Belföld
Kiterjesztik a pedagógusi béremelést
Balog Zoltán: Cél, hogy a születés pillanatától minden rászoruló gyermek ugyanolyan eséllyel kapjon magas színvonalú kezelést
Megújítja és egységesíti a kormány a kora gyermekkori fejlesztéshez kapcsolódó ellátásokat annak érdekében, hogy a sajátos nevelést igénylő gyermekek minél előbb megkapják a számukra megfelelő segítséget – jelentette be tegnap Balog Zoltán a témában szervezett konferencián. Az emberi erőforrások minisztere szerint a cél az, hogy a családügyi, köznevelési, egészségügyi és szociális ágazatok együttműködésével olyan ellátási rendszert alakítsanak ki, amely függetlenül attól, hogy az ország bármely pontján egy gyermek hátrányos helyzetű vagy tehetősebb családba született, ugyanolyan esélyekkel kapja meg az egységesen magas színvonalú kezelést.
Ennek részeként a kormány 2016-tól kiterjeszti a pedagógus-életpályamodellt kilencszáz felsőfokú végzettséggel rendelkező bölcsődei kisgyermeknevelőre, valamint örökbefogadási tanácsadókra. Az intézkedés összetett: a hároméves kortól kötelező óvodáztatással, a közétkeztetés ingyenessé tételével és a bölcsődei, óvodai férőhelyek bővítésével már megalapozták a terület megújítását. Emellett a jövőben összehangolják a problémák felismerésében és kezelésében érintett szakemberek – például védőnők, gyermekvédelmi dolgozók, nevelési tanácsadók – közötti kommunikációt és együttműködést, s így mire a gyermek eljut az iskolás korig, nagy eséllyel csak „egy érdekes emlék” marad számára, hogy a születése után terápiában kellett részt vennie.
Balog Zoltán kifejtette, éves szinten hatezer, speciális nevelést igénylő gyermek kezdi meg az iskolát, s ilyenkor már sokkal nagyobb kihívás kezelni a problémáikat, de jóval kisebb a teljes gyógyulás esélye is. Ugyanakkor – folytatta – ha ezeket a rendellenességeket időben felfedezik és megfelelően kezelik, akkor az érintetteknek legalább az egyharmada teljesen tünetmentessé válik, legkésőbb öt-hat éves korára. A tárcavezető szerint rengeteg kiváló terápiás lehetőség áll rendelkezésre Magyarországon, amely a gyógyulást segíti, ám ezekről nem kapnak elég információt a szülők, nem ismerik a lehetőségeiket.
Balog Zoltán elmondta azt is, hogy a programra kétmilliárd forintot fordítanak, a folyamatok összehangolását pedig Novák Katalin végzi majd. A konferencián a család- és ifjúságügyért felelős államtitkár is részt vett, a pedagógus-életpálya kiterjesztése mellett az egyik legnagyobb feladatnak az „átlátható gyermekutak” kialakítását nevezte. Erre meglátása szerint azért van nagy szükség, hogy a szülők a probléma észlelésének pillanatától tisztában legyenek azzal, kihez kell fordulniuk, innentől kezdve pedig a gyermeket a szakemberek között „kézről kézre adva” eljussanak a megoldásig.
Mindebben fontos szerepe van a köznevelésnek is, az úgynevezett pedagógusi szakszolgálat ugyanis az érintettek ellátását fogja majd kísérni, s szintén a mostani program részeként kétszáz új kollégával is erősödik a terület. A bizottságokat a terápiákhoz értő szakemberekkel, például konduktorokkal egészítik ki, ennek megszervezésére pedig félmilliárd forintot szán a kormány. Novák Katalin rámutatott, a tizennyolc év alatti, sajátos nevelési igényű gyermekek száma eléri a százezret, ami egyébként azt is jelenti, hogy „egyre jobbak vagyunk a problémák felismerésében”. Ennek ellenére – fűzte hozzá – vannak olyan beavatkozási pontok, amelyekben még előrébb kell lépnünk.
A konferencián Zombor Gábor egészségügyi államtitkár is felszólalt, s úgy vélekedett, a korai fejlesztés rendszerében az elsődleges feladat az egészségügyé, hogy a várandósság alatt és a születésen át szakszerűen kísérjék a szülők útját. Kijelentette, teljes mértékben támogatja a törekvést, a gyermekkori intervencióval kapcsolatban pedig a most készülő, új alapellátási törvényben is lesznek rendelkezések.
„Elismerés, régóta áhított lökés a bölcsődei ágazatnak ez a bejelentés”
2 perces interjú: Acsayné Végvári Katalin a Magyar Bölcsődék Egyesülete elnöke
– Mit jelent önöknek a kiterjesztett pedagógus-életpálya?
– Régóta áhított lökés ez a szakmának. Az első lépést néhány évvel ezelőtt tettük meg, amikor bevezették a kisgyermek-nevelői képzést. Bölcsődében dolgozó kollégáimnak azonban hiába volt felsőfokú képesítésük, mostanáig nem kaptak diplomás bért. A második lépés a mostani, a szakma bekerülhet a pedagógusi körbe, és végre megkapjuk a diplomáspedagógus-bért. Magyarországon tizenegy főiskolán és egyetemen folyik kisgyermeknevelő képzés. Az akkreditációnál távlati tervként fogalmaztuk meg, hogy a területen mindenkinek vagy majdnem mindenkinek legyen felsőfokú képesítése.
– Milyen hatással lesz ez a változás az ágazatra?
– Az, hogy a pedagógus-életpályamodellt ránk is kiterjesztik, elismerést is jelent. Jövő év januárjától diplomáspedagógus-bér illeti meg a magas képzettségű munkatársakat, elismerik a diplománkat. Mindez sokakat arra ösztönöz majd, hogy maguk is végezzék el az egyetemet vagy a főiskolát. A több kvalifikált szakember pedig lendületet ad a szakmának, hiszen minél magasabb képesítéssel dolgoznak, annál magasabb színvonalon tudják ellátni a feladatukat. Persze a részleteket még ki kell dolgozni, többek között át kell gondolnunk, hogy miként tudjuk támogatni kollégáinkat a továbbtanulásban. Hiszen nem csupán szervezés kérdése, hogy járhasson valaki az egyetemre, komoly anyagi vonzata is van. Ezért érdemes lenne megfontolni támogatott alapszak indítását is.
– Merre tart amúgy a szakma?
– Rendkívül előremutató ez a mostani bejelentés, de sok küzdelem árán már az elmúlt években is rendkívül sokat fejlődtünk. Természetesen tettünk is ezért, előbb autodidakta módon, de a továbblépéshez mindenképp kellett az állam támogatása. A bölcsőde az első nevelési intézmény, amelybe a kisgyermek bekerül, itt nagyon hamar kiderül, hogy a gyermeket csak a szülővel karöltve lehet nevelni. Folyamatos kapcsolatban, mondhatni, testközelben vagyunk a családokkal, hiszen először engedik el a kicsit, ezért kétségeik, feszültségük, bűntudatuk mind-mind lecsapódik nálunk. Ilyen-olyan gondjaik a bölcsődékbe is begyűrűznek, így a családdal és a kisgyermekkel komplexen kell foglalkozni. Meg kell tanulni ezzel együtt azt is, miként kommunikáljunk jól a felnőttekkel. Innovatív szakma a miénk.
GJJ
A nagycsalád is segíti az integrációt
Fordulóponthoz érkezett a sajátos nevelési igényű gyermekek ellátása – jelentette ki Székely Hajnalka, a Nagycsaládosok Országos Egyesületének (NOE) elnöke a konferencián. Kifejtette, a kormány komoly feladatot vállalt a terület megújításával, hiszen nehéz egyenlő hozzáférést nyújtani a különböző környezetben és anyagi viszonyok között élő családoknak. A NOE elnöke rámutatott, egy 2013-as felmérés szerint a nagycsaládosok négy százaléka nevel valamilyen fogyatékossággal élő gyermeket, ami azt is jelenti, hogy a korai fejlesztésnek köszönhetően többen már gyógyultan kezdik meg az iskolát. Székely Hajnalka szerint egyáltalán nem mindegy, hogy a sajátos nevelési igényű gyermek hány testvér között nő fel – úgy véli, a nagycsaládoknál az integráció már a közösségbe kerülés előtt elkezdődik, s ez mindenképpen előny. Ezen túl az idősebb testvérek jelenléte már önmagában fejlesztőleg hat – folytatta a szakember –, a szülők pedig a harmadik, negyedik gyermek születésekor több tapasztalattal rendelkeznek, így általában korábban felismerik, ha az újszülöttel valami baj van, és szaksegítségre szorul. A NOE elnöke úgy látja, egységes igény, hogy mindenhol magas színvonalú ellátást kapjanak az érintett gyermekek, a „most ismertetett program alapján pedig ebbe az irányba haladunk”.