Belföld
Konszenzust teremtenek az új szabályok
Az elemzés felidézi, hogy az új szabályok alapján a főpolgármesternek immáron többszöri vétóra van lehetősége a közgyűlési döntésekkel szemben, a közgyűlés pedig csak „kettős négyötödös többséggel” mondhatja ki önmaga feloszlását. Emellett a fővárosi intézményekkel kapcsolatos legfontosabb előterjesztések megtételére kizárólagosan a főpolgármesternek lesz joga a jövőben.
A központ szerint jól érzékelhető, hogy az új jogintézmények többsége a fővárosi és a kerületi érdekek konszenzusos érvényesülésének minél hatékonyabb megteremtését szolgálja. Bár a közgyűlési döntésekre vonatkozó új szavazási rend („a kettős többség”) nyilvánvalóan növeli a közgyűlési tagok – így a polgármester-képviselők – közötti konszenzuskényszert, az még nem feltétlenül jelenti azt, hogy a megteremtett „kerületközi” konszenzus harmonizál az összfővárosi érdekekkel is – állapítja meg az elemzés. Szintén a konszenzuskeresés irányába hathatnak a közgyűlés önfeloszlatásának szigorúbb szabályai is, amennyiben az érintett felek tudatában lesznek egy-egy konfliktus kapcsán, hogy a feloszlás kimondásához szükséges többség megszerzése jóval bonyolultabb is lehet, mint a hatékony érdekegyeztetés.
Az pedig, hogy a fővárosi intézményekkel kapcsolatos legfontosabb előterjesztések megtételére kizárólagosan a főpolgármesternek lesz jogosultsága, pusztán az eddigi, általánosságban kialakult szokásjog kodifikálását jelenti – teszik hozzá. Négy éve, 2011 óta ezen előterjesztéseket ugyanis rendszerint a városvezetés tette meg, míg 2011 előtt átruházott hatáskörben nemcsak az előterjesztések megtételére, hanem a döntés meghozatalára is lehetősége volt a főpolgármesternek.
A központ szerint jól érzékelhető, hogy az új jogintézmények többsége a fővárosi és a kerületi érdekek konszenzusos érvényesülésének minél hatékonyabb megteremtését szolgálja. Bár a közgyűlési döntésekre vonatkozó új szavazási rend („a kettős többség”) nyilvánvalóan növeli a közgyűlési tagok – így a polgármester-képviselők – közötti konszenzuskényszert, az még nem feltétlenül jelenti azt, hogy a megteremtett „kerületközi” konszenzus harmonizál az összfővárosi érdekekkel is – állapítja meg az elemzés. Szintén a konszenzuskeresés irányába hathatnak a közgyűlés önfeloszlatásának szigorúbb szabályai is, amennyiben az érintett felek tudatában lesznek egy-egy konfliktus kapcsán, hogy a feloszlás kimondásához szükséges többség megszerzése jóval bonyolultabb is lehet, mint a hatékony érdekegyeztetés.
Az pedig, hogy a fővárosi intézményekkel kapcsolatos legfontosabb előterjesztések megtételére kizárólagosan a főpolgármesternek lesz jogosultsága, pusztán az eddigi, általánosságban kialakult szokásjog kodifikálását jelenti – teszik hozzá. Négy éve, 2011 óta ezen előterjesztéseket ugyanis rendszerint a városvezetés tette meg, míg 2011 előtt átruházott hatáskörben nemcsak az előterjesztések megtételére, hanem a döntés meghozatalára is lehetősége volt a főpolgármesternek.