Központi szabályozást szeretnének

Uzsoki Utcai Kórház – módosítandó modell? (Fotó: Kövesdi Andrea)

Nem lehet a jövőben állami kórházban magán-egészségügyi szolgáltatást nyújtani, és várhatóan az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) sem finanszírozhat majd semmilyen magánellátást. A tervezett intézkedésről a héten Zombor Gábor egészségügyi államtitkár számolt be, a változtatás viszont számos kérdést vet fel az aktuális egészségügyi ellátási modellekre nézve.

Az egyik legjobb példa erre a viszonylag frissen, 2013 októberében elindított Uzsoki-modell, amelynek lényege, hogy a kórház lehetőséget teremt a fizetős, magánfinanszírozású ellátások igénybevételére. Vagyis az intézményen belül, a közfinanszírozott betegektől elkülönítve, saját orvosgárdával és személyzettel működik magán járó- és fekvőbeteg-, illetve huszonnégy órás sürgősségi ellátás is.

Az egyelőre nem végleges kormánydöntés értelmében viszont – amennyiben egységes szabályozás szerint átalakítanák az Uzsoki rendszeréhez hasonló ellátási formákat – ilyen szolgáltatást kizárólag külföldiek vehetnének igénybe a kórház területén belül. Lapunk a témában megkereste Rácz Jenőt, a Magyar Kórházszövetség előző elnökét, aki elkerülhetetlen lépésnek tartja a közfinanszírozott és a magánellátás markáns elválasztását. Úgy fogalmazott, a változtatás nem azt jelenti, hogy mostantól egyáltalán nem lehet majd magánúton állami intézményben ellátást végezni, ám ezek a kezelések csak olyanok lehetnek, amik vagy nem tartoznak bele az OEP-finanszírozási keretbe – például esztétikai plasztikai sebészeti műtétek –, vagy az érintett beteg külföldi. Lényeges továbbá – folytatta –, hogy „térben, időben, eszközökben és finanszírozásban élesen elkülönítve” működhetnek ezek a kezelések, és semmiképpen nem korlátozhatják az intézmény közellátási feladatait.

„A szétválasztás gondolata éppen azért született, mert jelenleg e tekintetben igen zavaros a rendszer, minden kórháznak külön szabályzata van a két ellátási forma együttes működésére, ami visszás helyzeteket okozhat. Például tegyük fel, hogy adott intézményben van egy MRI-készülék, amellyel nappal OEP-finanszírozott beteget vizsgálnak, éjjelre pedig behívják a magán pácienseket. Ám ha érkezik egy sürgős eset ugyanabban az időben, hogyan és milyen elvek mentén dönti el a személyzet, hogy kinek van »előnye« a vizsgálatot illetően? Annak, aki külön fizet érte, vagy annak, akinek azonnal szüksége van a vizsgálatra, viszont közfinanszírozott beteg” – vetette fel a kérdést Rácz Jenő. Meglátása szerint ez akkor működne jól, ha a magánrészlegnek saját MRI-készüléke lenne, amelyet saját kasszából tart fenn.

Felidézte, hogy négy évvel ezelőtt elkezdődött a magyar egészségügy átszervezése a struktúraátalakítással és a kórházak állami kézbe vételével, ennek most a következő lépése logikusan a nem egységes rendszer szerint működő magán- és közfinanszírozott rendszer egységesítése. Úgy fogalmazott, mindez csak úgy működhet, ha egy központi szabályozáshoz alkalmazkodnak az ellátók helyi szinten, nem pedig fordítva. Hozzátette, mindez nem a magánszektor ellehetetlenítését vagy megszűnését jelenti, csupán a két ellátási forma közötti határterületek markánsabb elkülönítését.

Zombor Gábor egészségügyi államtitkár tegnap a távirati irodának elmondta, hogy elkötelezettek a szakdolgozói béremelések folytatásában, az orvosi életpályamodell pedig leghamarabb 2016-ban valósulhat meg.

Egyeztetés az Uzsoki kórházról

Az Uzsoki Utcai Kórházban működő, Európában is egyedülálló modellben a jelenlegi döntés szerint a jövőben kizárólag külföldi betegeket fogadhatna az osztály, ezért a főigazgató tárgyalásokat kezdeményezett az államtitkárral. Ficzere Andrea lapunknak elmondta, elfogadja a döntést, de bízik abban, hogy valamilyen módon lehetőség lesz a modell folytatására. Felvetette azt is, mi lesz azokkal a magyar biztosított betegekkel, akik igényt tartanának fizetős szolgáltatásra, mégpedig kizárólag az Uzsokiban. A várólistás beavatkozások nagy számára is felhívta a figyelmet. A kórház kész arra, hogy a várólisták csökkentésének érdekében plusz TVK, illetve ágyszámemelés esetén még több, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár által finanszírozott beteget lásson el. Erre azért lenne szükség – folytatta –, mert a térítéses betegellátást legnagyobb számban azok keresik, akik protézisbeültetésre várnak.