Kísérleti programban a szinte reménytelen helyzetű álláskeresők

Mintegy százharmincezren lehetnek hazánkban azok, akik bár álláskeresőként regisztrálták magukat, de szociális, mentális és egészségügyi problémáik miatt régóta nem tudnak elhelyezkedni a nyílt munkaerőpiacon, és közülük sokan a közfoglalkoztatási programokba is nehezen vonhatók be – derült ki Pintér Sándor belügyminiszter írásbeli válaszából, amelyet egy MSZP-s parlamenti kérdésre adott. Az ellenzék a meghirdetése óta hevesen támadja azt a speciális közfoglalkoztatási kezdeményezést, amelyet éppen az említett csoport részére tennének elérhetővé. A szaktárca szerint ez mindenképp egy hosszú távú folyamat, ám az első lépést már megtették: háromszáz fővel, úgynevezett pilot programot hirdettek meg, amelyre összességében csaknem háromszázmillió forint jut. A projektben együttműködik a BM mellett a Nemzetgazdasági Minisztérium és az Emberi Erőforrások Minisztériuma. Ebben könnyített, hatórás munkavégzés keretében, folyamatos mentori felügyelettel biztosítják a célcsoport számára szükséges munkaerő-piaci, szociális és egészségügyi szolgáltatások igénybevételét, továbbá a napi egyszeri meleg étkezés lehetőségét is.

A pilot program újszerűsége tehát abban rejlik, hogy a mentális, szo­ciá­lis vagy egészségügyi problémákkal küzdő álláskeresők számára nemcsak a foglalkoztatás útján kívánnak segítséget nyújtani, hanem egy valóban komplex, szolgáltatáscsomagot is tartalmazó kezdeményezéssel, mely egyénre szabottan tud reagálni a fennálló nehézségekre. Az ehhez szükséges felmérést a csatlakozás előtt a család- és gyermekjóléti szolgálatok, illetve központok, valamint a pszichiátriai és szenvedélybetegek ellátását biztosító nappali, közösségi ellátók végezhetik el. A kezdeményezés országos kiterjesztése csak jövőre várható, a megszerzett tapasztalatok alapján.

Válaszában Pintér rámutatott, a foglalkoztatás-egészségügyi vizsgálatok és a megváltozott munkaképességű személyek ellátásait megalapozó, komplex minősítés között jelenleg nem létezik szabályozott kapcsolat. Ezen is javítanának, a két rendszer közötti kapcsolat kiépítése mindenképp fontos lenne.

Amúgy a nemrég indult programban is csak úgy vehetnek részt az érintettek, ha az az egészségüket, testi épségüket nem veszélyezteti, ezt többek között előzetes szakvéleményezéssel is biztosítják. A kormány dönthet hamarosan arról is, hogy az érintett körbe tartozók törlése az álláskeresői nyilvántartásból miként történjen, ehhez előbb felülvizsgálnák a foglalkoztatási szakvéleményezésről, valamint a komplex egészségügyi vizsgálatokról szóló szabályozást, előkészítve a szükséges törvénymódosításokat.

Közfoglalkoztatási pontok Ózdtól Komlóig

A speciális közfoglalkoztatás pilot programja négy megyében indult július 1-jén, öt hónap időtartamra – közölte egy másik írásbeli válaszában Pintér Sándor. A belügyminiszter tájékoztatása szerint az érintett „közfoglalkoztatási pontok” Borsod-Abaúj-Zemplén megyében Ózd, Arló, Felsőzsolca, Harsány, Sárospatak, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében Nyíregyháza, Piricse, Tiszaszentmárton, Tornyospálca, Baranyában Komló, Zalában pedig Nagykanizsa. A miniszter a programban részt vevőkkel kapcsolatban hangsúlyozta, „nem cél ezen személyek törlése az álláskeresői nyilvántartásból, hanem olyan komplex segítői rendszer kiépítése a feladat, amellyel felzárkóztatásuk megkezdhető”. A válaszhoz csatolt táblázat alapján a közfoglalkoztatás formájában tervezett tevékenységek között van zöldterület-karbantartás, padok felújítása, drótfonás, kartonhajtogatás, fafaragás, csiszolás, vesszőseprű-készítés, munkaruha mosás, -vasalás, utcanévtábla készítés, zászlóvarrás. (KCS)