Belföld
Különösen aktuálisak voltak Magyary Zoltán tézisei 2010-ben is
Egységes szemlélettel tekintenek a közigazgatásra

Az eseményen a Miniszterelnökség kormányablakokért felelős helyettes államtitkára arról beszélt, jó állam és jó kormányzás nem lehetséges jó közigazgatás nélkül. Baltay Tímea emlékeztetett, Magyary Zoltán a modern közigazgatás alapjait teremtette meg, s megállapításai annak megreformálásáról a rendszerváltás után húsz évvel aktuálisabbak voltak, mint valaha. Ennek okán – folytatta – 2011-ben az akkori Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium a terület megújítására éppen a tudósról elnevezett programot indított. Ennek egyebek mellett célja volt a szervezeti megújítás, az eljárások egyszerűsítése, a jó ügyfélkapcsolatok kialakítása, az elektronikus közigazgatás kiterjesztése és a közszolgálati életpályamodell bevezetése.
Mezey Barna, az ELTE rektora előadásában felidézte, hogy az egykori egyetemi tanárt 1931-ben kormánybiztossá nevezték ki, s az ő nevéhez fűződik a Magyar Közigazgatási Intézet megalapítása is. Beszélt arról is, Magyary Zoltán nagyon aktív ember volt, hatalmas tudásszomjjal, elméleteit mindenképpen meg akarta valósítani a gyakorlatban. A rektor szerint tevékenységével egyfajta utazó nagykövetévé vált a közigazgatásnak, s mélyen hitt abban, hogy a terület csak tudományos alapon alakítható át, így a reformokat vizsgálatoknak kell megelőzniük.
Patyi András, az NKE rektora szerint a tudós életművéből ma is tanulságok vonhatók le – Magyary Zoltán tételeit elemezve rámutatott, az egykori egyetemi tanár úgy vélte, egységes szemlélettel kell tekinteni a közigazgatásra, illetve elengedhetetlenül fontos az erős végrehajtó hatalom megléte is.