Belföld
Kórházi tartozások a konszolidáció után
A gyógyszertámogatásra szánt keretet 24,5 milliárddal növelik
Folyamatosan nő a kórházi adósságállomány, ám az állam által nemrég átvállalt hatvanmilliárd forintot vélhetően nem éri el az év végéig. A legnagyobb tartozást a szeptemberi statisztikák szerint a Szegedi Tudományegyetem és a Honvédkórház halmozta fel eddig.
Közzétette a hazai kórházak legutóbbi, szeptember végi tartozási adatait a Napi.hu a legnagyobb adósokra koncentrálva. Az intézmények a múlt hónap végén negyvenmilliárd forint körül zárták kifizetetlen számláik összértékét, amiből arra lehet következtetni, hogy ez év végére a korábban megsaccolt hatvanmilliárd helyett a kórházak „mindössze” ötven–ötvenöt milliárd forinttal tartoznak majd a beszállítóiknak.
Ismert, áprilistól az egészségügyi ellátókban új működési rend állt be, amely egyebek mellett a hatékonyabb gazdálkodást is szolgálná, ennek nyomán pedig a folyamatosan újratermelődő adósságállomány csökkenését. Mindezt megkönnyítendő, a kormány a központi költségvetésből elkülönített hatvanmilliárd forintot arra, hogy az intézmények lejárt tartozásait kiegyenlítse. Az intézkedés Zombor Gábor volt egészségügyi államtitkár legnagyobb eredményei közé sorolható, különösen azért, mert a forrást az ágazat nem a saját büdzséjéből fedezte, hanem „kívülről” kapta. Az eredményt minden szakmai szervezet elismerte, ám még a kifizetések előtt felhívták rá a figyelmet, hogy az adósságok – amennyiben nem nő a finanszírozás – tovább termelődnek majd.
A jóslatok egyelőre beigazolódtak: a nyár eleji megtorpanáshoz képest júliusra – beleértve a kórházakon kívül a négy egyetemet is – az össztartozás elérte a 37,2 milliárd forintot, s a Magyar Kórházszövetség adatai szerint havonta körülbelül 3,1 milliárd forinttal nő.
A Magyar Államkincstár statisztikái szerint azonban augusztusról szeptemberre körülbelül hétszázmillió forinttal csökkent a tartozáshalmaz, amit az erről szóló elemzések a „kifutó uniós beruházások számláinak kifizetésével” magyaráztak. A legaktuálisabb, szeptember végi állás szerint a Szegedi Tudományegyetem 2,5 milliárd forinttal, a Honvédkórház több mint 2,2 milliárdos adóssággal, a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Hetényi Géza Kórház pedig 2,1 milliárdos tartozásállománnyal bír. Őket követi a legnagyobb adósok listáján a Debreceni Egyetem, a Szent Borbála Kórház, a Péterfy Sándor Utcai Kórház, a Zala Megyei Kórház, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kórház, végül pedig a Pécsi Tudományegyetem. Az új egészségügyi szakállamtitkár, Ónodi-Szűcs Zoltán szerint a legfontosabb, hogy az ágazat ne az intézmények, hanem a lakosság igényeit szolgálja. A kórházak adósságairól szólva kijelentette, „nehéz megmondani, hogy a rendelkezésre álló forrás sok vagy kevés”, mivel jelenleg a pénzek felhasználása az intézmények érdekei szerint történik. Hozzátette, első lépés a lakossági igények feltérképezése, s csak utána lehet pontos finanszírozási összegeket meghatározni.
Átalakítások nélkül nem valósulhat meg az ellátórendszer rendbetétele
Több pénz és nagyobb hatékonyság
Rácz Jenő (Fotó: MH)
Nem lehet elvárni az egészségügy egyetlen szereplőjétől sem, hogy egyik pillanatról a másikra megoldja az ágazat gondjait – mondta lapunknak Rácz Jenő, akit a kórházi adósságokról kérdeztünk. A Magyar Kórházszövetség korábbi elnöke szerint alapvető probléma, hogy az „erőforrások nincsenek szinkronban egymással”.
– Mennyit változtatott a kórházak gazdálkodásán a konszolidáció?
– A hatvanmilliárd forintos adósságrendezés életbevágóan fontos volt mind az intézmények, mind a beszállítók működése szempontjából, ugyanakkor önmagában nem szüntette meg a tartozások létrejöttének okait. Ez a folyamat sajnos rendszeresen ismétlődik 1996 óta. Azóta a keletkezett adósságállomány megtízszereződött, termelődése gyorsabbá vált, és szinte a teljes intézményrendszert érinti.
– Mindezt csupán a szűkös finanszírozás okozza?
– Az alapvető ok, hogy a rendelkezésre álló erőforrások, vagyis a pénz és a személyi állomány, továbbá az ellátórendszer struktúrája, a lakosság egészségügyi szükségletei és az orvostudomány nyújtotta lehetőségek nincsenek szinkronban egymással. Ez azt jelenti, hogy a kórházak konszolidációja sokkal összetettebb folyamat az adósságrendezésnél. Nem véletlen, hogy az újonnan kinevezett egészségügyért felelős államtitkár is azt jelölte meg prioritásnak, hogy az ellátórendszert a lakosság szükségleteihez kell igazítani, nem pedig az ellátórendszerhez azt.
– Mit jelenthet ez pontosan?
– Az államtitkári kijelentés magában foglalja a strukturális anomáliák kezelését éppúgy, mint az ellátórendszer egyes szereplői közötti funkcionális diszharmóniák orvoslását. Vagyis több pénzre, több orvosra és nővérre legalább akkora szükség van, mint arra, hogy a rendelkezésünkre álló erőforrásokat a lehető leghatékonyabban használjuk fel. Ez pedig átalakítások nélkül nem fog menni. Ugyanakkor a változtatások kapcsán az ágazati vezetők szempontjait sem szabad figyelmen kívül hagyni, miközben nem lehet elvárni a rendszer egyetlen szereplőjétől sem, hogy egyik pillanatról a másikra megoldja azokat a gondokat, amelyeket nálunk sokkal gazdagabb országok is csak évtizedes munkával tudtak megoldani.
Emelkedő támogatás
(Fotó: Varga Imre)
Módosította a kormány a gyógyszerkassza idei keretszámait – derül ki a Magyar Közlöny legfrissebb számából. Ennek alapján a gyógyszertámogatásra szánt keretet 24,5 milliárd, a kötszertámogatást egy-, míg az egyéb gyógyászati segédeszközök támogatását összesen hétmilliárd forinttal növelik. Az intézkedés hozzájárulhat újabb gyógyszerek támogatotti körbe kerüléséhez is, hasonlóan az októbertől már elérhető, a COPD (a tüdőn belüli légutak beszűkülésével járó betegség - a szerk.) kezelésére szolgáló medicinához.