Kormányzati nem a szegregációra

„Elkeserítő folyamat eredménye, hogy a szegregáció problémája, megoldandó szakmapolitikai és társadalmi feladat helyett politikai szekértáborok csatározásának eszköze lett. Az egész társadalom, a politikai elittel együtt már évek óta kötelezettséget szeg, mivel senki nem tudott, vagy senkinek nem állt érdekében érdemi változást elérni. Pedig a szegregáció nem tegnap kezdődött” – fogalmazott lapunknak nyilatkozva Bódis Kriszta pszichológus író, dokumentumfilmes, a Van Helyed Alapítvány és Stúdió vezetője az Európai Bizottság által az oktatási szegregáció miatt hazánk ellen indított kötelezettségszegési eljárás kapcsán. Kifejtette, tapasztalatai szerint a kormány szakpolitikai szinten tisztában van azzal, hogy a felzárkózás, az esélyteremtés, illetve az antiszegregáció – megkülönböztetés nélküli, mindenki számára egyformán elérhető – minőségi közoktatás nélkül nem fog menni. Erre utal az államilag támogatott Tanoda-program, a hódmezővásárhelyi példa vagy az olyan jó gyakorlatok fennmaradásához való hozzájárulás, mint például az állami fenntartású, hejőkeresztúri iskolamodell, az Igazgyöngy Alapítvány, a Van Helyed Stúdió és a Máltai Szeretetszolgálat munkája.

„Ezért is volna jó, ha végre harc helyett párbeszéd indulna. Segítek. Azzal kell kezdeni, amiben nincs vita:
a szegregáció olyan negatív jelenség, amelynek következtében újratermelődik a nyomor. A szegregált iskola minőségen alul oktat. Nem csökkenti a hátrányokat, hanem megsokszorozza. Ebből a szegregációból nincs kiút az egyetem, a jó szakiskolák, a sikeres élet, a munkaerőpiac, az integráció felé. Egy társadalom akkor sikeres, ha a gyerekei sikeresek. Minden gyereke akkor lesz sikeres – a szegény, a gazdag, a roma, a zseni, a gyengébb képességű, az aspergeres, az SNI-s, mindegyik –, ha magas minőségű, oktatásfókuszú szolgáltatásokkal, azonos tudásszint eléréséhez segítjük” – magyarázta a pszichológus, aki szerint az általa vezetett stúdióban zajló munka eredményei is igazolják: minden gyerek képes magas színvonalon teljesíteni.

Bódis Kriszta szerint ismerni kell a hátrányokat és előnyöket, mindezekre pedig tudni kell megkülönböztetés nélkül, magas szintű szakmai tudással reflektálni. „Ennyi a titok. Addig minden egyes elfecsérelt percben versenyképtelen, kudarcos, devianciáknak kiszolgáltatott gyerekek tömegeit termeljük. Ők milyen felnőttek lesznek?” – vetette fel.

A napokban Farkas Félix roma nemzetiségi szószóló arról beszélt, Magyarország olyan ország, ahol segítik a cigányság felzárkózását. Farkas támadásként értékeli a brüsszeli bejelentést, hiszen a kabinet számos romaszervezetet von be munkájába, sok ösztöndíjpályázatot indított el, romastratégiát dolgozott ki, ezért a procedúrát „el kell utasítanom”. Ugyancsak értetlenül áll az eljárás előtt Czibere Károly szociális államtitkár, mondván, e területen számos intézkedés történt. Újraszabályozták az oktatási körzethatárokat, stratégia készült a lemorzsolódás ellen, törekvések vannak a köznevelés átalakítására, és számos felzárkózási program indult, amelyek mindegyikének van antiszegregációs hatása – sorolta. Egyértelműsítette:
a kormány kizárólag az együtt nevelésben, az együtt oktatásban hisz, minden programját, szabályozási javaslatát ennek rendeli alá, irányultsága megkérdőjelezhetetlen.

---

Brüsszelnél tettek panaszt Darócziék

A néhai kormányszóvivő, Daróczi Dávid rokonságához tartozó Daróczi Gábornak mindenképp sok köze van a brüsszeli eljárás megindításához. Ő ugyanis a Brüsszelnél panaszt tevő Jávor Benedek PM-es európai parlamenti képviselő tanácsadója, nem mellesleg szerepelt is az Együtt-PM 2014-es EP-listáján, ám nem jutott mandátumhoz. Daróczi volt a nyíregyházi Huszártelepen működő görögkatolikus iskola bezárásáért indított hisztériakampány egyik vezéralakja. Az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány kurátora még a kormánnyal elégedetlen szakembereket is némileg meglepte egy, a témában rendezett konferencián, amikor azt mondta, minden olyan iskolát azonnal be kell zárni, ahol szegregált oktatás folyik. Ez a lépés ugyanis azonnali űrt jelentene az adott térség köznevelésében, ezért a kormány, lévén igen komplex, a szabad iskolaválasztást is érintő problémáról van szó, amit nem lehet hirtelen intézkedésekkel kezelni, folyamatos változtatásokban gondolkodik. Ezt a munkát segíti, szakemberek részvételével, az antiszegregációs kerekasztal.