Közös érdek a nyugalom a Balkánon

– Nehéz ügyeket örökölt elődjétől?

– Mikre gondol?

– Paks, migráció, földvásárlás.

– Kezdjük talán a reaktorral. Ausztria négy évtizede döntött úgy, hogy az atomenergia békés célú felhasználásáról is lemond. Egyrészt úgy gondoljuk, a technológia nem elég biztonságos, másrészt a költségek és a várható haszon sincs arányban egymással.

– A szakemberek mintha mást mondanának.

– Mindenki úgy kalkulál, ahogy óhajt, ám figyelemre méltó, hogy a közelmúltban Németország úgy döntött, végleg bezárja az atomerőműveit. Olvashatjuk ezt olyformán, hogy ez a szándék minket igazol.

– Biztos tudja, ha nincs Paks, oda a villamos energiánk negyven százaléka.

– Természetesen. Ausztria tiszteletben tartja minden partnere szuverén jogát, hogy saját maga határozza meg energiaellátása összetételét. Ugyanakkor léteznek alapvető európai jogszabályok, amelyek mindenkire nézve egyaránt kötelezők. Így például nekünk, mint szomszédnak, jogunk van jelezni az aggodalmainkat. A szerződésben szabályozott és rendszeresen megtartott kétoldalú nukleáris konzultációk jó példák arra, hogyan lehet különböző álláspontok esetén is produktívan együttműködni.

– Nem érez némi ellentmondást?

– Azaz?

– A zöldek szerint ne legyen se atomreaktor, se vízi erőmű, se szélkerék, se napelem – de villany azért igen.

– Magyarország hosszabb Duna-szakasszal rendelkezik, mint Ausztria. Nálunk tíz vízi erőmű szolgáltat villanyt, szerintem a folyam Magyarországnak ugyanolyan remek lehetőséget biztosít az áramtermelésre. Mielőtt megemlítené, pontosan tudom, Budapesten ez rendkívül forró politikai és természetvédelmi kérdés. De elhiheti, az érintetlen területeken épített erőművek Ausztriában is rendre nagy ellenállását váltottak ki a lakosság körében. Végül az egyik, hainburgi tiltakozásból jöttek létre az osztrák Zöldek. Később sokszor sikerült az ilyen erőművek építésekor természetvédelmi szempontból is jó megoldásokat találni, amelyek költséghatékonyak is lehetnek.

– Várható, hogy ügyfélként bejelentkeznek az atomerőmű környezeti hatásvizsgálatába és engedélyezési eljárásába?

– Ausztriának, ahogy korábban is, szándékában áll az érvényes multilaterális megállapodások keretén belül aktívan részt venni a környezeti hatások határon átnyúló vizsgálatában.

– A második forró pont a migráció.

– Ausztria nem elsőrendű célország, bár kétségtelenül igaz, hozzánk is sokan érkeznek letelepedési szándékkal. A menekültek ügye európai dimenziójú gond, amelyet csak a kiindulási pontokon lehetne hatékonyan kezelni.

– Vagyis?

– Vegyük például a szíriai polgárháborút. A szír felkelés kitörése óta példátlan kivándorlás indult, amely nagy terhet jelent a szomszéd országoknak és Európára is hatással van...

– Már megbocsásson, de értsük ezt úgy, hogy a diktatúrák és a terrorállamok léte az üdvös megoldás?

– Isten ments, semmiképpen! Európának a jól működő demokráciák megteremtésén kell munkálkodnia. Az elnyomó rezsimek megdöntése szükségszerű történelmi lépés, a szabadság és a jólét – éljünk bárhol is a Földön – az államok közösségének globális érdeke, nekünk pedig bátorítani és erősíteni kell a helyi, előremutató kezdeményezéseket. Ez a legjobb megközelítés ahhoz, hogy megelőzzük a menekültproblémának már a létrejöttét is. Ismétlem, ez egy összeurópai ügy, amelyet közösen kell megoldanunk. A humanitárius értékek védelmét nem szabad feladnunk.

– E téren mit tud tenni két olyan kis ország, mint mi?

– Nagyon sokat. Mondok egy példát. A Balkán, s azon belül is annak nyugati szeletének biztonsága, mind Ausztria, mind Magyarország számára elemi kérdés. E téren remekül együttműködünk, s ezt a munkát csak méltatni tudom. Azok az osztrák rendőrök is dicsérik, akik magyar kollégáikkal együtt időszakosan szolgálatot teljesítenek a szerb határon. Ezt Pintér Sándor belügyminiszter is megerősítette egy beszélgetésünk alkalmával. Fontosnak tartjuk azon személyek felvilágosítását is, akik menekültstátuszt megalapozó ok nélkül akarnak az Európai Unióba jutni. Ezért az osztrák kormány aktív felvilágosító munkába kezdett Pristinában. Ausztria számos országban a legnagyobb befektető és hozzájárul a gazdasági fejlődéshez. De említhetem az osztrák és magyar békefenntartó katonák jelenlétét, az általuk biztosított nyugalmat, vagy az oktatási rendszer modernizálásához nyújtott támogatást. Ezek működő, iránymutató modellek, amelyek a helyi viszonyokra adaptálva máshol is használhatók.

– Bosznia-Hercegovina, Koszovó – nem érzi úgy, hogy a 15. század óta közös küldetésünk a Balkán?

– Nem igazán történelmi küldetésnek nevezném, sokkal inkább biztonságpolitikai vagy gazdaságpolitikai kérdésnek. Hagyjuk el belőle az ideológiát, csak a lakosság érdekét tekintsük. Ahogy az előbb is utaltam rá, a demokrácia, a gazdasági fejlődés és a biztonságos környezet a virágzó társadalom fontos feltétele.

– A harmadik forró pont a szabad földvásárlás kérdése.

– Optimista vagyok.

– Az elődje is az volt.

– A földtörvénnyel kapcsolatban két európai uniós eljárás indult Magyarország ellen. Szerintem ki kell várni ezeknek a végét.

– Diplomatikus válasz.

– Egy jogi közösségben, egy közös jogi keretben élünk, ezért azokat az előírásokat is végre kell hajtani, amelyek a saját politika szempontjából nehézséggel járnak. A konszenzussal létrejött keretek mindenkire vonatkoznak. Amikor Ausztria csatlakozott az unióhoz, mi is szembesültünk néhány nehéz helyzettel, főleg Nyugat-Ausztria turisztikailag frekventált részein, amelyeket azonban sikerül megoldani, mert érvényesnek fogadtuk el a mindannyiunkra kötelező jogi megoldásokat. Határozottan vallom, az európai keretek és értékek mentén kell válaszokat találnunk a vitára.

– Nem borogatna néha asztalt?

– A legfőbb szempont számomra az osztrák–magyar barátság.

– Diplomáciából jeles.

– Egy jó barátság csak akkor működhet igazán, ha a felekre ugyanazok a szabályok érvényesek, s azokat betartja minden érintett.

– Nem használják önt panaszfának a gazdák?

– Hála istennek, van egy beosztottam, aki szakértelmével segítségemre van ezekben a kérdésekben. Persze ettől függetlenül pontosan ismerem a problémákat. Szívesen segítünk a hozzánk forduló, nehéz helyzetbe került ügyfeleknek. Véleményem szerint Magyarország profitálhatna is abból, ha az európai tapasztalatokkal bíró földművesek ismeretei és befektetései szerepet kapnának. Szintén fontos megjegyezni, nemcsak osztrák állampolgárokat érint a földkérdés, hiszen sok német és holland gazda is érintett.

– Hol szolgált korábban?

– Sok egyéb mellett még a szovjet időkben Moszkvában, aztán nagykövetként Németországban és Törökországban. De dolgoztam a bécsi külügyminisztériumban is, mint a közel-keleti ügyek szakértője.

– Mindig diplomata akart lenni?

– Emlékszem, egyszer tízesztendősen elvittek a budapesti rokonok a Hősök terére. A hatalmas szobrok, a tér nagy benyomást tett rám. Ám ha akkor valaki azt mondja, pár évtized múlva nagykövetként itt fogom megkoszorúzni a Hősök Emlékművét, biztos elcsodálkozom rajta. Az azonban biztos, már fiatalon nagyon érdekelt, hogyan működik az államközi együttműködés, és hogyan oldhatók meg nemzetközi problémák. Innen pedig logikus út vezetett erre a pályára.