Kötelező lesz a protézis-nyilvántartás

A pozitív ösztönzés nemcsak a tisztánlátást, a betegek érdekeit is jól szolgálja (Fotó: Csudai Sándor)

Július 1-jétől Nemzeti csípő- és térdízületi endoprotézis beültetés regisztert vezet az egészségbiztosító, amelynek köszönhetően érvényes és hiteles adatokhoz juthat a szakma és a finanszírozó egyaránt – derült ki abból a miniszteri rendeletből, amely már túljutott a közigazgatási egyeztetésen a Medicalonline cikke szerint. Az adatszolgáltatási kötelezettség minden olyan szolgáltatóra vonatkozik majd, amely térd- vagy csípőízületi implantátumok beültetésével foglalkozik.

A műtéteket – legyen szó elsődleges vagy felülvizsgálati célból végzett beavatkozásról – egyaránt jelenteni kell az úgynevezett protézis regiszterbe az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) honlapján. A rendszerbe kerülnek így a szolgáltató és a beteg adatai, általános egészségi állapotának jellemzői, az elvégzett beavatkozás személyi és tárgyi körülményei, a beültetett protézis jellemzői, az egy időpontban végzett protéziskivétel és az ismételt beültetés is, de információt kell szolgáltatni az esetleges műtét közbeni szövődményekről is.

Ismert, a Magyar Protézis Regisztert 2007 óta önkéntes alapon végzi a Magyar Ortopéd Társaság (MOT), ám egy ideje a rendszerbe nemcsak az ortopéd sebészek, hanem a traumatológusok is jelentenek. Az egészségügyi portál szerint a felület „becsületkasszaként” működik, ennek ellenére „meglehetősen jó jelentési rátával rendelkezik”, mégsem fedi le a teljes rendszert. Vagyis, mivel az adatok feltöltése nem kötelező, hiteles információkat sem lehet nyerni a beültetett protézisekre vagy az ellátókra vonatkozóan.

A MOT regiszterébe felvezetett adatok azonban az új rendszer bevezetésével nem vesznek el: azokat iktatják, így lehetőség nyílik arra, hogy a már feljegyzett eseteket – amennyiben adott beteget bármilyen okból újra kell operálni – összefuttassák a nemzeti regiszter nyilvántartásával.

Lista a protézisekről eddig is létezett az OEP-nél, ahol azonban minden olyan eszköz szerepel, amely a műtéti beavatkozást követően legalább harminc napig a testben marad, vagyis a nagyízületi protézisek mellett a mell- vagy fogászati implantátumok is. Az online adatlap kitöltése előírás, az ezzel kapcsolatos hatósági feladatokat pedig az Egészségügyi Nyilvántartási és Képzési Központ látja el, amely a nyilvántartási kötelezettségek megszegése esetén pénzbírságot is kiszabhat ötventől-négyszázezer forintig.

A Medicalonline azt írta, vannak abbéli törekvések, hogy a jelentési hajlandóságot anyagi ösztönzőkkel is támogassák, amit az érintett szakmai kollégiumi tagozatok is támogatnak. A javaslatok között szerepel – folytatják –, hogy akár tízszázalékos finanszírozási többlettel motiválják a jól jelentő szolgáltatókat, ám az OEP egyelőre afelé hajlik, hogy kevesebb pénzt kapna a műtétekért az az intézmény, amely nem jelent megfelelően.

Arról nem rendelkezik a miniszter, hogy az érintett orvostechnikai beszállítók vagy a betegek, illetve szervezeteik hozzáférhetnek-e a protézisregiszter adataihoz, ami fontos kérdés, hiszen az érintett pácienseknek csupán negyvenhárom százaléka kap információt a beültetendő protézis típusáról, úgy hogy kilencven százalékuk szerint alapvető fontosságú lenne ebben a kérdésben a tájékoztatás.

Az egyes protézisekkel kapcsolatos beavatkozások bejelentésének és nyilvántartásának rendjéről szóló miniszteri rendelet a tervek szerint július 1-jével hatályos.