Kiskorúak a migrációs hullámban

– A hónap elején jelent meg a sajtóban a hír, hogy verekedés tört kia fóti gyermekotthon lakói között. Lehet már tudni valamit arról, hogy mi váltotta ezt ki?

– A konfliktus a már régebb óta bent lakók és az újonnan érkezők között alakult ki. A helyzet verekedésig fajult, ez nyilvánvalóan megrettentette az intézetben lakókat és dolgozókat is. A hajnali órákban mentőt és rendőröket is hívtak, a sérülteket kórházba vitték és ellátták őket. Mivel már korábban is voltak feszültségek, összetűzések a más-más vallási felekezethez tartozók között, ezért a további problémákat megelőzendő már korábban külön helyeztük el őket.

– A gyermekotthonban lakók létszámának növekedésével a költségek is emelkedtek. Kaptak bármilyen támogatást ehhez az Európai Uniótól?

– Megkerestük az illetékeseket, hiszen Brüsszelnek külön migrációs alapja van. Indokolt lenne, hogy hozzájáruljanak a költségekhez, hiszen csak tavaly kilencezer kísérő nélküli, nem magyar kiskorú fordult meg Magyarországon, akiket „sajátjainkként” láttunk el. A kérés viszont hiábavaló volt, válaszként egy kétmondatos elutasító üzenetet kaptunk, amelyben jelezték, hogy egy fillért sem adnak támogatásként. Mindez azt jelzi, hiába beszélnek Brüsszelben európai szolidaritásról, amikor ténylegesen hozzá kéne járulni a humanitárius költségekhez, elutasítják azt. Összesen 3,6 milliárd forintot kértünk, és bár nem voltunk naivak, sejtettük, hogy a teljes összeget nem térítik meg, de az még minket is meglepett, hogy annak egyszázaléknyi részét sem fedezik.

– Életbe lépett az új határőrizeti rend a szerb és a horvát szakasz mentén, vagyis azokat az illegális bevándorlókat, akiket a határtól számított nyolc kilométeres távolságon belül elfognak, visszakísérik a legközelebbi tranzitzóna felé. Miért volt erre szükség?

– Folyamatos a nyomás, az embercsempészek pedig újabb és újabb módszereket vetnek be, különböző helyeken próbálják átvágni a kerítést, illetve drónokkal figyelik a határsávot. Azokat kísérik vissza a tranzitzónákhoz, akik illegálisan léptek be az ország területére és nem adtak be menekültkérelmet, tehát nem tartották be a magyar és nemzetközi jogszabályokat. A drónok ellen is folyamatosan próbálunk fellépni, és vizsgáljuk annak lehetőségét, hogyan lehet ezt a módszert megelőzni vagy kivédeni.

– Áder János köztársasági elnök október másodikára írta ki a kötelező kvótáról szóló népszavazást. Tegyük fel, az érvényes és eredményes lesz, és a többség elutasítja a menekültek kötelező szétosztásának lehetőségét. Mit várnak, milyen hatást vált majd ki egy ilyen véleménynyilvánítás Brüsszelből?

– Az elmúlt időszakban egyértelművé vált, hogy Brüsszel teljesen érzéketlenné vált a valóság iránt, elvesztette a realitásérzékét. Ugyanakkor a magyar népszavazás megnyitja a lehetőséget arra, hogy az Európai Unióban elsőként a magyarok döntsenek arról, hogy kivel akarnak együtt élni és kivel nem. A döntés a jövőről és Brüsszel bevándorláspolitikájáról szól. A jelek szerint Brüsszelben sokan tartanak attól, hogy az emberek szabadon elmondhatják a véleményüket az Európai Unió bevándorlás-politikájáról.