Komoly következményekkel járhat az igazságszolgáltatás képviselőinek inzultálása

Szeptember 12-én folytatódik a Szegedi Törvényszéken annak a férfinak a büntetőpere, aki még 2016 márciusában gépkarabéllyal ment be a kiskunhalasi bíróságra azzal a szándékkal, hogy ott megölje a vezető ügyészt – tudta meg lapunk. A férfit többek között emberölés bűntettének kísérletével, emberölés előkészületével, lőfegyverrel és lőszerrel való visszaéléssel vádolják.

Bár a fegyveres támadás egyedi esetnek számít, az igazságszolgáltatás képviselőit rendszeresen érik – elsősorban szóbeli – inzultusok, fenyegetések. Ez akár komoly következményekkel is járhat, ahogy például annak a hatvanhét és huszonkét éves nőnek az esetében, akik még 2016 novemberében a Szegedi Járásbíróságon rokonaik ítélethirdetésénél az eljáró bírót és alügyészt hangosan szidalmazva zavarták meg a tárgyalást. Az ügyészség múlt héten emelt vádat ellenük csoportosan elkövetett hatósági eljárás megzavarásának bűntette miatt.

Egy hasonló példát említett lapunknak Póta Péter, a Fővárosi Törvényszék szóvivője: egy csoportos rablás egyik fogva lévő vádlottja azt kérte a tárgyalás szünetében az őt kísérő őrtől, hogy a folyosón beszélhessen a rokonaival. A börtönőr ehhez nem járult hozzá, mire a vádlott az összebilincselt kezével állon vágta. Emiatt a vádlott hivatalos személy elleni erőszak bűntette miatt is bíróság elé került.

Póta Péter elmondta, ha valaki megzavarja a tárgyalást, azt először rendre utasítják, de ha ez nem vezet eredményre, akkor kiutasíthatják a tárgyalóteremből. Ez vonatkozik a hallgatóságra is. Amennyiben ennek nem tesz eleget, akkor a bíróság biztonsági szolgálata vezeti ki a teremből.

A Fővárosi Törvényszéken kamerák vannak a tárgyalótermekben, amelyek akár bizonyítékként is felhasználhatók ilyen esetekben, különösen akkor, ha a rendzavarás olyan mérvű, amely miatt büntető vagy fegyelmi eljárás is indul.

A rendzavarók rendbírsággal is sújthatók, amelynek mértéke ezertől kétszázezer forintig terjedhet, de különösen súlyos vagy ismételt esetben akár a félmillió forintot is elérheti. Ha valaki nem fizeti be a bírságot azt át kell változtatni elzárásra, amely legfeljebb száz nap lehet.

A szóvivő ugyanakkor megemlítette: volt példa arra is, hogy ügyész vagy ügyvéd zavarta meg a tárgyalás rendjét. Ügyészt a jogszabály szerint csak rendre lehet utasítani, de nem lehet rendbírsággal sújtani, ügyvédet azonban igen.

Bár sem az ügyészt, sem a védőt nem lehet a tárgyalásról kiutasítani vagy kivezettetni, azonban mindkét esetben lehetővé teszi a jogszabály, hogy ha a rendzavarás miatt a tárgyalás nem folytatható, akkor a bíróság intézkedik más ügyész kijelölése vagy védő kirendelése iránt.