Belföld
Közös emlékezésben bízik a kormány
A valódi hősökre és a szabadság gondolatára koncentrál az ötvenhatos emlékév
Az a demokrácia, amely ma Magyarországon van, ötvenhat hőseinek áldozata nélkül elképzelhetetlen – adta meg tegnap az alaphangot az 1956-os forradalom hatvanadik évfordulójának központi rendezvényeit ismertető háttérbeszélgetésen Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere. Kifejtette, ezért a jövő június 16-áig, Nagy Imre újratemetésének évfordulójáig tartó emlékév központi gondolata az egykori menekülteket befogadó országoknak való köszönetadás és a szabadság mellett a hősök tisztelete lesz.
A számos külföldi és hazai esemény mellett október 23-án a Kossuth téren lesz a központi rendezvény, amelyen Orbán Viktor miniszterelnök és Andrzej Duda lengyel államfő lesz a szónok. Amúgy az állami programok előkészítése során nem protokollvendégeket és politikusokat hívtak meg, hanem civileket, akik annak idején külföldről segítették a magyar szabadság ügyét. Balog szerint ez egyfajta kritikája is az akkori politikai vezetőknek. Szintén üzenetként fogalmazta meg, hogy „egy ilyen népet nem lehet kézzel vezérelni, a saját szabadságvágya szerint éli az életét, és ez a jövőben is így lesz”. Kitért arra is, nem lehet összemosni az ötvenes években hazánkból elmenekülőket napjaink népvándorlási krízisével. Épp azon értékek védelmében épült a déli kerítés, amelyek szellemében a rendszerváltoztatáskor a kormány megnyitotta a határt. A 13,5 milliárd forintból rendezett emlékév 7,7 milliárdos pályázati keretéből eddig 4,3 milliárdot kötöttek le. Jelezte, az emlékévet szervezőbizottság kezdeményezte a pártoknál, közös nyilatkozattal emlékezzenek, ám egyelőre nem érkezett válasz.
Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója bejelentette: mindenkit arra kérnek, november 4-én este hét órakor gyújtson gyertyát az áldozatok emlékére. Kovács Zoltán kormányszóvivő pedig megjegyezte, az ötvenedik évfordulón történtek kapcsán „van mit pótolnunk”. w
A számos külföldi és hazai esemény mellett október 23-án a Kossuth téren lesz a központi rendezvény, amelyen Orbán Viktor miniszterelnök és Andrzej Duda lengyel államfő lesz a szónok. Amúgy az állami programok előkészítése során nem protokollvendégeket és politikusokat hívtak meg, hanem civileket, akik annak idején külföldről segítették a magyar szabadság ügyét. Balog szerint ez egyfajta kritikája is az akkori politikai vezetőknek. Szintén üzenetként fogalmazta meg, hogy „egy ilyen népet nem lehet kézzel vezérelni, a saját szabadságvágya szerint éli az életét, és ez a jövőben is így lesz”. Kitért arra is, nem lehet összemosni az ötvenes években hazánkból elmenekülőket napjaink népvándorlási krízisével. Épp azon értékek védelmében épült a déli kerítés, amelyek szellemében a rendszerváltoztatáskor a kormány megnyitotta a határt. A 13,5 milliárd forintból rendezett emlékév 7,7 milliárdos pályázati keretéből eddig 4,3 milliárdot kötöttek le. Jelezte, az emlékévet szervezőbizottság kezdeményezte a pártoknál, közös nyilatkozattal emlékezzenek, ám egyelőre nem érkezett válasz.
Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója bejelentette: mindenkit arra kérnek, november 4-én este hét órakor gyújtson gyertyát az áldozatok emlékére. Kovács Zoltán kormányszóvivő pedig megjegyezte, az ötvenedik évfordulón történtek kapcsán „van mit pótolnunk”. w