Korrupciót megfékező kormányzati tervek

Számos javaslatot fogalmaz meg a 2015–2018-ra vonatkozó, nemrég közzétett Nemzeti Korrupcióellenes Program a jelenség hatékonyabb visszaszorítása és felderítése érdekében, rámutatva a gondokra is. Emlékeztetnek például arra, hogy a korrupció elleni küzdelem egyik első lépéseként a kormány megalkotta az integritás tanácsadó jogintézményét, és kötelezővé tette a kinevezését minden ötven főnél nagyobb létszámmal működő államigazgatási szervnél.

A tapasztalatok azonban azt mutatják, hogy az érintett szervek eltérő intenzitással és elkötelezettséggel hajtják végre az integritásirányítási rendszerrel kapcsolatos feladataikat. Emiatt egységesíteni kellene a jogalkalmazást, és erősíteni a vezetői és munkatársi elköteleződést – szögezi le a kormányprogram. A rendszert a tervezet szerint ki lehetne terjeszteni a helyi önkormányzatokra, az igazságszolgáltatási szervekre és az autonóm államigazgatási szervekre.

A program kitér a közigazgatásban dolgozók összeférhetetlenségi kritériumaira is, rámutatva, hogy annak ellenőrzéséről egyik jogszabály sem szól, csak az önkéntes bejelentés elvéről. A rendszer hibáját lehetne kijavítani azáltal, hogy a közszférában foglalkoztatottak személyügyi alapnyilvántartása tartalmazná az összeférhetetlenséggel kapcsolatban tett nyilatkozatok tényét és tartalmát.

A közbeszerzések átláthatósága érdekében a tervezet meghatározott esetekben felveti az úgynevezett „nyílt szerződéses” módszer kötelezővé tételét, amelynek keretében a közbeszerzési ajánlatkérőknek közzé kellene tenniük a pályázati kiíráson túl a beérkezett összes ajánlatot, valamint az elbírálást követően megkötött szerződést is.

A pártfinanszírozás kapcsán a tervezet emlékeztet az Európai Bizottság korrupcióellenes csoportjának véleményére, amelyben azt ajánlja az Állami Számvevőszéknek, hogy jelentősen erősítse meg a pártfinanszírozás körében végzett ellenőrzéseit, azokat alaposabban és gyakrabban végezze el. A korrupciógyanús ügyeket jelző közérdekű bejelentők esetében a tervezet szerint indokolt a védelem kiterjesztése a hozzátartozókra, esetleg a közérdekű bejelentővel közös háztartásban élő személyekre. A bejelentővel szemben alkalmazott esetleges megtorlás megnehezítésére a munkajogi, valamint a kapcsolódó ágazati szabályozást is felül kellene vizsgálni.