Közösen küzdenek a korrupció ellen

Polt Péter legfőbb ügyész és Répássy Róbert parlamenti államtitkár érkezik a konferenciára (Fotó: Hegedüs Róbert)

Közös konferencián értékelte a korrupció elleni küzdelemben az idén elért eredményeket, tapasztalatokat a Legfőbb Ügyészség, a Kúria, az Országos Bírósági Hivatal, a Belügyminisztérium, az Állami Számvevőszék és az Igazságügyi Minisztérium. Az állami szervek 2011-ben írták alá közös nyilatkozatukat, hogy együttműködve lépjenek fel a jelenség visszaszorítása érdekében. Az eszmecserén Polt Péter legfőbb ügyész hangsúlyozta, hogy az általa vezetett szervezet 2014-ben jelentős lépéseket tett a belső integritás kiszélesítése és a korrupció elleni büntetőjogi fellépés érdekében. Szerinte az ügyek száma az ügyészség elkötelezettségét bizonyítja. Az idén több mint háromezer emberrel szemben intézkedtek, s ez több mint duplája a 2012-es ügyszámnak. Januártól lépett életbe az a négyéves intézményi stratégia, amelynek egyik alapelve a szervezeten belüli átláthatóság. Polt fontosnak tartotta megemlíteni, hogy az általuk kezelt korrupciós ügyekről több mint ötszáz nyilatkozatban tájékoztatták a közvéleményt. Kiemelte a fegyveres szerveknél bevezetett megbízhatósági vizsgálatot is, amely ebben az évben 734 személyt érintett.

Pintér Sándor belügyminiszter hangsúlyozta, a kormány célja, hogy Magyarország a világ korrupcióval legkevésbé fertőzött országai között legyen. Felhívta a figyelmet a jelenség negatív hatásaira és arra is, hogy önmagában a korrupcióval való gyanúsítás milyen károkat tud okozni szervezeteknek és egyéneknek egyaránt. A miniszter összefogást sürgetett, amely kiterjed az oktatásra, a szervezetek közötti együttműködésre és a civilek jelzéseire is. Hangsúlyozta, a kormány zéró toleranciát hirdetett a korrupció ellen, s az átláthatóság követelményét már az alaptörvény is tartalmazza. Az eredmények kapcsán felidézte az Európai Bizottság véleményét, amely szerint hazánk azon országok között van, amelyekben a legnagyobb csökkenést mutatja a közigazgatási intézményeken belüli korrupció.

Darák Péter, a Kúria elnöke közölte, hogy a korrupció megelőzése érdekében a Kúrián belül a legszélesebb értelemben vett integritást kívánják megvalósítani, és ezt a célt szolgálja az idén bevezetett belső kontroll kézikönyv, az ügyek elosztásának szigorúbb ellenőrzése, valamint a ítéletek érthetőbb megfogalmazása. A kézikönyv elkészítésével kiépítették az ellenőrzési nyomvonalakat, amelyek segítségével az ügyek kezelésének állomásai és a felelősök is beazonosíthatók.

Az Országos Bírósági Hivatal elnöke, Handó Tünde a nemrég elkészült bírói etikai kódexet emelte ki, s megemlítette a tanúgondozást, a bírósági közvetítést és a gyermekbarát igazságszolgáltatás megteremtése érdekében tett lépéseket is. Felidézte, hogy egy uniós felmérés alapján a magyar állampolgárok az unió átlagát meghaladóan bíznak a hazai igazságszolgáltatásban. Az OBH elnöke egyik legfontosabb stratégiai céljának nevezte a bírói szervezet átláthatóságát, és idézett egy másik felmérést is, amely szerint a korrupciós kockázat a bíróságokon belül elenyésző.

Az együttműködést és az évenkénti értékelést 2011-ben kezdeményező Állami Számvevőszék jelenlegi elnöke, Domokos László elmondta, hogy a „magyar modell” iránt többen érdeklődtek, s az ÁSZ integritásfelmérő adatfelvételéhez pedig az idén minden eddiginél több, 1584 szervezet csatlakozott.

Kiterjesztett vagyonvizsgálat

Az Igazságügyi Minisztérium szándéka a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség kiterjesztése, ésszerű kereteken belül – jelentette be a konferencián Répássy Róbert, a tárca parlamenti államtitkára. Az egyes jogállási törvények módosításának elfogadásával ilyen kötelezettség vonatkozna mindenkire, aki fontos és bizalmas köztisztviselői vagy kormány-tisztviselői munkakört tölt be. A módosítás révén átláthatóbbá válik a minisztériumokban dolgozók vagyonosodási folyamata, csökkentve a visszaélések lehetőségét – szögezte le Répássy. Az államtitkár újságírói kérdésre reagálva közölte: semmi akadályát nem látja annak, hogy a nem képviselő miniszterek hozzátartozóinak vagyona is megismerhető legyen majd. Mindezt Répássy úgy tartja kivitelezhetőnek, hogy a közszereplőnek kellene nyilatkoznia a családtagjának vagyonáról, és nem magának a családtagnak.