Korrekt ajánlat az uniónak

Megállítani, nem megszervezni kell a bevándorlást – mondta Lázár János a Kovács Zoltán kormányszóvivővel közösen tartott tájékoztatón (Fotó: Hegedüs Róbert)

Az Európai Bizottság (EB) vezetése mostanában szinte naponta hozza szóba a szolidaritás kérdését. Ezzel a gondolattal egyetértünk, ennek szellemében Orbán Viktor kormányfő levélben fordult Jean-Claude Juncker elnökhöz, tekintve, hogy hazánk a migrációs válság kirobbanása óta tartja magát a schengeni szabályokhoz, a határvédelemhez. Európa valamennyi polgárát védjük az illegális bevándorlókkal szemben – tudatta Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter a tegnapi Kormányinfón. Úgy folytatta, az eddigi magyar költségek több mint nyolcszázmillió eurót, nagyjából kétszázhetvenmilliárd forintot tesznek ki, ezt a magyar adófizetők lényegében egyedül finanszírozták. Ennek az összegnek a felére tartana igényt hazánk, legalábbis ezt kérte levelében a miniszterelnök, ami „korrekt ajánlat”. Lázár utalt arra, az EB a közelmúltban pénzt küldött a görögöknek, az olaszoknak és Bulgáriának a bevándorlással kapcsolatos költségekre. Kitért arra is, a kormány mindettől függetlenül készen áll arra, hogy akár a román határnál is felhúzza a kerítést.

Hangsúlyozta ugyanakkor, hazánk cselekvéssel s nem kéréssel kezdte Európa védelmét, ám most joggal számítunk arra, hogy a költségekhez érdemben hozzájárul végre az unió. Üzenetek helyett tetteket várunk – húzta alá, megjegyezve, a jövő héten megszületik a kvótadöntés az Európai Bíróságon, amit egy brüsszeli diktátum miatt kezdeményezett a kormány. Szólt arról is, az ítélet után is maradhatnak vitatott pontok, nem zárta ki, hogy a kérdés újra az Európai Bíróságon köt ki. A cél az, hogy holmi kvóták alapján senkit ne kelljen befogadni, hiszen a döntés a magyar társadalmat illeti, ezt a jogot minden lehetséges eszközzel meg fogjuk védeni – szögezte le.

Megerősítette: jövő év március 7-ig meghosszabbította a kormány az illegális bevándorlás okozta, szeptemberben lejáró válsághelyzetet, részben azért, mert közben az európai biztonsági helyzet jelentősen romlott. Kitért arra is, napirenden van Líbiában a kerítés- és a táborépítés, azok a felvetések pedig, amelyek szerint helyben kell segíteni, egyeznek a magyar állásponttal. A bevándorlást ugyanis megállítani, nem megszervezni kell – hangoztatta.

Lázár úgy fogalmazott, hadjárat indult Varsó ellen, a hangnem pedig szokatlan, ezért fontos, hogy a magyar kormány szolidaritást vállaljon a lengyelekkel. Németország és az EB kettős mércét alkalmaz, ami teljes egészében elfogadhatatlan – hangsúlyozta a tárcavezető.

Ami a gazdasági eredményeket illeti, több hitelminősítő is pozitívan értékelte a magyar teljesítményt, erősebb, függetlenebb lett hazánk, csökkent a külső sérülékenységünk. Lázár szerint ez egy nagyon komoly eredmény, s vannak számok, amelyek önmagukért beszélnek. Kiemelte, száznegyvenmilliárddal több volt az állam adóbevétele az első félévben, mint az előzőben, kevesebb, mint kétszázezer regisztrált munkanélküli van, ami „történelmi mélypont”. Közben negyvenezer fővel csökkent az idén a közfoglalkoztatottak száma, az érintettek pia­ci munkahelyekre mennek át.

A tanévkezdésről szólva a miniszter egyebek mellett megjegyezte, immár kilenc évfolyam kap ingyentankönyvet, 2013 óta átlagosan ötven százalékkal nőttek a pedagógusi bérek, hamarosan pedig nyolcvanmilliárdból indul iskolafelújítási program.

Röviden

Tűrhetetlennek nevezte Lázár János a távozó holland nagykövet hazánkat bíráló szavait. Ez a gyarmattartó stílus elfogadhatatlan – fogalmazott a miniszter, aki szerint ha mi megadjuk Hollandiának a tiszteletet, akkor ezt mi is elvárhatjuk tőlük.

A kormány döntése értelmében a Seuso-kincseket Kaposváron, Kecskeméten, Miskolcon, Nyíregyházán, Székesfehérváron és Zalaegerszegen is kiállítják.

A lombikprogram kibővítéséről és Veres András püspök véleményéről Lázár azt mondta, nincs joga, hogy az egyház meggyőződését kritizálja, de a magyar állam célja, hogy minél több gyermek szülessen. A programot átláthatóvá kell tenni, és a meddő pároknak segíteni kell.

A csok tervezett átalakításáról a Magyar Hírlap kérdésére úgy válaszolt, a rendszer felülvizsgálata napirenden van, saját maga azt szorgalmazná, hogy a lebonyolítást az állam vegye át a bankoktól. A kormány álláspontja az, hogy a használt ingatlanok vásárlásához is bővíteni kell a lehetőségeket, mert vidéken erre nagy igény van. Magyarországon nagyjából kétszázezer üres, használt ingatlan van.

Az év végéig meghosszabbították a településképvédelmi rendeletek megalkotásának határidejét – tájékoztatott a tárcavezető.

A miniszter a kormány nevében részvétét fejezte ki a szerdán elhunyt Makk Károly Kossuth-díjas filmrendező családjának. A rendező életművét a 20. század egyik legnagyobb magyar filmes teljesítményének nevezte.

A kormány azt javasolja a parlamentnek – tájékoztatott Lázár –, hogy törvényben szabályozza: a karsztvizes területeket leszámítva nyolcvan méter mélységig ingyenesen és engedélymentesen lehessen kutat fúrni a településeken. Ez Magyarország nyolcvannyolc százalékát érinti. A részleteket ugyanakkor helyi rendeletekben dolgozhatnák ki az önkormányzatok.

A kabinet döntött arról, hogy százötvenkét kistelepülés fejlesztéseihez járul hozzá.

A kormány mentőautó-beszerzési programot indít. A miniszter elmondta, éves szinten száz új járművet kell venni, ami legalább ötmilliárd forintos kiadás.

A jövőben a gyógyszeripar számára lehetőséget biztosítanának, hogy a kórházakban gyógyszerteszteket végezhessenek.

Az Egészséges Budapest Program keretében a kabinet azt a célt fogalmazta meg, hogy elengedhetetlenül szükséges a súlyponti kórházak mellett a szakrendelők és a járóbeteg-ellátás fejlesztése is. (BR)