Belföld
„Konfliktusok elé néz Magyarország, feszült a helyzet Európában”
Hétértékelő. Nyomásgyakorló álcivil szervezetek
Senki nem akart konfrontálódni a másikkal, ez rányomta a bélyegét a római egyezmény hatvanadik évfordulóján rendezett uniós csúcsra és az ott elfogadott zárónyilatkozatra is, amely tulajdonképpen egy következmények nélküli politikai szándéknyilatkozat – mondta lapunknak hétértékelőjében Boros Bánk Levente, a Médianéző igazgatója. Szerinte a nyilatkozatban vannak olyan elemek, amelyek a nyugat-európai tagállamok elképzeléseit tükrözik, és olyanok is, amelyek a közép-európai országok álláspontját.
A Lázár János miniszter által említett várható nyomásgyakorlásról azt mondta: Európában feszült a helyzet, vannak akut, rövid távú kihívások és hosszú távú kérdések is, amelyekben konfliktusok elé néz Magyarország, miközben a magyar belpolitika is választási kampányba fordul, így a kormány számíthat arra, hogy minden bel- és külföldi ellenfele támogatókat keres. Ez leginkább az uniós intézmények és a külföldről finanszírozott „álcivil szervezetek” nyomásgyakorlásában testesülhet meg. Uniós színtéren leginkább V4-es szövetségeseinkben bízhatunk, belföldön viszont a kormányoldal kénytelen lesz egyedül felvenni a kesztyűt – fogalmazott Boros Bánk Levente. Hozzáfűzte, a kormány világos helyzetet teremthet, ha rámutat a támadások tényleges politikai okaira, vagy a támadások szervezőinek az adott kérdéstől független politikai motivációira.
Az emberi jogi egyezményből való esetleges kilépésről az elemző elmondta: beszélni mindenről lehet és érdemes, hiszen az elmúlt hét évet is a tabudöntögetés jellemezte bel- és külföldön egyaránt. De nem ördögtől való az emberi jogi kérdések és intézmények működésének, legitimitásának felülvizsgálata. Azért, mert egy intézmény régóta létezik, még nem biztos, hogy a 21. századi megváltozott körülmények között még mindig megfelelően működik.
A felsőoktatási törvény tervezett módosítása kapcsán kialakult helyzetről kijelentette, ez a történet nem a Közép-európai Egyetemről (CEU) szól, hanem a kettős mérce megszüntetéséről. Ilyen például a magukat civilnek mondó, de politizáló szervezetek átvilágítása. De hasonló a helyzet a migránskérdésben is, ahol az illegális bevándorlók törvények felett állónak gondolják magukat. A kormány célja az, hogy mindenkire azonos szabályok vonatkozzanak.
Botka László és a Szeviép-ügy kapcsán úgy látja: ha egyértelmű bizonyítékok látnak napvilágot az MSZP miniszterelnök-jelöltjének érintettségéről, akkor Botka kínos pillanatokat élhet át. Ezt pedig – mivel már kampányidőszak van – kihasználhatják a politikai ellenfelei baloldalon, jobboldalon, sőt a saját pártján belül is.
Juhász Péter pár óra alatt megbukott kezdeményezése kapcsán megjegyezte: a kis pártok nem tudnak szövetségre lépni a nagyobbakkal, mert azoknak nincs szükségük rájuk, ezért tett összefogási javaslatot az Együtt elnöke azzal a céllal, hogy a saját pártját bejuttassa a parlamentbe. De nem számolt azzal, hogy más kis pártok vagy a pártjával vagy a személyével nem akarnak közösködni.
Boros Bánk megjegyezte: Gyurcsány Ferenc politikai közhelyeket puffogtatott pénteki beszédében, ez messze van bármilyen pártprogramtól. Ráadásul megint elkezdett ígérgetni, és nem is nagyon várhatunk tőle mást.
A Lázár János miniszter által említett várható nyomásgyakorlásról azt mondta: Európában feszült a helyzet, vannak akut, rövid távú kihívások és hosszú távú kérdések is, amelyekben konfliktusok elé néz Magyarország, miközben a magyar belpolitika is választási kampányba fordul, így a kormány számíthat arra, hogy minden bel- és külföldi ellenfele támogatókat keres. Ez leginkább az uniós intézmények és a külföldről finanszírozott „álcivil szervezetek” nyomásgyakorlásában testesülhet meg. Uniós színtéren leginkább V4-es szövetségeseinkben bízhatunk, belföldön viszont a kormányoldal kénytelen lesz egyedül felvenni a kesztyűt – fogalmazott Boros Bánk Levente. Hozzáfűzte, a kormány világos helyzetet teremthet, ha rámutat a támadások tényleges politikai okaira, vagy a támadások szervezőinek az adott kérdéstől független politikai motivációira.
Az emberi jogi egyezményből való esetleges kilépésről az elemző elmondta: beszélni mindenről lehet és érdemes, hiszen az elmúlt hét évet is a tabudöntögetés jellemezte bel- és külföldön egyaránt. De nem ördögtől való az emberi jogi kérdések és intézmények működésének, legitimitásának felülvizsgálata. Azért, mert egy intézmény régóta létezik, még nem biztos, hogy a 21. századi megváltozott körülmények között még mindig megfelelően működik.
A felsőoktatási törvény tervezett módosítása kapcsán kialakult helyzetről kijelentette, ez a történet nem a Közép-európai Egyetemről (CEU) szól, hanem a kettős mérce megszüntetéséről. Ilyen például a magukat civilnek mondó, de politizáló szervezetek átvilágítása. De hasonló a helyzet a migránskérdésben is, ahol az illegális bevándorlók törvények felett állónak gondolják magukat. A kormány célja az, hogy mindenkire azonos szabályok vonatkozzanak.
Botka László és a Szeviép-ügy kapcsán úgy látja: ha egyértelmű bizonyítékok látnak napvilágot az MSZP miniszterelnök-jelöltjének érintettségéről, akkor Botka kínos pillanatokat élhet át. Ezt pedig – mivel már kampányidőszak van – kihasználhatják a politikai ellenfelei baloldalon, jobboldalon, sőt a saját pártján belül is.
Juhász Péter pár óra alatt megbukott kezdeményezése kapcsán megjegyezte: a kis pártok nem tudnak szövetségre lépni a nagyobbakkal, mert azoknak nincs szükségük rájuk, ezért tett összefogási javaslatot az Együtt elnöke azzal a céllal, hogy a saját pártját bejuttassa a parlamentbe. De nem számolt azzal, hogy más kis pártok vagy a pártjával vagy a személyével nem akarnak közösködni.
Boros Bánk megjegyezte: Gyurcsány Ferenc politikai közhelyeket puffogtatott pénteki beszédében, ez messze van bármilyen pártprogramtól. Ráadásul megint elkezdett ígérgetni, és nem is nagyon várhatunk tőle mást.