Belföld

Kormányzati döntésre vár az idegen nyelvi stratégia

Infrastrukturális fejlesztések is szerepelnek a versenyképességet célzó tervek között

Hamarosan a kormány elé kerülhet az idegen nyelvi stratégia, amelynek célja, hogy javuljon az ország versenyképessége – tudtuk meg.

továbbképzés 20190108
A továbbképzések számát is növelnék a jövőben (képünk illusztráció) (Fotó: MH)

Október végéig kellett elkészülnie annak a javaslatcsomagnak, amelyet egy szakértőkből álló bizottság állított össze a Nemzeti Versenyképességi Tanács számára, amely aztán a kormány elé terjeszti a végleges idegen nyelvi stratégiát. A kabinet hamarosan tárgyalhatja a dokumentumot – értesült lapunk. Megkerestük az Emberi Erőforrások Minisztériumát is, amely azonban csak annyit közölt, hogy az idegen nyelvi stratégiáról azt követően tudnak bővebb tájékoztatást adni, hogy azt a kabinet megtárgyalta.

Ismert, a versenyképességi tanács tavaly júliusi ülésén döntött arról, hogy növelik a versenyképesség szempontjából különösen fontos nyelvtanulás hatékonyságát. A kormány elé beterjesztett javaslatok között szerepelt a nyelvtanulási diákhitel bevezetése, valamint az idegennyelvi táborok ösztönzése és a külföldi filmek feliratozásának szorgalmazása. Tavaly október elején pedig Maruzsa Zoltán helyettes államtitkár bejelentette, hogy idegen nyelvi stratégia készül, amelynek célja többek között a tantervi szakmai munka fejlesztése. A stratégia részeként tervezik a továbbképzések számának növelését, a célnyelvi országokban való továbbképzések, nyári egyetemeken való részvétel támogatását, továbbá azt, hogy nagyobb számban hívjanak meg anyanyelvi lektorokat a köznevelés rendszerébe. A tervek közt szerepel az is, hogy bővítik a két tanítási nyelvű képzési formában résztvevők körét, illetve várhatóak további infrastrukturális fejlesztések is.

Tavaly ősszel került nyilvánosságra az a kutatás, amelyet az Oktatási Hivatal készített csaknem százötven iskola ezer hetedikes és tizedikes tanulócsoportjának bevonásával 2017 végén. Kiderült, hogy a hetedik évfolyamon szinte kizárólag egy idegen nyelvet tanulnak a tanulók. A felmérés szerint az, hogy a Nemzeti alaptantervben szereplő második idegen nyelv lehetőségével elenyésző mértékben éltek az intézmények, nem segített abban, hogy közelítsünk az Európában jellemző két nyelv tanulásának gyakorlata felé.

A kutatás szerint érdemes lenne a nyelvi csoportok létszámát húsz főben maximalizálni, ezenkívül bár elismerik, hogy nemzetközi összevetésben a hazai óraszámok nem számítanak kevésnek, arra a következtetésre jutnak, hogy szükség lehet a magasabb óraszámra. Megjegyezték, hogy a nyelvi órák számát a nyelvtanulás kötelező kezdésének előrehozásával lehetne növelni, így a mostani negyedikről ideális esetben a második, de legalább a harmadik évfolyamra javasolják áttenni a kezdést.

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom