Belföld
Koncepció nélkül a teljes ellenzék
Hétértékelő. Kudarc a Jobbiknak a „valódi nemzeti konzultáció” eredménye
A baloldalon folytatódik a helyezkedés, minden formáció próbál minél jobb pozíciókat felvenni, de továbbra is csak egymás rovására. Gyurcsány Ferenc vezető szerepre tör, ahogy eddig is, szeretne megkerülhetetlennek látszani, miközben a többiek megpróbálják kisebbíteni a szerepét. Erről szólt ez a hét is az ellenzéki térfélen – magyarázta lapunknak Kiszelly Zoltán politológus. Utalt arra is, hogy a DK elnöke még Majtényi Lászlót is kompromittálta, mondván, itt nincsenek civilek, ő csak a háta mögött szervezkedők államfőjelöltje. Vagyis az alapvető kérdések máig nincsenek tisztázva, a célok pedig olykor ellentétesek, eközben próbál a szocialista Botka László csapatot építeni maga mögé. Erre a DK azt mondja, előbb legyen csapat, utána jelölt.
Előválasztás vagy koordinált indulás: még mindig eldöntetlen dilemma a baloldalon, nem tudnak megegyezni, ezt a zuglói időközi választás előtti össze nem fogás is mutatja. Dopeman, vagyis Pityinger László próbálkozása a józsefvárosi önkormányzati képviselői voksoláson egy „megújulási kísérlet”, az aspiráns leteszi a névjegyét, hátha később tud vele kezdeni valamit – jegyezte meg a szakértő.
A 4-es metró továbbgyűrűző botránya kapcsán Kiszelly azt mondta, ez az ügy is tompítja, illetve hitelteleníti az ellenzéki üzenetet, amely a kormányt illető korrupciós vádakról szól. A fekete ruhás nővér, Sándor Mária öngyilkossági kísérlete, magára maradása, illetve távozása a közéletből pedig arra világít rá, mennyire nem veszik komolyan az egészségügyet a baloldalon – ahogyan arra az oktatás esetében már Pukli távozásával egyértelművé vált. Vagyis egyik területen sem tud az ellenzék komoly, hatásos üzenetet megfogalmazni.
Kudarcként jellemezte az elemző a jobbikos „valódi nemzeti konzultáció” múlt héten bejelentett eredményét, a legfeljebb hatszázalékos visszaküldési arányt. Kevesen válaszoltak, nem csoda, hogy évértékelőjében Vona Gábor pártelnök sem tért ki erre a témára. A régi szimpatizánsok az új irányvonal miatt fogyatkoznak, az esetleges újak pedig még nem jönnek, a Jobbik két szék közül a pad alá eshet.
Az ellenzéki térfelet összességében az innováció hiánya jellemzi – állapította meg Kiszelly.
Orbán Viktor évértékelője kapcsán megerősítette, a miniszterelnök által megjelölt öt fontosabb kihívást „az élet írja”, a kormány a nemzeti érdekek mentén készül konfliktusok vállalására, miközben összességében kitart az Európai Unió mellett. Ahol kell, védekezünk. Ez szerinte nem újdonság, ám Orbán most kvázi rendszerbe foglalta az ország előtt álló ütközeteket. Kiszelly ennek kapcsán kitért a migrációs helyzetre, a hamarosan esedékes EU-bírósági kvótadöntésre, a külföldiek politikai befolyásolási kísérletei elleni védekezésre, amelyet izraeli és amerikai mintára tervez bevezetni a kormány. Hangsúlyozta, Európán belül sem vagyunk egyedül a küzdelemben, vannak alkalmi szövetségeseink ezekben a konfliktusokban. Megemlítette az európai ügyészség tervét, amely éppen a múlt héten hiúsult meg.
A német viszonyokról szólva elmondta, a balos Martin Schulz felerősítette a szocdemeket, esélyes kihívója lett Angela Merkel kancellárnak az idei választáson, azzal a kampánnyal, amely szerint megadóztatná a gazdagokat. Nekünk mindenesetre rosszabb lenne Schulz győzelme, jegyezte meg Kiszelly, aki – utalva a nagy elődre – úgy fogalmazott, azért Merkel még „nyomokban Kohlt tartalmaz”.
Előválasztás vagy koordinált indulás: még mindig eldöntetlen dilemma a baloldalon, nem tudnak megegyezni, ezt a zuglói időközi választás előtti össze nem fogás is mutatja. Dopeman, vagyis Pityinger László próbálkozása a józsefvárosi önkormányzati képviselői voksoláson egy „megújulási kísérlet”, az aspiráns leteszi a névjegyét, hátha később tud vele kezdeni valamit – jegyezte meg a szakértő.
A 4-es metró továbbgyűrűző botránya kapcsán Kiszelly azt mondta, ez az ügy is tompítja, illetve hitelteleníti az ellenzéki üzenetet, amely a kormányt illető korrupciós vádakról szól. A fekete ruhás nővér, Sándor Mária öngyilkossági kísérlete, magára maradása, illetve távozása a közéletből pedig arra világít rá, mennyire nem veszik komolyan az egészségügyet a baloldalon – ahogyan arra az oktatás esetében már Pukli távozásával egyértelművé vált. Vagyis egyik területen sem tud az ellenzék komoly, hatásos üzenetet megfogalmazni.
Kudarcként jellemezte az elemző a jobbikos „valódi nemzeti konzultáció” múlt héten bejelentett eredményét, a legfeljebb hatszázalékos visszaküldési arányt. Kevesen válaszoltak, nem csoda, hogy évértékelőjében Vona Gábor pártelnök sem tért ki erre a témára. A régi szimpatizánsok az új irányvonal miatt fogyatkoznak, az esetleges újak pedig még nem jönnek, a Jobbik két szék közül a pad alá eshet.
Az ellenzéki térfelet összességében az innováció hiánya jellemzi – állapította meg Kiszelly.
Orbán Viktor évértékelője kapcsán megerősítette, a miniszterelnök által megjelölt öt fontosabb kihívást „az élet írja”, a kormány a nemzeti érdekek mentén készül konfliktusok vállalására, miközben összességében kitart az Európai Unió mellett. Ahol kell, védekezünk. Ez szerinte nem újdonság, ám Orbán most kvázi rendszerbe foglalta az ország előtt álló ütközeteket. Kiszelly ennek kapcsán kitért a migrációs helyzetre, a hamarosan esedékes EU-bírósági kvótadöntésre, a külföldiek politikai befolyásolási kísérletei elleni védekezésre, amelyet izraeli és amerikai mintára tervez bevezetni a kormány. Hangsúlyozta, Európán belül sem vagyunk egyedül a küzdelemben, vannak alkalmi szövetségeseink ezekben a konfliktusokban. Megemlítette az európai ügyészség tervét, amely éppen a múlt héten hiúsult meg.
A német viszonyokról szólva elmondta, a balos Martin Schulz felerősítette a szocdemeket, esélyes kihívója lett Angela Merkel kancellárnak az idei választáson, azzal a kampánnyal, amely szerint megadóztatná a gazdagokat. Nekünk mindenesetre rosszabb lenne Schulz győzelme, jegyezte meg Kiszelly, aki – utalva a nagy elődre – úgy fogalmazott, azért Merkel még „nyomokban Kohlt tartalmaz”.