Belföld
Kiszelly: Ragadós a magyar példa
Hétértékelő. Az euróval és a migrációval kapcsolatos orbáni álláspont átvétele hozott választási győzelmet Csehországban és Ausztriában is
A baloldal ugyanott tart, Szanyi Tibor a rá jellemző „jó stílusérzékkel” csapott bele a lecsóba az ötvenhatos forradalommal kapcsolatos botrányos bejegyzésével, lassan, de folyamatosan írja ki magát a következő Európai Parlamentből, míg Nyakó István szóvivő rapid eltávolítása egyfajta figyelmeztetés volt – utalt az MSZP közelmúltbeli fordulataira Kiszelly Zoltán politológus.
Az elemző lapunknak nyilatkozva kifejtette, Molnár Gyula elnök utóbbi lépésével egyértelművé kívánta tenni, hogy „nincs kibeszélés”. Eközben a Demokratikus Koalíció tovább dolgozik a szocialisták „ledarálásán”, a múlt héten Gyurcsány Ferenc adott kosarat nekik, mondván, se közös listát, se közös miniszterelnök-jelöltet nem akar. Folytatódik az MSZP leszalámizása – fogalmazott a szakértő, aki szerint a bukott kormányfő az egységes baloldal vezetője akar lenni, jelenleg ezen dolgozik.
Kiszelly szerint ugyanakkor a balos ellenzéki térfélről összességében elmondható: mindenki önállóan készül, miközben meg akar egyezni. Szakpolitikáról, programról továbbra sem beszélnek, csupán arról, hogy kormányváltást akarnak, ám az eszközük ehhez nincs meg. Ráadásul csak egymás rovására tudnak erősödni a különböző pártok – erősítette meg.
A Jobbikkal kapcsolatban elmondta, Vona Gáborék azért nem lehetnek hitelesek, mivel egyre közelebb vannak Simicska Lajoshoz. Vagyis a korábbi recept, a „Fidesz mínusz korrupció” szlogen már nem érvényes a Jobbiknál, legalábbis nem működik, mondhatni, „elveszítették a politikai szüzességüket, amikor kirakták magukra az árcédulát” - fogalmazott az elemző. Közben a migránskérdésben is szembemennek a táborukkal, úgymond, nem lehet számítani rájuk a Soros-tervvel szemben.
Ami a nemzetközi folyamatokat illeti: a szakértő szerint elmondható, hogy ragadós a magyar példa. Például az osztrák választáson Sebastian Kurz számára győzelmet hozott, hogy – korrigálva korábbi álláspontját – nulla bevándorló beengedését jelölte meg célként, míg a cseh voksoláson az derült ki, hogy a csehek sem kérnek az euróból. A nyertes Babis ugyanis éppen ezzel kampányolt. Vagyis se Soros-terv, se eurózóna – foglalta össze. Az elemző emellett megjegyezte, Nyugaton rosszabbul élnek, mint négy éve, ez is hatással van az ottani közhangulatra.
A Soros-terv létét bizonyítja ugyanakkor az is – folytatta Kiszelly Zoltán –, hogy csak a német választási eredmény ismeretében merült fel Brüsszelben a dublini menekültügyi szabályozás felülvizsgálatának terve, amely folyamatos elosztási mechanizmust, kvázi állandósított kvótarendszert vetítene előre a jövőben az unió tagállamaiban. Lassítja azonban a folyamatokat, illetve a Macron-féle reformtervek megvalósítását, hogy eközben csak döcögősen haladnak Berlinben az úgynevezett Jamaica-tárgyalások, azaz a koalíciós egyezkedés.
Legutóbb a klímaügy kapcsán alakult ki nézeteltérés a potenciális szövetségesek között, mutatott rá Kiszelly Zoltán.
Az elemző lapunknak nyilatkozva kifejtette, Molnár Gyula elnök utóbbi lépésével egyértelművé kívánta tenni, hogy „nincs kibeszélés”. Eközben a Demokratikus Koalíció tovább dolgozik a szocialisták „ledarálásán”, a múlt héten Gyurcsány Ferenc adott kosarat nekik, mondván, se közös listát, se közös miniszterelnök-jelöltet nem akar. Folytatódik az MSZP leszalámizása – fogalmazott a szakértő, aki szerint a bukott kormányfő az egységes baloldal vezetője akar lenni, jelenleg ezen dolgozik.
Kiszelly szerint ugyanakkor a balos ellenzéki térfélről összességében elmondható: mindenki önállóan készül, miközben meg akar egyezni. Szakpolitikáról, programról továbbra sem beszélnek, csupán arról, hogy kormányváltást akarnak, ám az eszközük ehhez nincs meg. Ráadásul csak egymás rovására tudnak erősödni a különböző pártok – erősítette meg.
A Jobbikkal kapcsolatban elmondta, Vona Gáborék azért nem lehetnek hitelesek, mivel egyre közelebb vannak Simicska Lajoshoz. Vagyis a korábbi recept, a „Fidesz mínusz korrupció” szlogen már nem érvényes a Jobbiknál, legalábbis nem működik, mondhatni, „elveszítették a politikai szüzességüket, amikor kirakták magukra az árcédulát” - fogalmazott az elemző. Közben a migránskérdésben is szembemennek a táborukkal, úgymond, nem lehet számítani rájuk a Soros-tervvel szemben.
Ami a nemzetközi folyamatokat illeti: a szakértő szerint elmondható, hogy ragadós a magyar példa. Például az osztrák választáson Sebastian Kurz számára győzelmet hozott, hogy – korrigálva korábbi álláspontját – nulla bevándorló beengedését jelölte meg célként, míg a cseh voksoláson az derült ki, hogy a csehek sem kérnek az euróból. A nyertes Babis ugyanis éppen ezzel kampányolt. Vagyis se Soros-terv, se eurózóna – foglalta össze. Az elemző emellett megjegyezte, Nyugaton rosszabbul élnek, mint négy éve, ez is hatással van az ottani közhangulatra.
A Soros-terv létét bizonyítja ugyanakkor az is – folytatta Kiszelly Zoltán –, hogy csak a német választási eredmény ismeretében merült fel Brüsszelben a dublini menekültügyi szabályozás felülvizsgálatának terve, amely folyamatos elosztási mechanizmust, kvázi állandósított kvótarendszert vetítene előre a jövőben az unió tagállamaiban. Lassítja azonban a folyamatokat, illetve a Macron-féle reformtervek megvalósítását, hogy eközben csak döcögősen haladnak Berlinben az úgynevezett Jamaica-tárgyalások, azaz a koalíciós egyezkedés.
Legutóbb a klímaügy kapcsán alakult ki nézeteltérés a potenciális szövetségesek között, mutatott rá Kiszelly Zoltán.