Belföld

Kis lépések egy zöldebb világért

A WWF Magyarország palánták nevű programja révén egyre több gyermek ismerkedik meg a természet védelmének fontosságával

Kintről befelé, a külvilágból a saját otthonukba haladva igyekszünk megértetni a tizenkét–tizennégy esztendős gyermekekkel a természet védelmének fontosságát – mondta lapunknak Ahsbahs Krisztina. A WWF Magyarország munkatársa utalt rá, Palánták elnevezésű programjuk révén a múlt tanévben harmincnégy iskolában jártak, s januárig ez a mutató ötvenkilencre nő.

környezet 20141105
A környezeti nevelést nem lehet elég korán elkezdeni (képünk illusztráció) (Fotó: Hegedüs Róbert)

A tavalyihoz hasonlóan a gyermekek az idén is három interaktív óra keretében ismerkedhetnek meg a fenntarthatóság különféle témaköreivel – mondta lapunknak Ahsbahs Krisztina. A WWF Magyarország éghajlat-változási programjának projektvezetője kifejtette, a Palánták nevű, a környezeti oktatást szolgáló anyaguk az általános iskolásoknak, a tizenkét–tizennégy éves korosztálynak szól. Az előző tanévben harmincnégy tanintézmény ezer tanulója hallgatta végig az előadásokat.

„Kintről befelé, a külvilágból a saját lakásukba haladva igyekszünk megértetni a diákokkal a természet védelmének fontosságát” – fogalmazott a szakember. Az egyes órák három fő téma, a fogyasztás, a mobilitás és az otthon köré szerveződnek. A fiatalok nyitottak e kérdéskörökre, Paks bővítése éppúgy szóba kerül, mint az ökológiai lábnyom nagysága és annak kiszámítása, a háztartásokban keletkezett hulladékok szelektálása vagy a hazai környezetszennyezés mibenléte és mértéke. Ahsbahs Krisztina konkrét példát említve elmondta, akadt, aki arra volt kíváncsi, miért tesz rosszat a természettel a perui cseresznye budapesti fogyasztója, de felvetődött a Kínából behozott málna esete, a tömegközlekedés előnye az autóval szemben, valamint az, mit csináljon a polgár a komposztálható hulladékokkal – egy panellakásban.

„Arra törekszünk, hogy óráinkat ne merő unalomnak élje meg a hallgatóság – hangsúlyozta a zöldszervezet munkatársa. – Ezt szolgálják az interaktív elemek, a laza, kötetlen és fiatalos stílus. Azt szeretnénk, hogy az érdeklődés fennmaradjon, a látottak és hallottak beépüljenek a gyermekek tudatába, gondolkodásmódjába, s azok felnőttként tovább hassanak rájuk” – mondta. Ahsbahs Krisztina szerint a környezeti nevelés fő célja a természetközpontú gondolkodásmód kialakítása és ápolása, s ennek fontos része a bennünket körülvevő világ óvása, az élőhelyek vagy a fajok védelme. Kiemelte, a WWF tevékenységében ez rendkívül fontos szerepet kap mind a tantermekben, mind kint a szabadban.

Ahsbahs Krisztina szerint januárig ötvenkilencre nő az általuk felkeresett iskolák száma. A munkába eddig bevont tanintézetek többsége fővárosi volt – ám a WWF munkatársai igyekeznek a vidékről érkező kéréseket is kielégíteni. A zöldszervezet – tette hozzá – mindenképpen szeretné elérni, hogy a csaknem két éve futó projekt a jövőben is töretlenül folytatódjon.

Manapság egyre fontosabb, hogy teret kapjon a természetvédelem, ennek a ténynek a „fejekbe csöpögtetését” pedig nem lehet elég korán elkezdeni – vélekedett. Szerinte egyébiránt általános tapasztalat, hogy a fiatalabb korosztály nagyságrendekkel nyitottabb, kíváncsibb természetű, mint az idősebb, ezért érdemes minél kisebb korban felkelteni az érdeklődést a téma iránt.