi Haderejének műszaki főnöke, a Szárazföldi Haderő műszaki csapatainak (USACE) parancsnoka.
A honvédelmi miniszter udvariassági látogatáson fogadta Bostick altábornagyot, akit Colleen Bell amerikai nagykövet is elkísért a HM-be. A találkozón részletesen tárgyaltak a pápa bázisrepülőtér fejlesztésére irányuló magyar tervekről. A légikikötő újonnan kialakított kapacitásaival alkalmas lesz arra, hogy szükség esetén a térségbe irányított nagyobb létszámú szövetséges erőnek is bázisrepülőtérként szolgáljon. Hende Csaba és az amerikai altábornagy egyetértett abban, hogy a védelmi és katonai együttműködés a magyar–amerikai kétoldalú kapcsolatok egyik legkiemelkedőbb területe. Thomas P. Bostick a március 4. és 6. között megrendezett Budapesti Víz Konferencia alkalmából érkezett Magyarországra, s az altábornagy Áder János köztársasági elnökkel is megbeszéléseket folytat majd.
Német főtiszt a fehérvári alakulatnál
Szárazföldi törzsmegbeszélés keretében március elején hazánkban járt Uwe Nerger dandártábornok, a német hadsereg szárazföldi parancsnokságának törzsfőnökhelyettese.
A székesfehérvári MH Összhaderőnemi Parancsnokságon (MH ÖHP) tett látogatás abba a rendszerbe illik, amelynek keretében a német és a magyar hadsereg vezetői kétévente találkoznak egymással.
Uwe Nerger a laktanyalátogatás után arról beszélt, megvizsgálták, hogyan lehetne a közös kiképzések és a gyakorlatok terén fokozni az együttműködést. Hozzátette, már eddig is számtalan területen tudtak együtt dolgozni, és a közeljövőben lesznek olyan gyakorlatok, amelyeken a Magyar Honvédség is részt vesz. A vendéglátó, Böröndi Gábor dandártábornok, az MH ÖHP szárazföldi haderőnem főnöke szerint a magyar és a német haderő közötti kapcsolat régi ugyan, ám ez eddig főleg a közös missziós szolgálatokra korlátozódott. Utalt rá, a német zászlóalj- és dandárszintű felkészítéseken való részvétellel is erősíthetjük katonáinkban az összfegyvernemi szemléletet.