Korrigálhatják a polgári kódexet

Rövidebb eszmecserét rendezett tegnap a Magyar Jogász Egylet a már­cius közepén hatályba lépett új Ptk. eddigi tapasztalatairól. Az eseményen Bodzási Balázs, az Igazságügyi Minisztérium miniszteri kabinetjének főtanácsadója elmondta, hogy az első gyakorlati tapasztalatokat már le lehet vonni az új polgári kódexből, és vannak olyan problémák, amelyeket jogalkotói szinten kell rendezni. Ezeket apróbb esztétikai módosításoknak nevezte, amelyekre minden törvény hatályba lépése után szükség van. A főtanácsadó közölte, 2015-ben vizsgálják meg az összegyűlt tapasztalatokat, és ha szükséges, akkor módosítják a törvényt, de erre legkorábban 2016-ban kerülhet sor.

Bodzási problémásnak a társasági és a kötelmi jog egyes elemeit nevezte, amelyek változtatást igényelhetnek. A társasági jogban a szerződési szabadság elvére (diszpozitivitás) tért ki, amely például az egyszerűsített cégeljárások esetén okozhat gondot. Ezek a cégtörvényben meghatározott szerződésminták alapján történnek. Ez viszont nincs összhangban a diszpozitivitás elvével, és ha eltérnek a mintától, kérdéses, hogy a cégbíró bejegyzi-e a céget – magyarázta. Szintén problémás területnek nevezte a vezető tisztségviselők felelősségét, amely nincs összhangban a csődtörvénnyel, és egyszerűsíteni kellene. A főtanácsadó a kötelmi jognál az elévülés megszakítása, az érvénytelenségi szabályok, az elővásárlási jog és a kézfizetői kezesség esetében tartana indokoltnak még egyértelműsítést.

Jobbágyi Gábor, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi karának tanára a családjogi fejezet sarkalatos kérdéseiről tartott előadást. Emlékeztetett, hogy szinte teljes egyetértés volt a korábban külön törvényben szabályozott családjog Ptk.-ba emelésével. Ugyanakkor több kérdés heves vitákat generált, így a család fogalmának meghatározása és ezzel szoros összefüggésben az élettársak jogi helyzete. Az új Ptk. kompromisszumos megoldást alkalmaz, amely szerint ha egy férfi és egy nő élettársi kapcsolatából gyermek származik, akkor ez a kapcsolat a családjogi részbe került, a többi élettársi kapcsolat pedig megmaradt a szerződési jogban – mondta Jobbágyi. A professzor egyetértett a házasságkötést megelőző harmincnapos várakozási idő megtartásával, azzal viszont nem, hogy kivették a törvényből a házassági hűség fogalmát, arra hivatkozva, hogy ez erkölcsi kategória. A hűség nem csak erkölcsi kategória – hangsúlyozta Jobbágyi. Ezen alapul ugyanis a házassági apasági vélelem. Ezenfelül pedig, ha nincs hűség, akkor felborul a törvényes öröklési rendszer – tette hozzá. A professzor visszavezetné a házasságot megelőző felkészítést, és hiányolta, hogy az új Ptk. nem tartalmazza az eljegyzés intézményét.