Kiváló eredmények a szövegértési és olvasási teszten

A PIRLS-felmérésen a magyar tanulók hagyományosan jól teljesítenek, a 2016-os vizsgálaton azonban minden korábbinál kiemelkedőbb eredményt nyújtottak: 554 pontot értek el, ami tizenöt pontos javulás a 2011-es eredményhez képest. Balázs Ildikó, az Oktatási Hivatal (OH) főosztályvezetője a tegnapi sajtótájékoztatón elmondta, a PIRLS-mérést 2001 óta szervezik meg, a negyedik évfolyamos tanulók szövegértési és olvasási képességeit vizsgálja. Itthon 149 iskolából több mint négyezer-hatszáz diákot vontak be.

Magyarországnál nyolc ország tanulói értek el jobb eredményt, tízen pedig hozzánk hasonlóan szerepeltek. A magyarok minden eddigi vizsgálatban az úgynevezett élményszerző szövegek esetében teljesítettek jobban, ugyanakkor a tavalyi vizsgálatban az információszerző szövegeknél is javultak a mutatók. A lányok ezúttal is jobban teljesítettek a fiúknál, ők tizenhárom ponttal szereztek többet. Emellett a gyerekek átlagteljesítménye a fővárosi, városi, megyeszékhelyi iskolákban jobb volt, mint a községi intézményekben.
A felmérés kitért arra is, hogy a családi háttér és az otthoni tanulást segítő eszközök – mint a gyerekkönyvek vagy a saját szoba megléte – jelentős mértékben befolyásolják a magyar diákok eredményeit. Balázs Ildikó utóbbi kapcsán megjegyezte, jelentősen javult az eszközökkel való ellátottság. Kiderült azonban, hogy a magyar tanulók az átlagnál kevésbé szeretnek olvasni, viszont a nemzetközi átlagnál jobban leköti és aktivizálja őket az órai munka. A felmérés rámutatott arra, hogy a magyar olvasástanítók pedagóguspályán eltöltött ideje átlagosan huszonnégy év, ami jóval több, mint a nemzetközi átlag.

Palkovics László az eredményeket értékelve kiemelte: a PIRLS-ben vizsgált képesség kevéssé függ a tanterv tartalmától, sokkal inkább a pedagógusok módszertani ismeretétől, gyakorlatától és az iskolai környezet alakulásától. Az oktatási államtitkár utóbbi kapcsán a kiszámíthatóságot emelte ki, és emlékeztetett az utóbbi évek intézkedéseire, így többek között az iskolák állami fenntartásba vételére,
a pedagóguséletpálya-modell bevezetésére és a kötelező óvodába járásra.

Palkovics László a Magyar Hírlapnak annak kapcsán, hogy a közelmúltban nyilvánosságra kerültek a 2015-ös PISA-teszten elért, a gyerekek együttműködésére és problémamegoldó képességére vonatkozó eredmények, azt mondta: a magyar társadalom lényegesen individuálisabb, mint egy ázsiai, ahol a csoportban működés feltétel, és ez a kultúrában benne van. Hozzátette: valószínűleg a frontális oktatás nem a legjobb megoldás, ezért azt át kell gondolni.

---

Időtálló alaptantervet akarnak készíteni

Tanulni kell megtanítani a gyermekeket, mert nem tudni, hogy aki most kezdi az iskolát, milyen világban kezd majd dolgozni a diplomája megszerzése után – mondta a Nemzeti Alaptanterv (Nat) megújításáért felelős miniszteri biztos tegnap az Országgyűlés kulturális bizottsága előtt az MTI tudósítása szerint. Csépe Valéria kijelentette, az oktatás mindig rohan a társadalom és a gazdaság kihívásai után, ezért az alapkészségek megerősítésére, a kompetenciák meghatározására van szükség. Az új Nat bevezetésének céldátuma 2019. szeptember 1-je, a feladat az, hogy egy tudományosan megalapozott, koherens javaslatrendszert dolgozzanak ki – közölte a miniszteri biztos, hozzátéve: a cél egy időtálló alaptanterv, a korábbiak ugyanis alig értek meg többet öt évnél. (KCS)