Belföld

Közös lépésekkel a tisztább folyókért

A határon átnyúló vízgazdálkodási fejlesztések szerbiának és hazánknak is rendkívül fontosak, s megkönnyítik az emberek életét

Uniós támogatással valósult meg egy szerb–magyar közös vízgazdálkodási és természetvédelmi projekt a Tisza két mellékfolyóján, a Kurcán és a Jegricskán Csongrád megyében, illetve a Vajdaságban.

kislany
A Tisza és kisebb-nagyobb mellékfolyói kedvelt célpontjai a horgászoknak – a projekt révén megújult a mindszenti egyesület versenyszakasza is (képünk illusztráció) (Fotó: MH)

A 2013 februárjában indult projektben a szakemberek arra kerestek megoldást, hogy a természeti értékek fenntartása mellett miként oldható meg a folyók vízszállító kapacitásának növelése. A Jegricska és a Kurca fontos feladata, hogy a térség belvizeit és használt vizeit összegyűjtse, és azt károkozás nélkül elszállítsa a környékről. Az erre fordított hatszázezer euró talán nem tűnik óriási összegnek, ám a helyieknek és a határon túliaknak rendkívül fontos volt ez a beruházás.

Az elmúlt években a lerakódott hatalmas mennyiségű iszap miatt jelentősen csökkent a Tisza két apró mellékfolyója, a Kurca és a Jegricska vízszállítási kapacitása és vízminősége. A probléma megoldására 2013-ban hatszázezer eurós uniós támogatással egy szerb–magyar közös vízgazdálkodási és természetvédelmi projekt jött létre. (Az összeget fele-fele arányban kapta a két oldal.) A szakemberek arra kerestek megoldást, hogy a természeti értékek fenntartása mellett miként oldható meg a folyók vízszállító kapacitásának növelése, ugyanis a Jegricska és a Kurca egyik legfontosabb feladata, hogy a térség belvizeit és használt vizeit összegyűjtse, és azt károkozás nélkül elvezesse a környékről. A határon átnyúló együttműködés gyümölcseként e hét közepén adták át a két kitisztított mellékfolyót.

Micskei János, a Vajdaság Vizei Vízgazdálkodási Közvállalat projektmenedzsere szerdán Szegeden arról beszélt, ha mindent a régi kerékvágásban hagynak, akkor a Kurca és a Jegricska hamarosan halott folyóvá változik. Kozák Péter, az Alsó-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság vezetője hangsúlyozta, a határ menti térségben a belvízelvezetés biztonsága csak magyar–szerb összefogással érhető el, amelyet számos, uniós támogatással zajló projekt is segít. Kiderült, a program részeként a Kurcán 2900 méter hosszúságban, a Jegricskán pedig több mint hat kilométeres szakaszon történt meg a vízfolyást gátló iszap és a túlburjánzott növényzet eltávolítása. A beavatkozást biológiai állapotfelmérés előzte meg, majd a munkálatok alatt és után is folyamatosan vizsgálták a vízminőséget, valamint az állat- és növényvilágot.

A két vízfolyás partvonala mentén jellemzően termőföldek húzódnak, így jelentős terhelést jelentenek a vizek számára a földekről és a csapadékkal érkező hordalékok, amelyek lerakódva segítették a növényzet gyors elszaporodását. Az egyre apadó-fogyó gyűjtő- és szállítókapacitás növelte a térség belvíz-veszélyeztetettségét, valamint a vízminőség korábbi állapota veszélyeztette a növény- és állatvilágot.

Mivel a projekt keretében az úgynevezett Pintér hídtól a Szegvár és Mindszent között húzódó csatornáig érő részt tisztították ki, a beruházás érintette a Mindszenti Horgászegyesület versenyszakaszát is. Rácz Árpád, a szervezet elnöke tavaly azt nyilatkozta, a Kurca szóban forgó szeletét legutóbb közel fél évszázada, az 1960-as években kotorták ki megfelelően, így 2013-ban már két, két és fél méter iszap pihent a mederben.
Az úgynevezett Magyarország–Szerbia IPA Határon Átnyúló Együttműködési Programot az Európai Unió 2007–2013 időszaki költségvetésének keretei között hajtja végre a két ország. A projekt egyik fő célja a határ menti területek elszigeteltségének csökkentése, valamint a környezeti fenntarthatóság és környezetbiztonság elősegítése. Mivel a Duna és Tisza folyó teszi ki a vidék környezeti örökségének legjelentősebb részét, mind a vízminőség, mind a vízmennyiség komoly problémákat vet fel. Utóbbira elegendő példát nyújtott a tavaly nyári árvíz. A térségben a felszíni és az az alatti vizek minősége egyaránt problémás, rossznak mondható. A program mindkét országnak rendkívül fontos, hiszen elmaradottabb térségeket fog össze. A beruházásba bevont területek közül Magyarországon Csongrád és Bács-Kiskun megye, a Vajdaságban pedig Nyugat-, Dél- és Észak-Bácska, Észak- és Közép-Bánát érintett.

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom