Kiskapuzó kamupártok

Fel akarták pumpálni a balmazújvárosi ellenzéki győzelmet, ilyen ugyanis nem nagyon volt április 8-a óta, pedig több időközit is tartottak, szinte mindig fideszes győzelemmel – értékelte az előző hétvégi voksolás kapcsán született reakciókat lapunknak nyilatkozva Kiszelly Zoltán politológus. Ismert, az említett alkalommal is független jelöltet támogattak az ellenzéki erők, pártlogóik ugyanis „toxikus brandek” lettek. Az ellenzéki közhangulat egyértelműen a pártok ellen van, őket is le akarják váltani a kormányellenes véleményformálók. Új struktúra szükségességéről beszélnek, a bukott politikusok pedig kapaszkodnak – foglalta össze az elemző.

A múlt héten bejelentette párttá alakulását a Migration Aid nevű szervezet. „Ebből is látszik, aki Soros pénzén él, rögtön az adóelkerülés útjára lép, kiskapuznak, nem az egyenes úton járnak. Destruktív, bomlasztó tevékenységet folytatnak. Bár tagadták, mindig is mondtuk, hogy valójában politizálnak. Majd most kiderül, hányan szavaznak rájuk egy olyan országban, ahol a társadalom csupán tizenöt-húsz százaléka támogatja a bevándorlást. Sok sikert a migránspártnak” – fogalmazott, megjegyezve, lehetnek követőik, elképzelhető, hogy jön a Soros-kamupártok cunamija. Azt ugyanis a Migration Aid részéről is közölték, valójában nem pártszerű működést terveznek, csupán anyagi megfontolásból léptek.

Az elemző kitért arra is, láthatóan jól építi fel magát a Mi Hazánk Mozgalom, mindig történik valami körülöttük, miközben a Jobbikkal kapcsolatban csak pénzügyi tisztázatlanságokról és kilépésekről hallani. Vagy Vona Gábor „énekli le” az elnökséget, vagy Toroczkaiék, akik egész egyszerűen „kihordják a vezetés alól a pártot”. A Jobbikkal az történik, ami korábban az MSZP-vel, például Gyurcsány Ferenc miatt. Vagyis viszik a használható részeket, miközben Sneider Tamásék nem csinálnak semmit. Megjegyezte, a választásoktól való távolmaradás egyfajta gesztus az ellenzék felé, a néppártosodás folytatása, ám ez is csak a szétesést erősíti, csökkentve az aktivisták lelkesedését.

Ismét bebizonyította az unortodox gazdaságpolitika, hogy működöképes – jelentette ki a múlt heti GDP-növekedési adatok kapcsán az elemző. Rámutatott, ez azt jelenti, ha jön is az újabb nemzetközi válság, a balliberális vezetés miatt elpocsékolt nyolc évhez képest ez a bővülés felvértezi Magyarországot. Arra ad reményt az erős GDP, hogy nem megyünk majd minuszba, a tudatos politika révén a „hét bő esztendő” után megmaradhat a mozgásterünk. Ezt tudták bemutatni 2008 környékén a lengyelek, miközben Gyurcsányéknál „minusz három százalékos visszaesésre jött rá a krízis”. Ráadásul a növekedés révén az idén ismét lehet nyugdíjprémium, ami a generációk közötti szolidaritás egyik érezhető eszköze.

A kormány nem tesz mást, mint hogy érvényt szerez az Alaptörvénynek, amely nem harminckét nemről, hanem férfiról és nőről szól – mondta a genderszakok megszüntetése kapcsán. Kiemelte, a lépéssel nem sérül a tanszabadság, a társtudományok foglalkozhatnak továbbra is a témával. A népesedési kérdések a kormánynak is fontosak, ám erre nem kell egy természetellenes ideológiát létrehozni.

Az európai helyzetről szólva a közelgő németországi, így a bajor választás jelentőségére hívta fel a figyelmet a politológus, aki szerint a CSU azért zuhant negyven százalék alá, mert Seehoferék későn csatlakoztak a tömeges bevándorlást elutasító visegrádi állásponthoz. Közben Merkel még mindig a kvótát erőlteti, noha Európában szinte már nincs is barátja, sorra fordulnak el tőle, legutóbb az olaszok.

A kancellár ráadásul immár hivatalosan is kikosarazta az uniós reformjavaslatokat elővezető Macront, azaz a franciákat, és a migránspárti balos spanyol miniszterelnökkel kezdett el barátkozni – akárcsak Brüsszel.
Kiszelly szólt Törökországról is. Ankara szakítópróbához érkezett, döntenie kell, melyik irányba tart, kit választ: Oroszországot vagy Amerikát. Erdogan országa ütközőzónában van, egyedül akart boldogulni, most kiderült, ez nem megy tovább. Ezért is alakult ki a spekulációs helyzet – mutatott rá.