Belföld
Ködösítés Brüsszelben
Hétértékelő. Nem megszüntetni, hanem leleplezni kell a politikai propagandát folytató, magukat civilként feltüntető, migrációpárti szervezeteket – mondta Kiszelly a Stop Sorosról
Sorsdöntő pillanathoz érkeztünk, a betelepítési kvótával kapcsolatos küzdelem egyik fontos momentumához, hiszen az elképzelés támogatói a júniusi uniós csúcson ismét nekiveselkednek az elfogadtatásának. Ezért is különösen fontos, hogy a politikai propagandát folytató, magukat civilként feltüntető, migrációpárti szervezeteket a helyükre tegye a kormány. Nem megszüntetni, hanem leleplezni kell őket – nyilatkozta lapunknak a múlt héten a parlament elé került Stop Soros törvénycsomagról Kiszelly Zoltán politológus. Mint fogalmazott, ármányterven dolgoznak Brüsszelben. Most azt mondják, önkéntes lenne a bevándorlók befogadása, ám ez nem igaz, hiszen ha vészhelyzet van, úgy azonnal kötelezővé válna. Kiszelly szerint ködösítés és altatás zajlik. Ismeretes, a bolgár uniós elnökség legutóbbi javaslata kapcsán Szijjártó Péter külügyminiszter azt mondta, a kormány számára elfogadhatatlan tervezet azt üzeni a migránsoknak, „ha elég sokan jöttök, el lesztek osztva, úgyhogy gyertek elég sokan”.
Kiszelly kitért arra is, bár egyesek a Fidesz Európai Néppártból való kizárásáról ábrándoznak, erre aligha kerül sor, hiszen gyűjtőpártról van szó, amelyben több hang van. A CDU például bevándorláspárti, de a költségvetési fegyelem és a biztonság kérdésében teljes az egyetértés a Fidesszel – magyarázta, megjegyezve, Merkel pártja amúgy leszálló ágban van, míg a Fidesz éppen fordítva.
Az új olasz kormány kapcsán úgy fogalmazott, a lázadás folytatódik. Például a globalizmus ellen, de az olaszok azt is megelégelték, hogy átjáróházat csinálnak hazájukból álcivil szervezetek. Utalt arra, tavaly ötödére csökkent a migráció a szigorúbb törvénykezés, illetve az NGO-k korlátozása révén. Olyanokra szavazott a társadalom, akik visszaszorítanák a migrációt, a magyar kormányhoz hasonlóan azt nem gondolják valamiféle pozitív folyamatnak, s ez komoly változást jelez. Ebben partnerek leszünk, az alapvető kérdésekben megtaláljuk majd a közös hangot. Ráadásul az euró kérdése is napirendre kerül, ami talán még nagyobb konfliktust jelent. A déliek nem bírják a közös fizetőeszközt, így az eurózóna jövője sem olyan egyértelmű, ami ugyancsak minket erősít. Az uniós források tervezett elosztásáról, illetve a déli államok javára történő átcsoportosítás ötletéről szólva Kiszelly azt mondta, az észtek és a litvánok mintha azt kapnák jutalmul, amit mi büntetésként. Ebből is látszik, a jogállamiság és az európai értékek lózungok Brüsszel részéről.
George Soros múlt heti írása Kiszelly szerint az újabb Soros-tervet jelenti, ami már a sokadik, és nem is az utolsó. A szerző továbbra is a beáramlást támogatja, betelepítést szeretne, most kifejezetten Afrikából, ehhez évi harmincmilliárd euró hitelt vetetne fel az EU-val. Amit eddig mondott, mindig visszaköszönt a brüsszeli javaslatokból – mutatott rá az elemző, aki szerint ettől függetlenül a milliárdos ötletei csak egy szűk elitnek tetszenek, a kölcsön pedig mindig a bankárok, illetve a spekulánsok kedvence.
Kitért arra is, nagy lépés volt Szijjártó múlt heti találkozója Michael Pompeo amerikai külügyminiszterrel, s az esemény azt üzeni, vége a demokráciaexportnak, a Hillary Clinton-féle diplomáciának. Több az, ami összeköt, és nincsenek áthidalhatatlan különbségek.
Kiszelly úgy véli, folytatódnak a hazai ellenzék belső konfliktusai, az LMP-ben és a Jobbikban továbbra is irányvita zajlik. Toroczkai László most erőt gyűjt, egyelőre a Jobbikon belül, ám kétséges, hogy sokan fogják-e követni. A vezetés mindenesetre Dúró Dóra frakcióból való kizárásával példát statuált. A baloldalon eközben jól halad Gyurcsány Ferenc koncepciója a közös „demokratapártról” – folytatta az elemző –, a többiek mennek össze, vagy akár meg is szűnnek, mint az Együtt, s mindez a bukott kormányfőt erősíti. Az ősszel azonban az ellenzékváltó hangulat jegyében folytatódhatnak a tüntetések, megpróbálják majd kialakítani az új Millát, kibillentve a régi pártokat.
Kiszelly kitért arra is, bár egyesek a Fidesz Európai Néppártból való kizárásáról ábrándoznak, erre aligha kerül sor, hiszen gyűjtőpártról van szó, amelyben több hang van. A CDU például bevándorláspárti, de a költségvetési fegyelem és a biztonság kérdésében teljes az egyetértés a Fidesszel – magyarázta, megjegyezve, Merkel pártja amúgy leszálló ágban van, míg a Fidesz éppen fordítva.
Az új olasz kormány kapcsán úgy fogalmazott, a lázadás folytatódik. Például a globalizmus ellen, de az olaszok azt is megelégelték, hogy átjáróházat csinálnak hazájukból álcivil szervezetek. Utalt arra, tavaly ötödére csökkent a migráció a szigorúbb törvénykezés, illetve az NGO-k korlátozása révén. Olyanokra szavazott a társadalom, akik visszaszorítanák a migrációt, a magyar kormányhoz hasonlóan azt nem gondolják valamiféle pozitív folyamatnak, s ez komoly változást jelez. Ebben partnerek leszünk, az alapvető kérdésekben megtaláljuk majd a közös hangot. Ráadásul az euró kérdése is napirendre kerül, ami talán még nagyobb konfliktust jelent. A déliek nem bírják a közös fizetőeszközt, így az eurózóna jövője sem olyan egyértelmű, ami ugyancsak minket erősít. Az uniós források tervezett elosztásáról, illetve a déli államok javára történő átcsoportosítás ötletéről szólva Kiszelly azt mondta, az észtek és a litvánok mintha azt kapnák jutalmul, amit mi büntetésként. Ebből is látszik, a jogállamiság és az európai értékek lózungok Brüsszel részéről.
George Soros múlt heti írása Kiszelly szerint az újabb Soros-tervet jelenti, ami már a sokadik, és nem is az utolsó. A szerző továbbra is a beáramlást támogatja, betelepítést szeretne, most kifejezetten Afrikából, ehhez évi harmincmilliárd euró hitelt vetetne fel az EU-val. Amit eddig mondott, mindig visszaköszönt a brüsszeli javaslatokból – mutatott rá az elemző, aki szerint ettől függetlenül a milliárdos ötletei csak egy szűk elitnek tetszenek, a kölcsön pedig mindig a bankárok, illetve a spekulánsok kedvence.
Kitért arra is, nagy lépés volt Szijjártó múlt heti találkozója Michael Pompeo amerikai külügyminiszterrel, s az esemény azt üzeni, vége a demokráciaexportnak, a Hillary Clinton-féle diplomáciának. Több az, ami összeköt, és nincsenek áthidalhatatlan különbségek.
Kiszelly úgy véli, folytatódnak a hazai ellenzék belső konfliktusai, az LMP-ben és a Jobbikban továbbra is irányvita zajlik. Toroczkai László most erőt gyűjt, egyelőre a Jobbikon belül, ám kétséges, hogy sokan fogják-e követni. A vezetés mindenesetre Dúró Dóra frakcióból való kizárásával példát statuált. A baloldalon eközben jól halad Gyurcsány Ferenc koncepciója a közös „demokratapártról” – folytatta az elemző –, a többiek mennek össze, vagy akár meg is szűnnek, mint az Együtt, s mindez a bukott kormányfőt erősíti. Az ősszel azonban az ellenzékváltó hangulat jegyében folytatódhatnak a tüntetések, megpróbálják majd kialakítani az új Millát, kibillentve a régi pártokat.