Korszerű nyelvoktatás, motiválatlan diákok

„A tanárképzésben a nyelvtanárok képzése még mindig a legjobbnak számít” (Forrás: Facebook.com)

„Szükség lenne arra, hogy a nyelvoktatás fejlesztése hangsúlyos szerepet kapjon az új Nemzeti alaptantervben” (Nat) – jelentette ki lapunknak nyilatkozva Salusinszky András, a Nyelviskolák Szakmai Egyesületének alelnöke. Emlékeztetett, a jelenleg hatályos, 2012-ben elfogadott Nat a nyelvoktatásban megfogalmazott célok szempontjából érdemben nem különbözött a korábbi alaptantervtől, ugyanakkor újdonságnak számított, hogy a negyedik évfolyamtól tette kötelezővé az első idegen nyelv bevezetését az általános iskolákban. „A közoktatásban általában ezer órát kap egy tanuló az első idegen nyelv megtanulására, ez idő alatt kellene eljutni egy minimum B1-es, vagyis az alapfoknál valamennyivel magasabb szintű nyelvtudásig. Ilyen célkitűzés a 2012-es Nat-ot megelőzően nem volt, és az is új vállalásként jelent meg, hogy a második idegen nyelvből minimum A2 szintre jussanak el a diákok” – mutatott rá a szakember.

Megemlítette azt is, hogy 2020-tól már csak abban az esetben lehet bekerülni felsőoktatási intézménybe, ha a jelentkező legalább középfokú nyelvvizsgával rendelkezik. Azonban Salusinszky szerint nem lehet elvárni, hogy miközben a köznevelés csak a B1-es nyelvtudás elsajátítását garantálja, a felsőoktatásba ennél komolyabb nyelvtudás legyen a belépő. Az elmúlt években nem történt olyan intézkedés, amely ezt az ellentmondást feloldotta volna, ez a helyzet jó esetben arra ösztönzi a szülőket és a diákokat, hogy a gyerekek nyelviskolai keretek közt szerezzék meg a középfokú nyelvvizsgához szükséges nyelvtudást, rosszabb esetben pedig nagyon drága magántanárokhoz fordulnak – magyarázta.

Kitért arra is, hogy tavaly nyáron a humántárca egy kutatást ígért, amelynek célja, hogy feltárja a nyelvoktatásban fennálló problémákat, egyelőre azonban nem tudni, hogy milyen eredménnyel zárult. Ha a tárgyi feltételeket vesszük, elmondható, hogy az iskolákban rendkívül korszerű nyelvtankönyvek állnak rendelkezésre. Az is tény, hogy a tanárképzésben a nyelvtanárok képzése még mindig a legjobbnak számít, mégsem működik a nyelvoktatás, amit igazol, hogy a már említett ezer óra helyett a nyelviskolákban ötszáz órára van szükségük a diákoknak az első idegen nyelv középfokon való elsajátításához.

A lehetséges problémák közt említette a tanulók motiválatlanságát, amivel kapcsolatban hangsúlyozta: meg kellene értetni a diákokkal, hogy a nyelv nemcsak egy tantárgy, hanem egy eszköz, amelyet egész életükben használni tudnak. Emellett javítani kellene a diákok szövegértési képességein, nemcsak a magyar, hanem az idegen nyelv esetében is. Problémásnak nevezte továbbá, hogy a nyelvtanárok az egyetemi képzés alatt nem jutnak el hosszabb időre legalább egyszer a célnyelvi országba. Szintén nem jó – folytatta –, ha a diákok minden tanévben új nyelvtanárt kapnak. Szükség lenne a homogén tudásszintű csoportok kialakítására az oktatásban, így az azonos nyelvtudási szinten lévő diákok tanulnának egy csoportban, ami könnyítené a fejlődést – mutatott rá. Megjegyezte, az sem ideális, hogy általában a pályakezdő pedagógusoknak a legmagasabb óraszáma, ez pedig idő előtti kiégéshez vezethet. Emellett szerinte a pedagógusok további béremelése is elengedhetetlen.